Folyamatos újjászületésben

 ujjaszuleteskHétévente megújulunk – szól a mondás. Vajon ez igaz? Ahogy a bőröd radírozás után friss és élettel teli lesz, úgy születnek újjá más szerveid is? A jó hír az, hogy igen! Nem csak a felszín, hanem szerveink sejtjeinek nagy része is állandóan megújul.


Újjászületés = jobb működés

Testünk minden szövete és szerve végzi saját feladatát, de közben általában el is használódik. Éppen ez is indokolja, hogy a sejtek és a szövetek megújulása nagyon is szükséges, és a test megfelelő működésének záloga. A kutatások azt mutatják, hogy minden sejtnek megvan az a ritmusa, amelyben megújulása zajlik, és ezt a ritmust befolyásolja a kor, a nem és a test általános fizikai állapota. Az is igaz viszont, hogy ha a szervezet azt érzékeli, hogy szükséges, akkor a megújulás folyamata gyorsabban lezajlik, mint általában, a ritmus felgyorsulhat. Például vérszegénység esetén a vörös vérsejtek kevesebb mint 120 nap alatt termelődnek újra, míg például a bőr megújulása nyáron, a napsütéstől való jobb védelem érdekében lesz gyorsabb.


120 nap alatt: vér
A csontvelőben termelődő vörösvérsejtek felelősek az oxigén szállításáért a tüdőből a test minden részébe, ahogy azért is, hogy eltávolítsák a már felesleges anyagokat a sejtektől. A vörösvértestek általában nagyjából 4 hónapig életképesek.

2 hét alatt: gyomor nyálkahártya
A gyomor falát védő nyálkahártya sejtjei nagy terhelésnek vannak kitéve, hiszen az emésztés folyamatában részt vevő savas enzimek folyamatosan károsítják őket. Éppen ezért nagyon is gyorsan kell megújulniuk: nagyjából 15 nap alatt.

5 hónap alatt: máj
A máj nagyjából 150 naponként újul meg, ami annak is köszönhető, hogy folyamatosan oxigénben dús vér látja el. Gond akkor lesz, ha valami károsítja: a krónikus alkoholistáknál például nem történik meg a megújulás, hanem az új sejtek helyett hegesedés alakul ki. A következmény az, hogy a szerv egyre kisebb része működik jól. Ezt hívjuk májcirrózisnak, ami visszafordíthatatlan károsodás, és akár halálhoz is vezethet.

Hosszabb-rövidebb idő alatt: tüdő
A tüdőt nagyon sokféle sejt alkotja, amelyek különböző ritmusban újulnak meg. Azok, amelyek az oxigén-széndioxid cseréért felelnek, nagyjából egy év után cserélődnek. Azok a védő sejtek viszont, amelyek a tüdő felszínén találhatók, már 2-3 hetente újjászületnek. Az emfizéma, vagy tüdőtágulat olyan krónikus betegség, ami éppen a tüdő megújulási képességét gátolja.

Néhány naponta: új bél nyálkahártya
A belek belső felszínét is védő sejtréteg borítja, ezek nem csak a szervet védik, de segítenek is lebontani a táplálék tápanyagtartalmát. Ezek a sejtek viszont csak néhány napig működnek, aztán lecserélődnek. A szakértők szerint a megújulásuk ideje sok különböző tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabbak a táplálkozási szokásaink, az antibiotikum használat és a széklet gyakorisága.

Idős korban is megújulhat az agy
Régebben azt gondoltuk, hogy az agy sejtjei nem képesek a megújulásra, de mára kiderült, hogy minden életkorban képesek rá! Ez azt jelenti, hogy még az idősebbek, vagy olyan idegrendszeri zavarokban, mint például az Alzheimer kór, szenvedők agyában is tudnak új agysejtek létrejönni. Különösen igaz ez a szaglásért felelős központ sejtjeire és a hippokampuszra, ahol a memória és a tanulás központja van.

Minden évtizedben: új csontsejtek
A szakértők nem tudják pontosan meghatározni a csontok megújulási idejét, éppen azért, mert ez a folyamat nem látható, de azt bizonyosan mondják, hogy a koruk nem haladja meg a tíz évet. Nagyjából minden évtizedben az oszteoklasztnak nevezett sejtek lebontják a csontsejteket, és az oszteoblaszt sejtek újakat hoznak létre. Természetesen ez nem egyszerre, hanem fokozatosan és állandóan történik. Mivel az oszteoklaszt és oszteoblaszt sejtek nem helyettesíthetők egymással, az arányuknak nagy szerepe van abban, hogy milyen állapotban vannak csontjaink. A középkortól kezdve a megújulás folyamata lelassul, a csontok elvékonyodnak, és létrejöhet a csontritkulás.

Hetente: újjászülető ízlelőbimbók
Az ízérzékelésért felelős ízlelőbimbók nem csak a nyelven, de a szájpadláson és a garatban is megtalálhatók, és olyan érzősejtekből állnak, amelyek nagyjából hetente újulnak meg. A cserélődésüket befolyásolja a dohányzás és a fertőzések is.

15 nap alatt: megújult bőr
A napsugárzás, a szennyezések, bizonyos vegyi anyagok, dohányzás és rossz táplálkozás: ezek mind rontják bőrünk állapotát, ami pedig testünk legnagyobb szerve. Védelméhez éppen a sejtek megújítása járulhat hozzá, ami természetes úton nagyjából 15 naponta következik be. Az idő előre haladtával a két fő építőkő, az elasztin és a kollagén termelődése lassul és így a megújulás folyamata is tovább tart.

Mérettől is függ: körmök és haj
Tény, hogy a körmök nagyjából 3-4 mm-t nőnek havonta, így az ujjakon a teljes cserélődés 5-6 hónapot vehet igénybe. Mivel azonban a kézen nagyjából háromszor gyorsabban nő a köröm, a nagylábujjon például akár 15 hónapig is tarthat a megújulás. Hogy miért ez a különbség? Praktikus okok miatt, hiszen a kezünket többet használjuk, így a keratin termelődése is gyorsabb, hogy jobban védhessék a körmök az ujjakat. A haj is hasonló szerkezetű: egy hosszú hajú nő hajszála akár 6 éves is lehet, hiszen nagyjából 1 cm-t nő havonta. A férfiaknál ez a kor nyilván rövidebb. A haj életének utolsó fázisában kihullik, de a hajhagyma működőképes marad, és pihenési idő után új szálat termel.

A nem megújulók

Kevés olyan része van a testnek, amely nem újul meg az élet során:
• a kisagy, az a tarkó táján található része az agynak, ami többek között a mozgás kontrollálásáért felelős. Ennek fejlődése a születés utáni néhány hónapban lezajlik, és nem újul meg újra.
• a látóidegek, kivéve a szaruhártyát
• a fogak

Reményt adó őssejtek

Az őssejtes terápiák segítségével a legtöbb szerv újraépíthető, még a szív, az ízületek és az idegek is, vagyis azok, amelyek nem képesek a megújulásra, és így, ha baj történik velük, az elpusztult sejtek nem helyettesítődnek új, működő sejtekkel, inkább hegesednek, ami rontja a szervek működését. Az őssejtek olyan, kiindulási állapotban lévő sejtek, amelyek olyan sejtté válhatnak, amire éppen szüksége van a szervezetnek.