MOSONYI GYÖRGY, a MOL Rt. vezérigazgatója energikusan tapos a kardiógépen, fülében a Beatles dalai szólnak. Felesége, ÁGI szerint a topmenedzser: “lehet, épp egy munkahelyi probléma megoldásán gondolkodik. Ági kérésére, a férje egészsége érdekében, öt évvel ezelőtt együtt mentek el az edzőterembe.
Feleség
MOSONYI ÁGNES
a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
szponzormenedzsere
Randi a konditeremben
Ági most jön ki Katus Attila aerobik órájáról, mintha mondjuk csak szaunázott-masszíroztatott volna, könnyed. Fehér, testhezálló, divatos ruhában van, ami kiemeli vékony, de formás alakját, nőiesen izmos karja szabadon.
-…minden Attilának köszönhető!
– Átformálta?
-Teljesen!
-Az életét is?
-Azt azért nem! nevet.
-Mi indította arra, hogy a férjével közös személyi edzőt válasszanak?
– A megnyitás után a lányom hívta fel a figyelmemet erre az edzőteremre. A férjemnek szerettem volna olyan mozgásfajtát választani, ami fizikailag és talán lelkileg is karbantartja, ami megoldás a stresszes munka hatásainak leküzdésére.
– És Ön?
– Az volt fontos, hogy Gyuri kikapcsolódjon, erősödjön; magammal nem foglalkoztam. Utólag látom, hogy nekem is szükségem volt a rendszeres mozgásra. Középiskolás koromban kézilabdáztam, férjem a barátaival teniszezett, tehát igazi sportmúltunk nem volt. Teljesen kezdőként az edzőteremben, szerencsénkre, Attilához kerültünk.
Az edzőteremben ki a sikeresebb?
– Nem fenyegeti a kényelmes, de semmitmondó, a jólét adta unalomtól szenvedő, milliomosfeleségekre jellemző szindróma? Nem elkényeztetett menedzserfeleség? Megengedhetné (a férje) magának.
– Aki ismer, tudja, hogy ez a mentalitás nagyon távol áll tőlem. Hatodik éve már, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnál dolgozom. Boldog vagyok, hogy ezt a karitatív munkát végezhetem. A Szolgálat több programon keresztül segíti a rászoruló gyerekeket. A legutóbbi eseményünk Fóton egy háromnapos lovasverseny volt, ahol a díjlovasok mellett fogyatékos gyerekek is versenyeztek.
– Lovagol?
-Próbáltam, kezdő maradtam. (Nevet.) Azóta kiderült, hogy allergiás vagyok a lószőrre, a széna- és szalmaporra.
– Hasonlóan gondolkodnak a férjével. A MOL Rt. ,,Segíthetek? MOL gyermekgyógyító program” keretében ugyanis jelentős anyagi támogatást nyújt a súlyosan beteg gyermekek gyógyításához, mind a gyors intenzív ellátás, mind a teljes testi-lelki rehabilitáció biztosítása érdekében. A vállalat például pályázatot hirdetett élmény- és művészetterápiás kurzusok, programok finanszírozására tartósan beteg vagy súlyos betegségből lábadozó gyermekek lelki rehabilitációjára.
– Igen, a MOL fontosnak tartja a gyerekek támogatását.
– Ennyire és mindenben egyetértenek a férjével?
– Huszonkilenc éve vagyunk házasok.
– A közös fitnesz, a személyi edző adhatott még valamit ehhez?
– Azelőtt is jól megvoltunk, úgyhogy házasságterápiára nem volt szükségünk. (Nevet.) Ez egy közös program lett inkább, munka után nem otthon, hanem itt találkozunk, és együtt megyünk haza.
-Nem volt rivalizálás? Házassági rivalizálás, kis verseny: vajon ki teljesít jobban? Most megmutatom neki, ilyesmi…
– Tényleg nem.
– Pedig az a gyanúm, hogy itt, az edzőteremben Ön a sikeresebb.
– Nézze csak! Ott a férjem, már egy órája dolgozik a kardiógépen! (Büszkén, de kedélyesen.)
– Duplán sikeres asszony: a saját teljesítménye okán, és mert a férfi sikerében mindig benne van a nő.
– Más egy férfi, és más egy nő teljesítménye még a fitneszteremben is.
– A gyakorlataik különböztek?
– Azok hasonlóak voltak, csak az ismétlésszám volt a férjemnél magasabb, és a súlyok is nagyobbak voltak.
– Ha nem volt ennek a “munkának” semmilyen sportmúltbeli előzménye, akkor hogyan sikerült megszokni ezt a fitnesztermi élet- és mozgásformát? Hogyan indultak?
– Jaj, nagyon nehezen! Talán Attilának, a személyi edzőnknek volt a legnehezebb. Nagyon vigyázott ránk.
– Milyen tanácsokkal kezdte?
– Először is felmérte, milyen állapotban vagyunk. Akkor még mindketten dohányoztunk. Tényleg borzasztó volt, rossz visszagondolni…
-Semmi bíztatót nem mondott?
– Kedves volt, de amit elvárt, az nagyon megerőltető volt annak, aki ehhez nem volt hozzászokva. Sokszor jutott eszembe, hogy mi a csudát keresek itt. Eleinte aerobik óráról szó sem volt, gépeken és súlyzókkal kellett dolgoznunk, Attila pontos utasításai szerint és felügyelete mellett.
– És ha nem csinálta meg az adagot?
– Meg kellett csinálni!
– A férje sem tiltakozott? A topmenedzser, aki több száz embert utasíthat a munkahelyén. Gondolom, lesik a jókedvét.
– Ő is fegyelmezett, nem adta föl.
A nő (is) formálja magát
– Azóta milyen változást vett észre magán?
– A férjemnek kerestünk itt segítséget, sokkal jobb lett a kondíciója, még a kedélye is.
Engem is sok mindenre megtanított az itteni munka. Ha igazán jól akarom tenni a dolgomat, oda kell figyelnem magamra, hogy legyen erőm, energiám a családomra, munkámra. Ez a legfontosabb, amit az elmúlt öt évben megtanultam.
Férj
MOSONYI GYÖRGY
A MOL Rt. vezérigazgatója
Végül mindig a nők az erősebbek
Alig tudom interjúra bírni, intenzíven, megállás nélkül dolgozik a kardiógépen: Mosonyi György most kis ásványvíz-szünetet tart, folytatná, de…
“A feleségem észrevette”
– Azt hallottam, eleinte öt perc is sokk volt a taposógépen.
– Öt év kondíciójavulása…, ez a változás oka, ilyen egyszerű.
– Mégsem ment “ilyen egyszerűen”.
– Azért nem adtam fel, amiért el akartam kezdeni. Határozott célom volt, azt akartam, hogy jobb kondícióban legyek. Sikerült. És folytatni kell, különben visszaesne az ember.
– Mivel lehetett Önt motiválni, aki az üzleti életben egy igen jól működő vállalatot vezet, és, gondolom, ez annak is köszönhető, hogy képes irányítani, a jó irányba fordítani a helyzeteket, a kollégákat.
– Ahhoz, hogy valami megváltozzon, és az ember komolyan kezdjen dolgozni a változásért, a sürgősség érzése – sense of urgency-, szükséges, tehát az, hogy valamit feltétlenül csinálni kell, mert különben baj lesz.
– Az üzleti életből vett kifejezés alkalmazható a fitneszteremben is?
– Ez az én esetemre, a konkrét szituációra nézve azt jelentette, hogy a kondim elment, nem bírtam a stresszt, kezdtem fizikailag rosszul viselni az idegi terhelést. Eljöttünk ide, hogy változtassunk ezen. Igaz, közben én majdnem meghaltam, olyan nehéz volt.
– A holtpontot meg lehet fogni?
– Persze.
– Hogyan?
– Akarattal. Az akarathoz pedig kell egy cél. Ha pedig van egy jó cél, az átlendít a holtponton.
Az agy is dolgozik
– Mire gondol, amikor tapos?
– Már tudok gondolkodni közben. Régebben ez nem ment, csak arra összpontosítottam, legyen erőm ahhoz, hogy végigcsináljam. Mostanában az agyam is dolgozik, például felkészülök egy beszédre, egy megoldandó kérdés jár a fejemben.
– Végül ez is egy szép történet lett, sikertörténet, amit az csak fokoz, hogy nehezen indult.
– Tudja mi a tanulság?
– ???
– Hogy végül mindig kiderül, a nők az erősebbek. Tudtam ezt már azelőtt is, de itt, a feleségem teljesítményét látva még egy tapasztalat alapozza meg ezt a mondást.
A személyi edző, 6-szoros aerobik világbajnok
KATUS ATTILA
a Pécsi Sasok egykori frontembere
Aszkézis helyett: siker és élmény
Egy kedves házaspár
– Először nem is tudtam, hogy közéleti szereplővel és a feleségével van dolgom, mert visszahúzódó, szerény emberek. Első találkozásunkkor egy kedves házaspárt láttam, akik elhatározták, fordítanak az életmódjukon, egészségesebben akarnak élni, sportolni fognak. Györgynél az volt a cél, hogy energikusabb legyen, formába lendüljön, és némi fogyás is. Az üzleti és protokolláris ebédek, vacsorák persze hátráltatták a munkánkat.
-Nem volt sportmúltjuk, mindketten erősen dohányoztak. Hogyan lehetett fordítani ezen?
– Nem vagyok híve az aszkézisnek, a kínzásnak, legalább itt ne stresszeljük a sportolni vágyókat megvalósíthatatlan álomcélokkal. Egészséges embert kell faragni, de nem azonnal és mindenáron, hanem úgy, hogy közben meg kell szerettetni az illetővel a mozgást. És ha már szereti, egyre többre viszi.
Nem szabad, hogy az illető gyűlölje, meggyűlölje az edzéseket. Már az elején fontos tehát a reális cél tisztázása: például Gyuri esetében nem a kockás has volt a stratégiánk középpontjában. Emlékszem, amikor először jött, annyira rossz passzban volt, hogy a kardiógépen való munkát öt perc után feladta. Nem is volt más választása: el kellett kezdenie sportolni. Az alapoktól indultunk, egyszerű gyakorlatokkal.
Ágnes
– Ágnest már komoly sportembernek látom, ő segített, húzta magával a férjét?
– Ágnes volt a motor, és a minta is. Ő igazán megváltozott. Teljesen kicserélődött. Egy igen vékonyka hölgyként lépett be ide, és most “raktunk” rá itt-ott izmot, megfiatalodott, szép, harmonikus, arányos, feszes lett a teste. Nem csak én mondom, hogy más embert kaptunk vissza. Az egy dolog, hogy mindketten leszoktak a dohányzásról az évek alatt, de a táplálkozásukra is odafigyelnek.
És az a nagyszerű, hogy Ágnes önjáró lett az edzőteremben, már nincs szüksége rám. Eljár az aerobik órámra, vagy vesz egy óra gerincgimnasztikát, az élete szerves része lett a mozgás, ha befejezi a munkát, jön, sportol.
György
– És a férje?
– Gyurinál más a helyzet, mert ő nagyon elfoglalt, sőt utazik is, így nem mindig sikerül a fitneszterembe eljutnia. Illetve, ha jön is, fél órás intenzív kardióedzést végez. Emellett próbál igazodni a diétánkhoz.
– Milyen diétát ajánlasz?
– Ez egy 4 hetes program, személyre szabott – vizeletet is vizsgálunk előtte. Nem okoz hiánytüneteket. A diéta tartalmazza a megfelelő mennyiségű esszenciális zsírsavat, fehérjét, amit a szervezet egymaga nem tudna előállítani. Ezzel a módszerrel öt-hét kiló leadható néhány hét alatt.
Valami jó
– Személyi edzőként milyen a kapcsolatod a Mosonyi házaspárral?
– Kialakult egy tizenöt fős csapat a baráti körükből, akik hasonló kondíciókkal indultak, de ma már rendszeresen járnak ide. Eközben azt vettem észre, ahogy ők egyre gyakrabban idejárnak a konditerembe, úgy én egyre jobban beépülök a baráti körükbe. Már együtt járunk síelni.
Ágin és Gyurin keresztül elindult valami jó: olyan emberek is közelebb kerültek a sporthoz, akiknek egészen fiatal korukban ez nem jelentett életformát, sőt a sportot talán a kudarccal hozták összefüggésbe. Ez már nem csak az ő sikerélményük: az enyém is.
Szöveg:
