Egy nő életében a menstruáció megjelenése nagy fordulópontot jelent a „felnőtté válás” folyamatában, de sajnos napjainkban az első menzesz megjelenése igen fiatal életkorra tolódott (már 8–9 éves korban jelentkezhet az első menzesz, míg a mai „negyveneseknek” ez 13–14–15 éves kort jelentett). Ilyen fiatal életkorban a gyerek nem igazán érti a háttérben zajló folyamatokat, később azonban (remélhetőleg) világossá válnak a szükségszerű, szervezetünkben zajló változások.
Mivel a menstruáció – általában – szabályosan, meghatározott időközben jelentkezik, a folyamatot menstruációs ciklusnak hívjuk. A menstruáció elnevezés a latin menzesz (hónap) szóból származik, utalva a havonta jelentkező vérzésre. A szinonim elnevezések: a havibaj, menzesz, vérzés,. Ezek közül az első nevezhető pejoratívnak, sugallja azt, hogy ez valami bajt jelent. Pedig ez egyáltalán nincs így! Éppen ellenkezőleg: a menstruáció szabályos jelentkezése egy jól működő hormonális és idegi szabályozó rendszert tételez fel, azt jelezve, hogy a nő fogamzóképessé válik.
Sajnos napjainkban az egészségügyi ismeretterjesztések révén sem mondhatjuk, hogy elegendő a felvilágosítás, mivel sem az egészségügyi személyzet, sem az anyukák, szülők, tanárok nincsenek teljesen felkészülve a 8 éves gyermek felvilágosítására! (Sok esetben viszont épp ellenkező a helyzet, a gyermek ismeretei igen magas szintűek). Mindenesetre, míg a menstruáció problémája korábban a serdülőkort érintette, manapság már az alsó tagozatos gyermekeket kell tájékoztatnunk a menzesz jelentkezéséről. Emiatt, valamint az esetlegesen előforduló problémák miatt is beszélnünk kell a menstruáció fogalmáról és rendellenességeiről.
A menstruáció folyamata
A menstruáció tehát egy ciklusos élettani folyamat, mely általában 26–32 naponta jelentkezik, és kb. 3–5 napig tart. Menstruációs ciklus alatt a két vérzés közötti időt értjük, melynek első napja a vérzés megjelenése, vége a következő vérzést megelőző nap. A ciklus szabályozása igen bonyolult, az agyalapi mirigy, a felettes agyi struktúrák, valamint a petefészek hormon -és idegi hatásait jelentik, s a méhnyálkahártya és a nyakcsatorna következményes változásai is észlelhetők. Az első menzesz megjelenését menarche-nak hívjuk. Ezután a ciklus egy ideig még szabálytalan is lehet, vérzéskimaradások is előfordulhatnak, később azonban állandósul a körülbelül 28 napos ciklus (mely lehet 26–32 napos is). S hogy mi történik?
Változnak a hormonok, petesejtérést, később sárgatestképzést indukálva, a kettő között pedig megtörténik az ovuláció, a tüszőrepedés úgy a ciklus 14. napján. A hormonhatások során a méhnyálkahártya is átalakul, hiszen felkészül szerepére, az esetlegesen megtermékenyített petesejt befogadására, tehát a terhességre. Amennyiben ez elmarad, a hormonhatások változása miatt a megvastagodott méhnyálkahártya vérzés kíséretében lelökődik. Ez valójában
a menstruáció. Amennyiben a ciklus szabályos, és ovuláció is észlelhető, a folyamat jól követhető az úgynevezett ébredési hőmérséklettel, ugyanis ennek a görbéje ilyenkor bifázisos, a második, sárgatestfázisban 37 °C felett van. (Szabályos menstruációs ciklus esetén is előfordulhat, hogy nincs ovuláció, ilyenkor az ébredési hőmérsékleti görbe csak monofázisos, a ciklus második szakában sincs hőmérsékleti változás.)
S mi történik, ha kimarad a menstruáció?
Hát igen, bizony, vagy terhesség következett be, vagy valami zavar folytán a ciklus felborult. Nézzük tehát az eltérések fajtáit és okait! Előfordul, hogy a menzesz szabályosan jelentkezik, de a ciklus mérsékelten rövidebb, vagy a vérzés mennyisége kisebb, illetve fordítva:
a ciklus esetleg minimálisan hosszabb, vagy a vérzés mennyisége nagyobb. Ezeket az eltéréseket mennyiségi eltéréseknek nevezzük, s általában normális ciklust jelentenek. Az időbeli eltérések (tempó- anomáliák) során viszont a ciklus vagy 24 napnál gyakrabban, vagy 35 napnál ritkábban jelentkezik, vagy a középidőben észlelhető vérzés. S előfordulhat az is, hogy vérzés egyáltalán nem észlelhető.
Itt fontos annak a ténye, hogy a vérzés még soha nem jelentkezett (pl. 18–19 éves lánynál még eddig soha nem volt menzesz), vagy pedig már egy meglevő ciklus után egyszer, többször kimarad 1–1 menzesz, vagy teljesen elmarad, egyáltalán nem jelentkezik menstruáció. (Itt persze fontos az illető hölgy életkora, mivel számolnunk kell a korábban jelentkező menopauzával is, de természetesen nem huszonévesen.) Hogy az utóbbi változásokat felderíthessük, célszerű úgynevezett menzesznaptárt vezetnünk, mely persze egy szabályos ciklus esetén sem felesleges. Itt jól követhetjük a kimaradásokat, esetleges okokat keresve. Sportoló nőknél a verseny idején kimaradhat a menstruáció, vagy világjáró expedíciók nőtagjainál is ugyanez történhet! Ez is bizonyítja, hogy milyen érdekes és csodálatos is az emberi test, s milyen bonyolult az idegi és hormonális rendszerünk!
A menstruáció rendellenességei mindenféleképpen kivizsgálást igényelnek, mégpedig nőgyógyászati és endokrinológiai vizsgálatokat. Ilyenkor keresni kell esetleges ivarszervi (nőgyógyászati) okokat, s a bonyolult hormonális-idegi szabályozás zavarát. A háttérben tehát sokféle eltérés állhat: többek között az agyalapi mirigy, a felettes agyi struktúrák és a petefészek tengelyének működési zavara, a méh és a hüvely rendellenessége, más hormontermelő szervünk (pl. mellékvese, pajzsmirigy stb.) kóros működése, vagy okozhatja valamilyen gyógyszerhatás vagy sugárkezelés is. A kivizsgálás előtt tájékozódik az orvos az életkorról, a testsúlyról és a mostanában bekövetkezett súlyváltozásokról, a heveny, nagyfokú stresszhelyzetről. Elkéri a menszesznaptárt, illetve megkérdezi az első és legutolsó menszesz időpontját, tájékozódik az esetleges gyógyszerszedésekről (fogamzásgátlók), a szülésekről, a szoptatásról, esetleges más betegségekről. Sokszor már a kikérdezés is elegendő ahhoz, hogy a gyanújelek alapján az orvos egy bizonyos eltérésre gyanakodjon.
A leggyakoribb okok
Sokan ismerik az úgynevezett anorexia nervosa nevű betegséget – fiatal lányoknál fordul elő általában, s nagymértékű fogyás, hányások (és saját maga általi hánytatások), hasmenés (hashajtással), és pszichés zavarok (önértékelési problémákkal) jellemzi. Ilyenkor a menstruáció teljesen el is maradhat, vagy a fokozott szoptatóhormon termelődésekor a mellekből tejváladékozás, fokozott szőrnövekedés, a menstruációs ciklus rendellenességei és a menzesz teljes hiánya is kialakulhat, sőt ilyenkor sokszor nem esik teherbe az illető. Igen gyakori a Stein–Leventhal szindróma – más nevén policisztás ovárium szindróma – melyre a hízás, menstruációs zavarok és a menzesz teljes elmaradása, az ovuláció hiánya, a meddőség, a fokozott szőrnövekedés és a cukorbetegség jellemző. Az ultrahangos vizsgálatok során észlelhető morfológiai eltérés a petefészkek ballonszerű megnagyobbodása, s a hátterében pedig hormoneltérések mutathatók ki.
Sajnos a felsorolt tünetek igen változatosak lehetnek, de persze a nő számára az egyik legsúlyosabb probléma, ha nem sikerül teherbe esnie. Az okokat még sorolhatnám hosszasan, de láthatjuk, hogy a kivizsgálásnak igen sokrétűnek kell lennie. A kezelés is mindig a kivizsgálás eredményétől függ, a kiváltó oknak megfelelően kell a terápiát adni. Mindenesetre több alkalommal szerepelhet terápiaként a fogamzásgátló tabletta. Fontos tudni, hogy hormonkivizsgálás előtt a fogamzásgátló tablettát legalább 3 hónapra ki kell hagyni, hogy értékelhető hormoneredményekhez jussunk. A fogamzásgátló tabletta felírása nőgyógyászaton történjen, s előzze meg egy alapos nőgyógyászati kivizsgálás, s családi előzményekről is tájékozódni kell. A fogamzásgátló tabletta szedése mellett a páciens rendszeresen járjon továbbra is nőgyógyászati ellenőrzésre. Így a tabletta jótékony hatásait kihasználva kezelhetjük pácienseinket, és sok esetben rendezhetjük a felborult hormonrendszert.
Sportoló nőknél a verseny idején kimaradhat a menstruáció, vagy világjáró expedíciók nőtagjainál is ugyanez történhet! Ez is bizonyítja, hogy milyen érdekes és csodálatos is
az emberi test, s milyen bonyolult az idegi és hormonális rendszerünk!
Dr. Jakab Csilla
belgyógyász-endokrinológus
