A futás minden esetben bizonyos megterhelést jelent az ízületeknek. Fel kell készülni a futóedzésekre ugyanúgy, ahogy bármilyen más sport gyakorlása előtt be kell melegíteni. De vajon milyen sérülések adódhatnak a nem megfelelő bemelegítés és a hirtelen nagy terhelés következtében?
Térdsérülések: Tractus iliotibialis syndroma (futótérd)
A térd sérüléseinek mintegy 20 százalékát teszi ki ez a megbetegedés.
Anatómia:
A Fascia Lata, a comb külső oldalán található vaskos kötőszövetes lemez amely elválasztja egymástól a hajlító és feszítő combizmokat. Ezt a lemezt két izom (m. tensor fasciae latae és a m. gluteus maximus) felső rostjainak összefonódása alkotja.
A Tractus Iliotibialis pedig ennek a vaskos kötőszövetes lemeznek a sípcsont külső oldalán (Gerdy pont) tapadó területe. A Tractus Iliotibialis a térd 30 fokos hajlított helyzetében érintkezik a combcsont alsó részén található kiemelkedéssel (femur lateralis condylus). Itt az esetek nagy részében egy súrlódást csökkentő kis tömlő (bursa) található.
Klinikai tünetek:
A futókban a fájdalom sokszor hirtelen jelentkezik és futás közben alakul ki. Közvetlenül a térd külső ízületi vonala fölött jelentkezik, égető fájdalom és nyomásérzékenység formájában. Néhány esetben a fájdalom és nyomásérzékenység helye nem egyértelmű, nehezen megállapítható, vagy éppen a Gerdy pontra esik, sőt sokszor sugárzik az ízületi vonal alá is. A discomfort érzés általában egy hosszabb táv megtétele után jelentkezik először, de a fájdalom sétánál teljesen eltűnik. A helyzetet rontja a hegyről lefelé történő futás és a lépcsőjárás. A térd vizsgálata általában negatív eredményt ad, csak a tapintással érzünk enyhe, vagy kifejezett folyadékgyülemet a régió területén. Ami még kórjelző, az a tractus iliotibialis tapadásának megvastagodása és nyomásérzékenysége. Esetenként fájdalom, vagy zsibbadás érzékelhető a tractus iliotibialis teljes hosszában.
Vizsgálatok:
Provokációs tesztként használható a térd hajlítása; ha ez meghaladja a 30 fokot, akkor a discomfort szűnik, ezért a súlyos formában szenvedők kedvelt tartása a 90 fokban hajlított térd és kifelé fordított helyzet.
A másik provokációs teszt, a teljes testsúllyal terhelt láb fokozatos hajlítása a 30 fokos határig, ahol a betegnek legnagyobb lesz a fájdalma a tractus iliotibialis és a combcsont alsó kiemelkedésének (femur lateralis condylus) közvetlen érintkezése miatt.
A tipikus tünetek észlelésekor nem szükséges egyéb vizsgálat, de ha bizonytalan a diagnózis, akkor érdemes elkülöníteni más hasonló tünetekkel járó betegségektől. Ilyenkor érdemes Röntgen és Ultrahang-vizsgálatot végezni.
Pathofiziológia:
A térd teljesen nyújtott állapotában a tractus iliotibialis (a sípcsont hoszanti részén tapadó szalag) a femur (combcsont) lateralis (oldalsó) condylusától (ízületi végétől) előre helyezkedik el, míg a térd hajlításakor (ha eléri a hajlítás szöge a 30 fokot) átugrik a condyluson és teljesen hajlított állapotban már mögötte található. Ebből is jól látszik, hogy a tüneteket a Tractus Iliotibialisnak a femur lateralis condylusa feletti átcsúszása idézi elő. Tehát a folytonos nyújtás, hajlítás kóros irritációt okoz, ami gyulladásos reakciókat hoz létre a tractus iliotibialisban és az alatta fekvő képletekben, így a helyi bursában (súrlódást csillapító kis tömlő) és a femur laterális condylusának csonthártyájában.
A „futótérd” előfordulási gyakorisága:
Ez a sérülés férfiakban gyakrabban jelentkezik és az életkor előrehaladtával nő az előfordulása. A futókban előforduló túlterheléses sérüléseknek mintegy 2.6-12%-át teszi ki. Más szerzők más adatokkal állnak elő. Egy dél-afrikai közlemény szerint, a térd sérülések mintegy 52 százaléka ebbe a csoportba esik. James adatai sokkal kevesebbre, mintegy 17 százalékra teszik az előfordulási valószínűségét.
A rizikófaktorok szerepe:
A klinikai vizsgálatok számos rizikófaktort sorolnak fel, ezek közé tartozik a gyors futótáv növelés, az „O” láb, a láb elülső és/vagy hátulsó részének varus állása, helytelen edzésmódszer (például lejtőn, országút szélén való futás, ami a térdet O állásba kényszeríti -relatív végtaghossz eltérés). Az alsó végtagok hosszának eltérése miatti sérülés gyakoriság nem mutat jelentős eltérést. Ezért nem érdemes az enyhe, 0.5 cm-t nem meghaladó, alsó végtagi hosszkülönbséget orthopédiai eszközökkel kiegyenlíteni. A biomechanikai vizsgálatokkal nemrégen igazolt hyperpronáció (a lábfej túlzott befelé fordulása a lépés során) is elősegíti Tractus iliotibialis sydroma kialakulását.
A klinikai vizsgálatok azt igazolták, hogy a sérült csoportban lévő atléták többet edzettek, de kevésbé voltak tapasztaltak mint azok, akik nem sérültek. A gyors ütemben növelt távhossz fontos rizikótényezőként szerepel a sérülésben. De a megnövelt kilométerszám nem az egyetlen elősegítő tényező a sérülés kialakulásában. Ez egy soktényezős folyamat. Amikor a kilométerszám elér egy határt, akkor az egyéb rizikótényezők is részt vállalnak a túlterheléses sérülések létrehozásában. Ebben az esetben, aki több sportot űz egyszerre, az a változatos mozgások miatt csökkentheti az előfordulási gyakoriságot, de ha a térdet hajlítja a másik sportban is pl. biciklizik, akkor ez még növeli is a sérülés gyakoriságát.
Fontosak az egyéni adottságok is. A tractus iliotibialis túlzott feszessége hajlamosít a sérülésre, mert ilyenkor sokkal nagyobbak a súrlódási erők a kritikus 30 fokos hajlított helyzetben. Jobb talán sérülés szempontjából a kissé nagyobb testmagasság és a nagyobb súly, mert az izomzat gyengesége fontos rizikótényezőként játszik szerepet a sérülések kialakulásában.
Terápia:
A terápia itt is hasonlóan a többi túlterheléses sérüléshez a rizikófaktorok csökkentéséből áll. Ezért talán a legfontosabb a Tractus Iliotibialis és a m. quadriceps femoris vastus lateralisának (külső combfeszítő izom) specifikus nyújtása (streching)!
Fontos a csípő abductor (távolító) izmainak és a m. quadriceps (comb feszítő izom) együttes erősítése. Ha a tünetek nem múlnak a edzésterhelés csökkentésére, a kritikus edzések (lejtőfutás, lépcsőzés) kihagyására és a streching sem segített, akkor érdemes konzultálni egy ortopéd sebésszel a műtéti ellátás lehetőségeiről.
Dr. Gulyás Károly
Budapest Sportiroda
