Utánozhatatlan badacsonyi borok

A badacsonyi legenda szerint még a történelem előtti időkben, valaha óriások lakták be a tájat, amit a Jóisten örömében teremtett. A rég kihűlt, méltóságteljes bazaltkúpok hűséges tanúi évmilliók eseményeinek. A borvidék nyugati sarkában vulkáni hegyek vigyázó sora várja, hogy a csúcsra felérő megfáradt vándor tágra nyílt, őszinte szemmel kortyoljon e mesebeli szegletéből a Földnek.

 

Bortörténelem
Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra létezett a Badacsony környékén. Valószínű, hogy már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál húzódott a rómaiak egyik híres hadiútja, mely Aquincumba vezetett. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok.

Tudtad?
A honfoglaló magyarok ismerték a szőlőt, a bort, és ennek megfelelően a szőlőtermő területeket valódi értékként kezelték. A XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került.
A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot Gris borát helyi különlegességgé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát, szürkebarát néven. Szerencsés évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt, aszúsodhatnak is. Ekkor különleges, természetes csemegebor készülhet belőle. A másik, e termőhelyről elhíresült fajta; a kéknyelű.

Borházak, kúriák
Badacsonyban, a Szent György-hegyen és Csobáncon még ma is áll néhány, a XIX. században épült borház. Badacsonyban a Malatinszky-kúria, az Ibos-kúria, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Központja, a zirci apátság egykori villája, a Kisfaludy-ház, a Szegedy Róza-ház és Eltér kapitány villája. Csobáncon a Tolnay-villa, a Szent György-hegyen a Lessner borház, az Esterházy- és Tarányi-présház mind a régmúltat idézik – néhány épület közülük méltóképpen rendben tartva, a többi pedig a múlandóság állapotát tükrözve.
Századokon át királyi birtokok és főúri szőlők, valamint kisnemesi szőlőbirtokok hirdették ennek a területnek a kiváló borait. Már a középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a délnémet területekre szállítottak erről a területről borokat. Az Esterházy-család hercegi és grófi ága a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa volt, uradalmaikban rendszeresen készítettek természetes csemegeborokat. A XVIII. századi dézsmapincéjük még áll Szentbékkállán, a templom feletti területen.

Tudtad?
Nagy számban költöztek ide művészek is, akik szívükön viselik a táj arculatának megőrzését, és sokat tesznek is ezért. Főleg a Káli-medence környékére jellemzőek az igényesen rendbe hozott régi és – stílusukban a tájba illeszkedő – új házak, templomok, fogadók és vendégváró borpincék.

Bor-rajz
Révfülöptől Szigligetig – a Tapolcai-medencével – a Badacsonyi borvidékhez tartoznak a parti települések és bazalthegyek szőlőskertjei. A 46%-os művelési arány mutatja, hogy a Balaton körüli hat borvidék közül egyértelműen itt van a legtöbb szőlő, és ez a táj még őrzi a borvidék jelleget. A borvidékhez Badacsony mellett a Szent György-hegy, a Gulács, a Tóti-hegy, a Csobánc, a Sabar-hegy, az Örsi-hegy, valamint a parti települések: Révfülöp, Balatonszepezd, Ábrahámhegy, Balatonrendes, Szigliget megmaradt szőlőterületei tartoznak.
A borvidék bazalthegyeinek lejtőit helyenként lösz takarja, de a hegytető felé haladva a talaj mindinkább bazalttal és bazalttufa-törmelékkel keveredik. A bazalttörmelék a bor minőségében meghatározó szerepet játszik. Nappal elnyeli a nap melegét, az éjszakai lehűlésnél pedig ezt a meleget részben átadja a talajnak, részben pedig védi a talajt a nagyobb mérvű lehűléstől. A nagyobb hőmennyiség hatására magasabb lesz a borok extrakt- (szárazanyag) és finomsavtartalma. Ennek szélsőségesebb ellenpontja a homoki bor, pl. az alföldi borok, melyek könnyűek, míg badacsonyi borok tartalmasabbak és magasabb alkoholtartalmúak (12 - 15% alk.).

Tudtad?
Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.

Szőlő és bor
A borvidék legfontosabb szőlőfajtái: olaszrizling, szürkebarát, savignon blanc, kéknyelű, ottonel muskotály, zöld veltelini, zenit, chardonnay, rizlingszilváni, tramini fajták, kékfrankos, cabernet saugvignon, cabernet franc, pinot noir, de alapvetően  a Badacsonyi Borvidéken 90%-ban a fehér szőlő a jellemző.

Fontos tudni: a második világháború után a Balaton borait 40 éven át más borvidékek borainak javítására használták. Így az egykori nagy hírnév elfelejtődött. 5-6 éve indult újra az önálló bortermelés, nagyrészt kis és közepes méretű szőlőbirtokokra alapozottan. Az eredetiséget ma már a bortörvény is nagyon szigorúan védi.
A borok jellegzetesen testesek, tüzesek, azaz magas az alkohol- és extrakttartalmuk. A borvidék boraira jellemző a tradicionális borkészítés, az ászokhordós érlelés. A tradícióktól eltérően elterjedőben vannak az újabb technológiák. Pincészetekben ma már a barrique hordós érlelésű és az irányított erjesztésű reduktív borokkal is találkozhatunk. Ezek az új trendek alapjaiban ugyan nem változtatták meg a borvidék stílusát, de mindenképp színesebbé teszik a kínálatot.

Olaszrizling: A borvidék legelterjedtebb fajtája. A rezeda virágillat, a keserű mandulára emlékeztető nemes utóíz, amely csak a Badacsonyi borvidéken termett rizling sajátja, örök élményt nyújt.
Különleges tipp: A késői szüretelésű, töppedt szőlőből készült Olaszrizling illatában az akácvirág mellett a trópusi gyümölcsök dominálnak, aromájában a hosszú napsütéses ősz kiteljesedésének eredményeként, egészséges túlérett, gyümölcsös ízekkel találkozunk. Ezt az igazi különlegességet roston sült libamájhoz és desszertekhez is ajánlják.
Szürkebarát: A borvidék zászlós bora. A szőlő a francia Pinot Gris fajta. Az ezen a vidéken termő bor azonban nem csupán egy, a Pinot Gris-k sorában, hanem annak teljesen egyedi változata. Az aranysárga színű, íz- és zamatanyagokban, alkoholban gazdag, olajos nedű méltán vált a borvidék szimbólumává.

balatoniborok_stvandi

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tipp:
Istvándy szürkebarát
A szürkebarát a borvidéknek meghatározó fajtája. A 2009-es évjáratú Istvándy szürkebarát 22-es mustfokkal lett szüretelve és 6 hónapig fahordóban érlelve. Tartalmas, krémes struktúrájú bor, a fajtára jellemző íz és illatjegyeket hordozza. Elsősorban  kiváló egyensúlyával és kedvességével hódít.
Budai Zöld: A háttérben megbúvó porzó szőlőfajta, amelyet az utóbbi időben több gazda is önálló borként jelenít meg kínálatában; nem véletlenül, hiszen egy kimondottan elegáns, ízében a citrusfélékre emlékeztető, nemes ital nyerhető belőle.
Vulcanus: A Szürkebarát és a Budai fajták keresztezéséből származó legifjabb, nemesített badacsonyi szőlőfajta, mely magán hordozza a vulkanikus talaj megannyi jegyét.

balatoniborok_Vulcanus

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

Tipp:
Szatmári Vulcanus: világos szalmasárga színű, gyümölcsös és savas karakterű, fiatalos, minerális ízvilágú, minőségi száraz fehérbor, mely magas szelén tartalommal rendelkezik. Kiválóan alkalmas és ajánlott halételek és kemencés ételek mellé!
Kéknyelű: Kizárólag a Badacsonyi borvidéken található szőlőfajta – összesen 30 hektáron termesztik –, nem található meg sehol máshol a világon. Nagyon keveset terem, nem egy divatos fajta. Kevésbé illatos, gyümölcsös, inkább naturális jegyeket hordoz. A bor szépsége annak savasságában rejlik, meg hosszú érlelhetőségében. Magasabb a savtartalma, és ha tartalommal párosul, akkor 10-20 évig is eltartható, élvezhető, ami az egyik fő erénye.
Ezt a bort ízlelve érezzük, hogy a zamatában megbúvó ásványos vulkánikus talajíz harmonikusan simul szép savaihoz.
Muskotály: Szintén ismertebb fajta. Illata intenzíven tiszta szőlőillat, parfümös narancsvirág, valamint trópusi gyümölcsök. A közhiedelemmel ellentétben kiváló savakkal bír, ezért fogyasztását elsősorban meleg nyári estékre ajánlják.

Szöveg: Istvándy Gergely, borász

   balatoniborok2

 

 

 

 

 

 

 

Szüreti hangulatban
Ha ősz, akkor betakarítás, befőzés, kóstolás, igazi ínyencélmény. Ha a házunk táján ilyenben nem lehet részünk, keljünk útra, és kóstoljunk bele a Balaton környékén kínált finomságokba. A választék igen nagy és egyben csábító: Lengyeltótiban megismerhetjük a diós finomságok készítésének csínját-bínját. Milyen lesz a szőlőtermés, hányas a must cukorfoka – megtudhatjuk Badacsonyban. Nagyvázsonyban pedig csordabehajtáson vehetünk részt! Ugye, egyedülálló ez a program- és ízkavalkád?!

balatoniborok3

 

 

 

 

 

 

 

 

Bortúrák
BADACSONY: A balatoni régió talán legimpozánsabb őszi programot teremtő rendezvénye a Badacsonyi Szüret, amelyet idén szeptember 11–12-én rendeznek meg a finom borairól és a jellegzetes, koporsó formájú tanúhegyéről (is) nevezetes településen. Az idelátogató vendégek megismerhetik a régió történelmi, kulturális tradícióit, a borkészítés és a helyre jellemző gasztronómia hagyományait.

BALATONKENESE: Színes szüreti felvonulás, finom sütemények, jó borok, közös nótázás, mulatozás. Ha sikerült kedvet csinálnunk, látogass el szeptember 18-án Balatonkenesére! Felnőtt és gyermek programok, koncertek, előadások, szüreti finomságok, színes vásári forgatag várja az érdeklődőket a Kenesei Ősz programsorozat első rendezvényén, a Szüreti Vigadalmon!

NAGYVÁZSONY: Szent Mihály napján, szeptember 25–26-án cigány muzsikás zenés ébresztő adja tudtára mindenkinek, hogy elérkezett a Csordabehajtás Napja. A település utcáit lovas fogattal járva a Kisbíró kidobolja a nap programját, amelynek során fogatos fergeteg-forgatag, és néptánccal kísért szüreti felvonulás várja az érdeklődőket.

balatoniborok4

 

 

 

 

 

 

 

 

KESZTHELY: A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség hozzájárulásával és közreműködésével 2010-ben Keszthely ad otthont a Gasztro Csatának – egybekötve a VII. Keszthelyi Burgonya Fesztivállal, szeptember 26-án.
A csapatok saját tájegységeik jellegzetes gasztronómiai kínálatát törekszenek bemutatni, sátrukat, standjukat vendégfogadó és főzőterüket a régiójuk szerinti népi világ tárgyaival, dekorációjával teszik tetszetősebbé.

BALATONFÜRED: A Romantikus Reformkor rendezvényen igazi történelmi kalandban vehetünk részt. Az élő történelemórán minden a reformkorról szól: a zenei és az irodalmi műsorok különböző helyszíneken, sportbemutatók, korabeli szórakozási lehetőségek, úgymint a tarokk bemutatója, de említhetnénk a 200-nál is több, korhű jelmezbe öltözött résztvevő állandó jelenlétét, felvonulását – hogy stílusosak legyünk: korzózását is.

SIÓFOK: 2003 óta rendez tojásfesztivált a tojás világnapján. Október 8–10. között minden a tojásról szól: a kézműves vásáron a tojásmotívum dominál, de a tyúktojás mellett az extra méretű tojásokból sem lesz hiány, láthatunk nyers, főzött, kifújt, de még műanyag tojásokat is. S hogy még véletlenül se térjünk haza éhesen, a fesztivál utolsó napján minden évben rekordméretű tojásos ételt készítenek hazánk jeles szakácsmesterei.

balatoniborok5

 

 

 

 

 

 

 

BALATONBOGLÁR: Október második hétvégéjén 12. alkalommal kerül megrendezésre Balatonboglár szőlőskislaki városrészében a magyar néphagyományokat népszerűsítő Töklámpás Fesztivál, ahol az ínycsiklandó tökételeknek köszönhetően biztosan nem maradunk éhesek! Ne feledjük, feltétlenül vigyünk magunkkal mécsest, és faragjunk saját töklámpást!

SZIGLIGET: Süllőfesztivál, ez a Balaton talán legfinomabb, de mindenképpen legszebb húsú haláról elnevezett gasztronómiai ünnep, Szigliget szezonzáró rendezvénye. Az ínycsiklandó ételkülönlegességek, finom halételek és a helyi jellegzetes borok mellett népművészeti vásár, a színpadon folklór és könnyűzenei programok szórakoztatják a vendégeket október 23–24. között.

Tudtad?
Tavasszal indult útjára az a Badacsonyi Régiós buszjárat, amely  naponta több alkalommal közlekedik a tanúhegyeket átszelve október végéig, így fáradtság nélkül, kényelmesen járhatjuk végig a Badacsonyi Borvidék nevezetességeit és borospincéit. Kalandra fel!

Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság, www.gyereabalatonra.hu