A napfénynek az egész szervezetre gyakorolt jó hatása közismert, a bőrben lévő elő-vitaminokat aktiválja, növelve evvel a szervezet ellenálló képességét, az elnyelt sugarak hatására a vérkeringés felfrissül, növekszik a vörösvértestek száma, és még sorolhatnánk.

 

A napsugarak hatására fokozódik a bőr festékanyag tartalma, amitől megbarnul, növelve ezzel a szervezet sugarakkal szembeni védekezését. Kevésbé ismertek a napfény bőrre gyakorolt káros hatásai. Ezeknek a hatásoknak a megértéséhez tudnunk kell, hogy a napfény sokféle sugarat bocsát ki, ezek közül számunkra főleg az ibolyántúli, az infravörös, és a szabad szemmel is érzékelhető fénysugarak a legfontosabbak. Az egyes sugártípusokat a hullámhosszuk és az általuk hordozott energia alapján különítjük el.

 

Az ibolyántúli C sugarak (UVC) energiája a legmagasabb. Szerencsére ezeket az ózonréteg felfogja. A Föld felszínére csak az ibolyántúli A és B (UVA és UVB), az infravörös és a látható fénysugarak jutnak el. Az UVB sugarak a legveszélyesebbek. Ezek okozzák a leégést, és hosszabb távon a bőrrákért felelősek. Hosszú ideig az élt a köztudatban, hogy az UVA sugarak „jó sugarak” Az utóbbi években kimutatták, hogy az UVA sugarak jelentős szerepet játszanak a napozási allergiák kialakulásában. Felfedezték, hogy hatásuk összeadódik, majd hosszútávon jelentkezik. Minden egyes napozás visszafordíthatatlan károsodást okoz a bőr mélyebb rétegeiben, amely gyorsítja az öregedés folyamatát. Az UVA sugarak felerősítik az UVB sugarak hatását, és ezáltal növelik a bőrrák kialakulásának esélyét.

 

Sugárhatás

 

Az ózon réteg megvékonyodása óta a kutatók figyelik, hogy van-e összefüggés egy-egy földrajzi területen megjelenő tumorok gyakorisága és a napsugárzás között? Azt találták, hogy van összefüggés, de ez a kapcsolat nem lineáris, tehát például az ózon réteg 10 százalékos elvékonyodása, a bőrdaganatok gyakoriságát 0,5 százalékkal emeli. Köztudott, hogy Ausztrália fölött az ózon pajzs valóban vékonyabb, és itt sokkal több festékes anyajegyekből kiinduló daganat fordul elő. Ugyanakkor itt a legösszetettebb a védekezés, a megelőzés is: már az iskolában arra tanítják a gyerekeket, hogy az anyajegyeiket figyeljék, centrumokat állítottak fel, ahol az emberek megmutathatják a festékes anyajegyeiket,

szervezet sugárvédelem működik, speciális fényvédő ruhákat és (nagyon magas faktorszámú) krémeket lehet venni. Ezeket az eredményeket a nemzetközi szakvélemény is nagyra értékeli, hiszen ezeknek megfelelően a tumorok száma is csökkent.

 

Az ózon réteg elvékonyodása az UVB sugarat nagyobb mennyiségben engedi át. (Normálisan 6-12 százaléknál többet nem enged át). Az UVB sugár átmegy a szarurétegen, és az útjába eső szarusejteket, valamint a kötőszövet felső rétegében lévő rostokat károsítja. A fény hatására az örökítő maganyag (DNS) kémiai szerkezete változik meg. Normális körülmények között a DNS javító yenzim ezeket a láncon lévő károsításokat kijavítja. De ha nagyon intenzív a DNS károsodás, akkor a megfelelően működő javító funkció mellett is relatív funkciós elégtelenség léphet fel, melyhez hozzáadódik a bőrben létező tumor sejteket elimináló immunrendszer károsodása is, és így keletkeznek a krónikus fényártalmak, valamint a hámsejtekből kiinduló daganatok.

 

A folyamat bonyolultságát jelzi az a tény, hogy van olyan betegségcsoport, ahol genetikai károsodás következtében a DNS javító enzim nem működik jól, és ilyenkor a bőrben többféle tumor keletkezhet. A daganatok kialakulásában tehát a genetikai, immunológiai és külső fényhatás egyaránt fontos!    

 

Akkor hogyan napozzunk?

 

A legfontosabb a fokozatosság, és az ózonpajzs elvékonyodása miatt 11 és 14 óra között ne napozzunk! A napozás kezdetén mindenféleképpen magasabb faktorszámú napozószert használjunk, majd a bőr barnulásával csökkenteni kell a faktorok számát. Általában három bőrtípusba osztjuk napozás szempontjából a bőrt, az elsőbe a fehér (néha szeplős) bőrűek tartoznak, akiknek a bőre mindig leég, és csak kevéssé barnul: ennek a bőrtípusnak a napozás egész ideje alatt magas (25, 30) faktorszámú napozószert célszerű használni.

 

A második csoportba tartozó világos bőrűeknek, akik ugyan leégnek, de ezután barnul a bőrük, tanácsos az első három nap magasabb (25), majd alacsonyabb (10) faktorszámú napozószert választani.

 

Végül a harmadik csoportba a leégés nélkül hamar barnuló sötét bőrűek tartoznak, akiknek elegendő az első napokban 10, majd 6 faktorszámú krémet használni. Nem

szabad elfelejteni, hogy a fényvédő hatása a krémeknek – éppen a napfény hatására – kimerül, tehát többször kell felkenni a bőrre a napozás folyamán.

A napozás után tanácsolt speciális testápolók előnye kettős: egyrészt olyan hidratáló anyagokat tartalmaznak, melyek biztosítják a bőr víz és zsírtartalmát, másrészt E vitamin tartalmuk miatt lekötik a bőr felszínén a napozás során keletkező szabad gyököket, amelyek a bőr öregedését fokozzák.

 

Végül meg kell említenem, hogy a fény provokálhat bőrpanaszokat, így bizonyos kémiai természetű anyagok fény hatására átalakulnak, és ezek okoznak kémiai aktivitásuk útján, vagy allergiás mechanizmus révén gyulladásokat, idetartoznak egyes gyógyszerek (pl. bizonyos nyugtatók, tetraciklin származékok, cukorbetegségben alkalmazott ( egyes gyógyszerek stb.), és környezetünkből a bőrre kerülő fényérzékenyítő anyagok (pl. petrezselyem, néhány dísznövény, kozmetikumok stb.).

 

Dr. Nagy Éva