Lemerülünk. Na, nem, mint egy akkumulátor, hanem a tenger mélyére. Búvárkodni az olyan férfias, mondják. Na, akkor fordítsuk meg; búvárkodni az lehet nőies is. És az a fekete, kis neoprén cucc még karcsúsít is. Több ismerős lányt is megkérdeztem kedvenc hurghadai (Egyiptom) búvárbázisomon, hogy miért kezdtek el merülni?
A válaszok egész érdekesek, úgyhogy megosztom veletek.
Doktorhalak és társaik
Anette unta, hogy barátja órákra eltűnik haverjaival a nagy kékségben, ő pedig unatkozik a parton vagy a csónakban. Sandrát a technika érdekli, az ejtőernyőzés mellett a merülés igazi technikai sportág. Susanna szerint sehol sem kerülünk olyan közel a természethez, mint a tenger alatt.
Ez valóban így van. Főleg a tengeralatti természetvédelmi területeken, mint Hurghadán, vagy a jordániai Aqaba partjainál. A halak, a teknősök „tudják”, itt nem fenyegeti őket szigonypuska vagy horog, és karnyújtásnyira úszhatunk el delfinek, ördögráják, doktorhalak és más tengeri lények mellett.
Ne akard 3 nap alatt!
Merülni mindenki tud. Tényleg nem kell hozzá duzzadó bicepsz, vagy 6 literes tüdő térfogat. Egy kis aerobik, heti 2–5 km közötti futóedzés, és testünk készen áll a könnyűbúvár kurzusra.
Egyre kérlek titeket! Válasszatok egy jó búváriskolát, ahol alaposan, lehetőség szerint anyanyelveteken, vagy az általatok legjobban értett nyelven folyik a kiképzés.
A búvárkodás rejt veszélyeket, ezt nem tagadom, de kezelhető veszélyeket. Ám, ha a kiképzés alatt épp ezek kezelését, kiküszöbölését nem értjük meg, akkor komoly bajba kerülhetünk.
A második szabály: ne akarjunk 3 nap alatt búvárok lenni. Pénzért a dominikai, thaiföldi, szenegáli búváriskolák szinte mindent bevállalnak, és nem igen törődnek azzal, mi is lesz a kezük alól kikerült növendékekkel. Saját szememmel láttam, amint rozsdás búvárpalackkal, szakadozott neoprén overallal küldték az óceánba a tanulókat. A felszerelés orrán-száján jött ki a sűrített levegő. Rossz volt nézni…
Ha úgy érzitek, szeretnétek merülni a nyáron, keressetek már most egy búvársulit. Nézzetek meg több bázist is, és ahol a legrokonszenvesebb az oktató és a legújabb a felszerelés, azt válasszátok.Több helyen kezdhettek úgynevezett próbamerüléssel. Egy oktató lemerül veletek maximum 7 méteres mélységre egy tóban, medencében vagy a tengerben. Ilyenkor meg lehet tapasztalni, hogy mennyire fekszik valakinek a sportág.
Elmélet, gyakorlat, vizsga
Az oktatás leginkább az autósiskolákéhoz hasonlítható. Tanulás, tesztlap, elméleti és gyakorlati vizsga. Az elméleti oktatás alatt megtanuljátok a búvárkodás élettani hatásait, például, hogy ha merülünk, nitrogéngáz gyűlik fel szervezetünkben, és ezek miatt a mikrobuborékok miatt nem szabad hirtelen megszakítani a merülést, azaz felúszni a felszínre, mivel ezek kitágulnak, és komoly egészségi károsodást okozhatnak. A gyakorlati órák egy uszoda medencéjében kezdődnek. Itt, ahol akár le is tudunk állni, ha ránk tör egy kis pánik (nem gond, ez mindenkivel megtörténik), és biztonságosan megtanuljuk kezelni a felszerelést.
A harmadik órán már minden növendék gond nélkül ússza 2 méteres mélységben az iskolaköröket.
Több iskola itthon kezdi el az oktatást és az utolsó órák, valamint a vizsga a tengeren történik. Ez azért is jó, mivel így összeköthetjük a szabadságunkkal.
Jó szívvel tudom ajánlani az amerikai PADI rendszerű kiképzést, mivel nagyon alapos, és a világon mindenütt elfogadott. Vizsga után ott lesz nekünk a világ hét tengere, minden csodájával: az édes kis poliptól kezdve egészen a hat méteres fehércápáig. Na jó, ez csak vicc volt, a tengerek óriásait nagyon kell keresni, de ha elmerészkedünk Dél-Afrika vagy Ausztrália partjaihoz, húúú…
A jó felszerelés
Mi is kell még? Ja, persze felszerelés: maszk, pipa, neoprén ruha, békatalpak, jacket, oktopusz (légzőkészülék), ólomöv, búvárkés. Tanácsolom, hogy a nem éppen olcsó felszerelést csak akkor vegyük meg, ha már megvan a vizsgánk, merültünk egy tucatnyit és tudjuk: ezt a sportot sokáig fogjuk űzni. Minden jó bázis biztosít felszerelésbérlést, ha csak kocabúvárok szeretnénk lenni. Ha vásárlásra szánjuk magunkat, előtte kérjük ki kiképzőnk tanácsát, és alaposan hasonlítsuk össze az árakat is. A ruha kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy hol fogunk a legtöbbet merülni.
A hideg északi vizekhez vastag neoprén ruha vagy úgynevezett száraz búvárruha kell, a trópusokra elég egy 5 mm vastag overál. Ruha mindenképpen kell, még a karibi vizekben is fázunk, ha 40–60 percet eltöltünk úgy 10–15 méteres mélységben. A maszk kiválasztása is nagyon lényeges. Ezt úgy tegyük, hogy arcunkhoz illesztjük a maszkot, orrunkon beszívjuk a levegőt, és ekkor a maszknak tapadnia kell arcunkhoz (a gumipánt használata nélkül). Ha leesik a maszk, akkor túl nagy, és levegő szivárgott be. Ez azt jelenti, hogy a víz is bejutna. Válasszunk kis volumenű változatot, ez könnyebben kezelhető, mintha „akváriummal” a fejünkön merülnénk.
Buli után neeee!
Ha letettük a búvárvizsgát, de vagy jó tíz éve is annak, és azóta nem merültünk, vagy csak nagyon ritkán, érdemes egy ismétlő kurzust csinálni. Ez egy kevés elméletből áll és egy-két gyakorló merülésből – kis mélységben, így visszaszokhatunk a tengerhez.
Fontos a fittségünk szinten tartása is, főleg ha rendszeresen szeretnénk búvárkodni. A dohányzásról nem is beszélek! Ki az az elvetemült, aki egyáltalán még dohányzik? Viszont érdemes lábra edzeni. Vádlink, combunk és popsink veszi ki legfőképp a részét a víz alatti úszásból, ezért a step-aerobik és a futás igen csak jótékony hatású.
Alkoholt soha! Igen csúnya példát láttam erre Kubában: két kanadai búvár este hatalmasat bulizott, majd reggel (még igen magas maradékalkohollal a vérükben) merülni mentek. Mindketten rosszul lettek úgy 25–30 m mélyen. Az egyik a mélységi mámor miatt elvesztette eszméletét, és szinte azonnal meghalt. A másikat megpróbálta kimenteni egy képzett búvár, ám a bepánikolt férfi annyira görcsösen kapaszkodott segítőjébe, hogy végül mindkettőt elnyelte a mélység. Szóval el kell dönteni, parti, koktélok vagy merülés. Ha vad buli volt, hagyjuk ki a következő napot, és élvezzük a strandot.
Remélem, a komoly intésekkel nem riasztottam el senkit. Búvárkodni mindenképpen érdemes. Megismerjük azt a közeget, amely földünk kétharmadát fedi, csodás új haverokra lelhetünk. A búvárok egy nagy családot alkotnak, klassz dolog közéjük tartozni.
Egészségügyi követelmények
12 éves kortól bárki belekóstolhat ebbe a csodálatos sportba. Felső korhatár nincs, de mindenkinek tisztában kell lennie képességeivel, erőnlétével, egészségi állapotával!
– Mindenképpen egészségesnek kell lennünk, kifejezetten jó fizikai kondícióval kell rendelkezzünk.
– A fül- és orrmellék üregeinknek tisztáknak és épnek kell lenniük!
– Nem szabad, hogy inzulinfüggő cukorbetegek legyünk,
– …bármilyen idegrendszeri probléma is kizáró ok.
– A tüdőnknek jó állapotban kell lennie.
– Terhes nők nem merülhetnek!
Kincskeresők és mások
A búvárkodás történetét nagy felfedezések, hatalmas kalandok és szomorú
tragédiák rajzolják színesre. Az első írásos emlék Kr. e. 350 körülire tehetők, amikor Arisztotelész említést tesz rodoszi búvárokról, akik kincseket kerestek a víz alatt. Kr.e. 210 körül Philon említést tesz egy harangszerű tárgyról, amellyel lélegezni lehetett a víz alatt.
A következő említést érdemlő esemény I. Endre király Zotmund nevű harcosához és 1052-höz kötődik. Zotmund Pozsony mellett német-császári hadibárkákat süllyesztett el.
1430 környékére tehetők azok az írásos emlékek, amikor légtömlő, sisak, cipő és zárt „öltöny” használatával hajtanak végre merüléseket. A múlt század végén megjelentek a búvárruhák és 1881-ben az orosz Achilles Kotyinszkij megalkotja a tömlő nélküli búvárkészülék alaptípusát. 1906-tól a német Drager művek elkezdi gyártani az általa kifejlesztett búvárkészülékeket.
A két világháború között Corlieu francia mérnök megalkotja a lábon viselhető búváruszonyt, melyet a béka úszóhártyás lábáról mintázott meg. 1926. augusztus 26-án Yves Le Prieur, a „könnyűbúvárok atyja” a saját maga készítette sűrített levegős készülékkel körülbelül 10 percet tartózkodott a víz alatt, mindenféle felszíni összeköttetés nélkül.
1943-ban Jacques-Yves Cousteau és Emil Gagnan közösen megalkotják a sűrített levegős, automatikus nyomásszabályzós, tüdővezérelt légzőkészüléket.
…Két búvár este bulizott, reggel merülni ment. Mindketten rosszul lettek úgy 25–30 m mélyen. Az egyik a mélységi mámor miatt elvesztette eszméletét és azonnal meghalt. A másikat megpróbálta kimenteni egy képzett búvár, ám a bepánikolt férfi görcsösen kapaszkodott segítőjébe, s végül mindkettőjüket elnyelte a mélység…
Variációk merülésre
Szabadtüdős merülés: amikor a búvár úgymond „csak” az ABC felszerelésével merül. Ez az ABC felszerelés a búvármaszkot, légzőcsövet és a búváruszonyokat foglalja magában. A szabadtüdős búvárkodáshoz nem kell semmilyen „jogosítvány”, tehát tanfolyam nélkül bárki élvezheti a búvárkodás ezen formáját.
FONTOS! A szabadtüdős búvárkodáskor is felléphetnek olyan orvos-egészségügyi problémák, amelyekkel jó tisztában lennünk. Ilyen többek között a nyomásváltozás hatására kialakuló barotraumák vagy a képzetlen búvárokra igen nagy veszélyt jelentő sekélyvízi ájulás.
Készülékes búvárkodás: „teljes felszereléssel” a hátunkon indulunk el merülni. FONTOS! A készülékes merülésekhez már mindenképpen szükségünk van egy búvárigazolványra, az ehhez járó ismeretanyagra és tudásra egyaránt. A búvártanfolyamon az oktatók megismertetik velünk a különböző felszerelési tárgyak szakszerű használatát. Megtanuljuk, hogy palackunkba nem oxigén, hanem normális légköri levegő van belesűrítve, és szert teszünk rengeteg olyan ismeretre, melyek a biztonságos merülésünk végrehajtásához elengedhetetlenek.
Georg Spöttle
