Vegetáriánusnak születtünk?

vegaA táplálkozás tekintetében kevés kérdés vált ki akkora vitát, mint az, hogy vegetáriánus legyen-e valaki, vagy sem. A növényevő emberek és a húst is evő társaik - pró és kontra - érvek egész sorát képesek felsorakoztatni a másik oldal meggyőzésére. De vajon vannak olyan az evolúciós és táplálkozás-élettani szempontokat, amik segíthetnek abban, hogy mindenki eldönthesse, hogy mi kerüljön a tányérjára?

Segít az anatómia?

Míg a ragadozó állatok tarajos felszínű fogai képesek a nyers húst tépni és szaggatni, addig a növényevők redős felületű zápfogai a növényi táplálék aprítására tökéletesek. Milyenek az ember fogai? Úgy tűnik, hogy a modernkori ember fogai nem ilyen célokra lettek „tervezve”, sem nem tarajosak, sem nem redősek.
Megvizsgálhatjuk a gyomor felépítését is, ami szintén árulkodó lehet. Az oroszlánoknak például hatalmas nagy, belülről sima falú gyomra van. Ezzel szemben a növényevőknek, elég például a szarvasmarhára gondolni, több részből álló, a növényekben található szilárdító szöveteket roncsoló gyomra van. Nos, az ember gyomra nem többrekeszes, mint a növényevő emlősöké.
Az állatvilágban a bélcsatornát tekintve is felfedezhetők a táplálkozási módra utaló szabályosságok; a húsevők bélcsatornája ugyanis viszonylag rövid, míg a növényevőké hosszú. Az emberi bélcsatorna közepesen hosszúnak mondható, így sem a növényevők, sem a húsevők közé nem sorolható be egyértelműen az ember.
Pusztán az anatómiai felépítést tekintve tehát nem kerülünk közelebb a „vegetáriánusnak születtünk-e vagy sem” kérdés megválaszolásához. Már csak azért sem, mert vannak kivételek is. Ilyen például a panda, ami éles fogai ellenére döntően bambusz-diétán él.

fitt info magazin 2018 002 k


*A cikket végigolvashatod a fitt.info 2018. 02. számában olvashatsz vagy áprilistól keress rá a www.fitt.info oldalon.

A legfrissebb fitt.info magazint keresd az újságárusoknál!