A(gy)erobik

 
Az élet mindennap újabb és újabb kihívásokkal bombázza agyunkat. Szinte állandóan ilyen kérdéseken rágódunk: Hová tettem a kocsikulcsot ma reggel? Tegyem készpénzzé megtakarításaimat? Ha te is olyan vagy, mint legtöbbünk, akkor a kérdések megválaszolása előtt mindenképpen állj meg, és gondolkozz el a problémán.

 

Minden agy más hatékonyságú az egyes területeken.

A korunkra jellemző stressz teljesen
• leterheli agyunkat,
• kiégeti áramköreinket,
• nagyban csökkenti gondolkozási és emlékezési képességeinket,
• képzelőerőnket és kreativitásunkat. Ezek miatt sokszor hozunk rossz döntéseket.
Szakértők a legújabb neurológiai kutatásokra alapozva agyfejlesztő feladatokat találtak ki, melyek a hatékonyabb működés érdekében átalakítják agyunk struktúráját, élesítik elménket, összpontosítják gondolatainkat.

A gyakorlatok megváltoztatják az agystruktúrát
Az agy lenyűgözően összetett és bonyolult szerv. Az újonnan kifejlesztett képalkotó technológiák segítségével mostanában kezdtük csak el megérteni agyunk működését, továbbá a különböző mindennapi feladatok elvégzésében játszott szerepét.

Az agy újradrótozása
Bár az agy egyes területeinek fejlesztésével az adott terület által irányított készségek is fejleszthetők, számos agyfunkció a különböző területek interakciójától függ. Az agykéreg egyes részeit az úgynevezett fehérállomány köti össze. Egy tanulmányban kimutatták, hogy a fehérállományban strukturális változásokat idéz elő például a komoly zongorajáték-gyakorlás, hiszen a zongorázás olyan tevékenység, amelyhez az agy számos területének összehangolt munkája szükséges, különös tekintettel a két kéz mozgását irányító motoros rendszerekre.
Amikor a kognitív pszichológusok fel akarják mérni a mentális kapacitást, általában munkaemlékezeti feladathoz nyúlnak. Egyszerűen megfogalmazva a munkaemlékezet mindaz, amit elérhetően tudunk tárolni az agyban. Például próbáljunk meg megjegyezni egy új telefonszámot. Legtöbbünk ilyenkor újra és újra elismétli magában a számot. Amint azonban valami másra koncentrálunk, a szám kiesik emlékezetünkből, kivéve akkor, ha olyan sokáig ismételgettük, hogy bekerült a hosszú távú memóriánkba. Érthető tehát, hogy miért szeretnénk nagyobb agykapacitást a munkamemória számára. A munkamemória korlátozottsága magyarázza számos mindennapi kellemetlenség mellett azt is, hogy egy beszélgetés kellős közepén miért felejtjük el, mit akartunk mondani.
Egy kutatás bebizonyította, hogy már egy néhány hetes speciális tréning is fejlesztheti a munkamemória kapacitását. MRI-felvételek tanulmányozása során a kutatók megdöbbenve tapasztalták, hogy a legjelentősebb ingerületátvivő anyagnak számító dopamin felvételére specializálódott agyi receptorok sűrűsége az „edzés” során megnövekedett. A dopaminreceptorok sűrűségének növekedésével hatékonyabban tudjuk felhasználni ezt a fontos ingerületátvivőt; ez az oka annak, hogy javul a munkamemória kapacitása.
A tréning lényegében mentális aerobik, amely segít, hogy ne hagyjuk el a kulcsainkat, ne felejtsük el a megbeszélt találkozókat, és ne feledkezzünk meg legjobb barátunk születésnapjáról.

Egy nap a(gy)erobik – plusz két hónap memória
Egy, a demenciával, vagyis az időskorban kialakuló szellemi leépüléssel kapcsolatos kutatás során felfedezték, hogy azok, akik gyakrabban végeznek kognitív szabadidős tevékenységeket (ilyen például az olvasás, a zenélés vagy az itt megtalálható feladatokon való gondolkodás), kisebb valószínűséggel tapasztalják a szellemi leépülés jeleit. Konkrétabban: egy napnyi kognitív szabadidős tevékenység körülbelül két hónappal késlelteti a szellemi leépülés kezdetét.

Mennyire működik jól az agyad?
Egyrészt meg kell értenünk, hogyan működik az agy, másrészt pedig meg kell oldanunk számos feladatot és fejtörőt, melyeket a logikus gondolkodás, a térérzékelés, a szóbeli kifejezőkészség, a számolási képesség, a memória és a kreativitás fejlesztésére találtak ki.

Fejtörőkkel mérhető agyunk fittsége
Természetesen az emberek jelentősen különböznek egymástól: minden agy más hatékonyságú az egyes területeken. Ha valakinek például nehézséget okoznak a térérzékeléssel kapcsolatos feladatok, akkor valószínűleg agyának ezen területe korlátozottabban működik, míg a kimagasló eredmény a számtani feladatoknál az átlagosnál fejlettebb számolási készség jele lehet.
Ez az agy összes fontosabb funkciójára igaz – a logikus gondolkodásra, a térérzékelésre, a nyelvi és számolási készségre, a memóriára és a kreativitásra is.

• Logika
A logikus gondolkozást mérő legegyszerűbb feladatok általában két vagy több állítással vagy feltevéssel kezdődnek, majd ezek alapján kérdéseket tesznek fel. Például ha a feladat azt állítja, hogy „Minden kutya ugat”, és „Jack egy kutya”, akkor a kérdés a következő lesz: „Jack ugat?”. A problémát logikusan megközelítve: ha a két állítás igaz, akkor a kérdésre igen lesz a válasz. Ha azonban az első helyett azt olvashatjuk, hogy „A legtöbb kutya ugat”, akkor a válasz nem egyértelmű, hiszen Jack talán a nem ugatós fajtához tartozik.
A kizárólag logikán alapuló gondolkozás előnye, hogy a helyes válasz megtalálásához nincs szükség speciális nyelvi vagy matematikai készségekre, csupán arra, hogy a józan eszünkre hallgatva a kiinduló állítások alapján levonjuk a megfelelő következtetéseket.
A fejtörők esetében a megoldást gyakran csak úgy lehet kitalálni, ha felismerjük a megtévesztő állításokat és a nem helytálló feltételezések veszélyét. Például vegyünk egy kikötőben álló hajót, oldalán egy kötéllétrával, melynek legalsó foka épphogy hozzáér a vízfelszínhez. Ha dagály alatt a víz 30 centimétert emelkedik óránként, és a létra fokai 15 centiméter távolságban vannak egymástól, akkor mennyi idő kell ahhoz, hogy a víz ellepje az alsó három létrafokot? A logikus válasz a „soha”, hiszen dagálykor a vízfelszínnel együtt a hajó is emelkedik, vagyis a legalsó létrafok mindig a felszínt fogja súrolni!
Az absztrakt logikai feladatok gyakran különböző sorozatokra épülnek. Ezek állhatnak a jelentésük által összekapcsolt szavakból, számokból, melyeket az értékük köt össze, vagy elvont alakzatokból, melyek között oldalaik száma vagy épp a bennük elhelyezett szimbólumok színe és alakja teremt kapcsolatot. A cél, hogy kitaláljuk a sorozat következő elemét az elemeket összekapcsoló szabály alkalmazásával.

• Térérzékelés
Ha meg akarjuk határozni, mennyire jól fejlett agyunk térérzékelése, melynek segítségével a környezetről érkezett információkat rendszerezni tudja, akkor mindkét agyféltekénk munkájára szükség lesz – a látásközpont irányításától az egyensúlyozáson át az adott feladat által meghatározott tér érzékeléséig.
Az agy ilyen jellegű tevékenységének vizsgálatára többnyire azt a tesztet alkalmazzák, amelyben két hasonló, igen részletgazdag kép között kell megtalálni az apró különbségeket. Egyszerű optikai trükkökkel is meg lehet téveszteni a szemet egy ábra elemzésénél – ha a kép háttere zavaró, az ember gyakran nehezen tudja eldönteni, hogy egy adott vonal egyenes-e, vagy ugyanolyan hosszú-e, mint egy másik. Egyéb feladatokban a kirakós játékokhoz hasonlóan furcsa alakzatok körvonalait látjuk, és rá kell jönni, melyeket lehet felhasználni egy nagyobb kép megalkotásához.

• Játék szavakkal
A nyelvi készségek feltérképezésére irányuló tesztek egyszerű, a nyelvtannal és a szavak jelentésével kapcsolatos kérdésekkel kezdődnek, hogy megfigyeljék a gyorsaságot és a pontosságot. Ilyen feladat lehet, ha egy szavakból álló listához további hasonló vagy éppen ellentétes jelentésű elemeket kell találni. A nyelvi tesztekben gyakran előfordul, hogy helyesírási hibákat kell kijavítanunk, ki kell egészítenünk szavakat vagy választanunk kell hasonlóan írt, de eltérő jelentésű szavak között (például kel és kell).
A nehezebb nyelvi tesztek elemei lehetnek kódolt szövegek, szövegértési feladatok vagy verbális fejtörők, például anagrammák és keresztrejtvények.
Próbáld ki a következőt: egy papírra véletlenszerűen írj szavakat, majd foglalj közülük minél többet egy értelmes mondatba. Vegyél egy leíró mondatot, és a szavak megváltoztatásával próbáld megváltoztatni a képet, amelyet sugall.

• Számolási készség
Az agy teljesítményének másik fontos tényezője a számolási készség. Az alapvető matematikai feladatok (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) megbízhatóan mérik az agy teljesítményét ezen a téren. Persze vannak bonyolultabb tesztek is. Ha a családban az egyik gyerek háromszor annyi idős, mint az öccse, de egy év múlva az idősebb gyermek életkora csupán kétszerese lesz a fiatalabbénak, akkor ki lehet számolni mindkét gyerek korát. Hasonló feladat kikalkulálni egy bevásárlólistán vagy egy étlapon szereplő tételek árait – a trükk, hogy a helyes megoldást ekkor is a rendelkezésünkre álló információkból kell kikövetkeztetnünk.

 • Memória
A memória különös jelentőséggel bír minden agyi tevékenység során. A legegyszerűbb memóriateszteknél megszabott idő alatt kell megjegyezni minél több elemet egy véletlenszerű szavakból álló listáról.
Ennek a feladatnak van olyan változata is, amelyben több, igencsak részletes kép tanulmányozásával a vizuális információkat kell emlékezetünkbe vésni. Egy bizonyos idő elteltével kérdéseket kell megválaszolnunk a korábban látott képekkel kapcsolatban.
Ezeknek a memóriateszteknek két nagy előnyük van: egyrészt a többi teszttel ellentétben objektív mérést tesznek lehetővé, hiszen a memória javulására egyértelmű bizonyítéknak tekinthető, ha a tesztalany adott idő alatt egyre több szóra tud visszaemlékezni a listáról.
Másrészt számos trükkje van annak, hogyan lehet szótársítások, mondókák és hasonló módszerek segítségével memorizálni olyan neveket és adatokat, melyeket nem köt össze logikai kapcsolat. A technika lényege, hogy valamilyen mentális fogódzót alakítunk ki, amelynek hála a visszaemlékezés is könnyebben megy majd.

• Kreativitás
Talán a legfontosabb tényező az agy állapotának felmérésekor, annak ellenére, hogy természeténél fogva igen nehezen mérhető, mert lehetetlen egyszerű osztályokba sorolni. A kreativitás magában foglalja az eddig említett készségek mindegyikét, így az ezt mérő módszerek elég változatosak. A kreativitás feltérképezését általában olyan feladatokkal végzik, amelyek megoldásához laterális gondolkodás kell, vagyis a kérdések megválaszolásakor a hagyományos megoldások helyett inkább inspirációra van szükség.
A következő feladatban egy betűsorozatot látunk. A betűk között első ránézésre nem sok kapcsolat van. A feladat a következő: ki kell találnunk, milyen betű kerül a kérdőjel helyére:
 
T S E Z H Á E L R ? K Í O T C Á S S I

A hagyományos gondolkodásmód nem vezet eredményre. Ehelyett egy teljesen más módszerhez kell folyamodnunk: meg kell vizsgálnunk, nincs-e elrejtve egy értelmes szó a betűk között. A betűk egy részét összeolvasva megkapjuk a TEHERKOCSI szót. Mi lenne, ha ezeket a betűket kihúznánk? A következő betűk maradnának: SZÁL?ÍTÁS. A hiányzó betű tehát csakis az L lehet, hisz ezzel megkapjuk a másik értelmes szót: SZÁLLÍTÁS. Az első ránézésre teljesen véletlenszerűnek tűnő betűsor tehát két értelmes szót rejtett.

Alapvető agyi edzettség: gyakorlatok

Tessék?
A koncentráció tesztelésére megfelelő feladat, ha átolvasol néhány bekezdést egy könyvben vagy újságcikkben, és megszámolod, hányszor fordul elő benne a d vagy a p betű. Írd le egy papírra az adott betű előfordulásának számát, majd végezd el újra a gyakorlatot. Nagy esély van rá, hogy másodszori olvasásra más eredményt kapsz, hiszen észreveszel egyet, amit első körben nem, vagy épp kihagysz egyet, amit korábban beleszámoltál.
Ez azért van, mert amikor nyomtatott szöveget olvasunk, akkor a szavak egészének alakját, illetve kontextusát figyeljük, és nem betűzgetjük őket.
Egy kutatásban egy bekezdésnyi szöveg minden szavát anagrammával helyettesítették – vagyis a betűket meghagyták, de a sorrendjüket megváltoztatták. A kutatás felfedte, hogy a tesztalanyok egész jól megértették a szöveget, ha a szavak első és utolsó betűje a helyén maradt – ezzel segítve, hogy az olvasó ugyanazt a kész szót „lássa”. Ezt a tesztet te is kipróbálhatód.

Próbáld ki!
Ez azret van, mret aimokr nymotttaot szevoegt olsavnuk, akokr a szaavk eszgeeenk aaklajt, illvete kentoastxut fuiejlgyk, es nem beztuűgtjek őekt. A Cgdarbmie Egteyem egiyk kauttaasabn egy bkzenedesyi szeovg mniedn saazvt agnaramaamvl hyleeetttsieettk – viagys a beeűtkt mgeyhatgak, de a sourrnedjekt mealttzogtvatak. A katutas fl efdeet, hgoy a teszaatlonyk eesgz jol mgeereetttk a sozegevt, ha a szaavk eslő es uolsto bjűete a heelyn maadrt – eezzl sgevite, hgoy az oasvlo uaagyznt a ksez sozt „lassa”.

A szöveget olvasva nyilván néhol nehéz volt kibogozni a szó eredeti jelentését, de összességében valószínűleg sikerült megérteni. Ahol az eredeti szavakat nem lehetett azonnal felismerni, ott a kontextus segített. Ebből is látható, hogy egy-egy adott betű megszámolása igen időigényes feladat, amelyhez erős koncentráció szükséges, főleg, ha olyan betűt kell számolnunk, amely sokszor fordul elő nyelvünkben. Próbáld ki te is: számold össze, hányszor szerepel a magyar nyelv leggyakoribb betűje, az e betű ebben a bekezdésben.
Hányat találtál? Negyvenet? Ötvenet? Nos, a helyes válasz a 63. Aki nem elég gyakorlott, első nekifutásra általában kihagy néhányat. Ha nagyon alacsony szám jött ki, akkor rugaszkodj neki ismét, és lássuk, sikerül-e többet megtalálnod. Sokkal ritkább eset, hogy az ember a valósnál többet számol az adott betűből, úgyhogy ez esetben is csináld meg újra a feladatot.

Emlékszel?
Nos, most lássuk, mennyire jól tudsz memorizálni adatokat, számokat és a mindennapi élet egyes részleteit!
Anélkül, hogy ránéznél, próbáld meg felidézni a betűk sorrendjét a billentyűzeten. Vagy gyakorold a szorzótáblát: 1×3 az 3, 2×3 az 6, 3×3 az 9 és így tovább, egészen addig, míg eljutsz a 12×3 egyenlő 36-ig. Vagy próbálkozz nagyobb számok, például a 17 vagy a 19 szorzótáblájával.
A következő feladat is a számolási készséget vizsgálja. Vegyél egy viszonylag nagyobb számot – legyen például a 250 –, és amilyen gyorsan csak tudsz, kezdj el hetesével visszaszámolni belőle: 250, 243, 236, 229 és így tovább. Ideális esetben az utolsó szám az 5 lesz. Vagy kezdj el nullától huszonhetesével felfelé számolni. Ha elérkezel a 270-hez, akkor remekül tudsz fejben számolni, viszont ha egyszer csak 277-nél vagy 274-nél találod magadat, akkor biztos, hogy hiba csúszott a sorozatba.
A nyelvi készséget legjobban tematikusan csoportosított anagrammákkal lehet mérni.

Találd ki, milyen szavakat rejtenek a következő anagrammák:
SZELLEMUGRÓ
FEDEZ KERESTE
MACIPADSOR
NADRÁG NYESI
TIARACSÓK
KASBA MAGOL
HARAPÓ MÉGY
KOPASZ ÁTKEL
DECI NYELES SZÖRF
BAKI CSAK RAJZ

Megoldás: gumószeller, feketeszeder, paradicsom, sárgadinnye, articsóka, laskagomba, póréhagyma, kelkáposzta, földicseresznye, kajszibarack

Sikerült megfejteni őket? Mi az összekötő kapocs közöttük? Ha túl egyszerűnek találtad a feladatot, akkor te magad is kitalálhatsz új anagrammákat, vagy megpróbálhatsz az anagrammákból keresztrejtvényt készíteni.

De hol VAGY?
A térérzékelést – vagyis azt a képességet, hogy felismerd, hol vagy, mi van körülötted, és milyen viszony áll fent tested és fizikai környezete között – igen nehéz mérni. Az egyik módja, hogy tükörírással írsz valamit egy üres papírlapra. Először válassz egy egyszerű szót, majd nézd meg egy tükörrel, hogy mennyire sikerült helyesen megalkotnod a szót jobbról balra haladva. Ugyanezt megteheted számokkal, ábrákkal vagy hétköznapi tárgyak rajzával is.
A térérzékelés másik tesztje a klasszikus puzzle – még a legegyszerűbb is. Az egyes darabok összeillesztéséhez át kell gondolni az adott puzzle-darabka részleteit, továbbá néha képesnek kell lennünk forgatni is az elemeket, hogy az összeillő részek szépen összesimuljanak, anélkül hogy erőszakkal kéne összeillesztenünk őket. Amikor a képen látható tenger vagy ég azonos színű darabjaival bíbelődünk, kizárólag az elemek alakja alapján találhatjuk meg a megfelelő helyüket.

Mesélj valami érdekeset...
Utoljára hagytuk a kreativitást, amelynek méréséhez minél kevésbé kötött módszerek szükségesek. Otthon, munkahelyeden, vagy épp e két helyszín közötti úton válassz találomra néhány tárgyat, és találj ki egy történetet, amellyel összekötöd őket. Esetleg figyeld meg az embereket a buszon, a vonaton, az utcán, és próbálj felfedezni olyan sajátos vonásokat, amelyek alapján következtethetsz személyiségükre vagy foglalkozásukra.

Chris Maslanka és David Owen A(gy)erobik Scolar Kiadó