Nagyot változott a világ 1998 óta. Külföldi személyi edzői munkámból hazatérve hiába kerestem itthon a lehetőséget hasonló munkakör betöltésére. A fitness klubok idegenkedve fogadták érdeklődésemet, s a hazai személyi edző gárda bizony néhány, az „élet iskolájában” képzett, izomtömeg növelésre szakosodott teremedző volt, aki mellesleg ellátta a recepciós feladatokat is.

 

1999-től azonban hazánkban is megindult a személyi trénerek képzése. Örvendetes tény, hogy a preventív fittségi edzés szerepét egyre többen felismerik, és elfogadják azt, hogy a személyi tréner ennek a területnek a speciálisan szakosodott képviselője.

Napjainkban számos fitness klub szolgáltatásai között található meg a személyi edzés. Kérdés, hogy ki, mit ért személyi edzés alatt?! Számos dilemma felvetődik a témával kapcsolatban, hiszen egy többszereplős piac alakult ki mára. Nagy felelősség terheli a képzéssel foglalkozó intézményeket, hiszen nem mindegy, hogy milyen felvételi követelményeket szabnak meg. A szakma presztízse múlik mindezen.

 

Bővül az igény a keresleti és kínálati oldalról is, hiszen a sportszakemberek jó részének egzisztenciálisan és szakmailag is nagy kihívás ennek a területnek az elsajátítása. Ugyanakkor növekszik az érdeklődés a vendégek részéről is arra, hogy olyan szakértőre bízzák magukat, aki a megfelelő edzésterv kialakításában és a motiváció fenntartásában is segíteni képes. Ebben a cikkben segítünk eligazodni a személyi edzőt keresőknek, és azoknak is támpontot kívánunk nyújtani, akik szeretnék megtanulni ezt a hivatást.

 

Érdekvédelem: MFSZ

A szakterület érdekvédelmét a Magyar Fitness és Személyi Edzők Szövetsége (MFSZ) biztosítja. A szövetség célja, hogy a tagok egységesen magas színvonalú szolgáltatást nyújtsanak munkavégzésük során. A személyi edzők végzettség szerinti kategorizálását, a szintek bevezetésének szükségességét az indokolja, hogy a keresleti piac, tehát a vendégek, kliensek felé csak így lehet egységesen magas szintű szolgáltatást produkálni, valamint a szakma is csak így tud eligazodni az önmagukat joggal, vagy jogtalanul személyi edzőknek nevezők között. A kategóriák A-B-C licence szerint kerültek felosztásra. Ennek ismeretében a szolgáltatás után érdeklődő kliensek is egy objektív helyzetképet kapnak a leendő edző szakmai színvonaláról. Nem mindegy, hogy valaki diplomával, sok éves rutinnal, nyelvtudással, vagy rosszabb esetben végzettség nélkül, de „kigyúrva” állítja magáról, hogy edző.

 

Az MFSZ célja továbbá a képzett edzők érdekvédelme, a nem megfelelő képesítéssel, vagy képesítés nélkül, illetve a szakmai, etikai szabályokat be nem tartó, edzőként fellépő személyekkel szemben. Igen sok példa van arra, hogy olyan egyének is tartanak edzést, akiknek nincs szakmai alapvégzettségük. Önmagában egy esetleges sporteredmény, az átlagnál jobb fizikum nem indokolhatja azt, hogy tanácsokat osztogathasson az illető. Meg kell érteni, hogy ez a szakterület igen nagy elmélyülést, sok tanulást és rutint feltételez.

 

Ki is a személyi edző?

Az MFSZ által deklarált definíció így hangzik: „A személyi edző, (Personal Trainer) olyan szakirányú végzettséggel és ismerettel rendelkező sportszakember, aki egyénre szabott preventív fittségi edzést, valamint életmódprogramot tud tervezni és kontrollálni kliense (az edzést végző személy) adottságainak, egészségi állapotának, fittségi céljainak maximális figyelembevételével.”

A meghatározásból jól látszik, hogy a szakmailag és etikailag korrekt személyi edző sok szempontnak kell, hogy megfeleljen. Kitűnik az is, hogy ebben az értelemben a személyi edző nem elsősorban az élsport követelményeire készít fel, tehát nem az egyes kondícionális képességek öncélú kiemelése, hanem azok harmonikus fejlesztése áll a központban. Fontos kiemelni a személyi fitness edző motivátor szerepét is, mely sokszor ugyanolyan jelentőségű, mint maga a szaktudás. Ebben a megközelítésben a személyi tréner nem csupán a testépítő ismeretekre épít, hanem komplex ismeretanyag birtokában, egyfajta sportorvosi asszisztensi szerepkörben mozog.

 

Ki lehet személyi edző?

 

Szakirányú végzettség      

A következő végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek a továbbképző tanfolyamra: Testnevelő tanár, gyógytestnevelő, gyógytornász, főiskolai szintű rekreátor, a fitness-el kapcsolatos sportágakban szerzett szakedzői, vagy sportedzői, egyes esetekben sportoktatói végzettség. A licence fokozat elnyerése nagyban függ az alapvégzettségtől.

Önállóan, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmaként a személyi edző nincs regisztrálva, hiszen a személyi edzéssel kapcsolatos ismeretanyagot egy államilag akkreditált intézmény által szervezett továbbképzésen, a már meglévő sporttal kapcsolatos OKJ-s szakképzettségre, vagy diplomára kell építeni. Ennek hiányában a jelentkező először el kell, hogy végezzen egy OKJ-s tanfolyamot, majd ez után jelentkezhet személyi edzői továbbképzésre.

Sportszakmai múlt, valamely sportágban való jártasság, de nem szükséges versenysport háttér.

Egészségügyi alkalmasság.

 

A személyi edző feladatai

 

• Életmódhoz, egyéni igényekhez, célokhoz igazított edzésprogram készítése, nyomon követése, szükség esetén változtatása.

• Szoros együttműködés és összehangolt munka az egészségügy területén tevékenykedő szakemberekkel a kliensek érdekében. (sportorvos, pszichológus, gyógytornász, dietetikus, és más terapeuták)

• Állapotfelmérő fitness tesztek elvégzése a kliens fejlődésének regisztrálására, mint pl. testkompozíció vizsgálat, sportképességek tesztelése, anamnézis.

• A hosszútávú eredményességhez szükséges mentális motiváció biztosítása.

• Táplálkozási, táplálék-kiegészítési tanácsadás.

• Változatos, élvezetes edzésprogram kialakítása, mely hosszú távon is eredményes.

• Szükség esetén sportági célok megvalósítása, gyorsaság, hajlékonyság, erő, sportági technika stb. fejlesztése.

• Sérülésmentes edzésvezetés, a gyakorlatok biomechanikailag helyes kivitelezésének megtanítása.

• Sporteszközök használatának bemutatása, megtanítása

• A helytelen testtartás kiküszöbölése.

• Stresszoldó technikák átadása.

• Tágan fogalmazva a testmozgás megszerettetése, a fitness – wellness életmód népszerűsítése.

 

Az edzőválasztás szempontjai

Honnan tudhatjuk meg, hogy milyen edzőt választunk? Elsőre nem könnyű eldönteni, hogy a szimpatikusnak tűnő edző, akinek épp bemutattak, tényleg jártas-e a szakmában.

A személyes találkozáskor feltett kérdésekből, az edző bemutatkozó anyagából, a portfólióból ki kell, hogy derüljenek a következő fontos információk.

• Milyen szakképesítéssel rendelkezik, a személyi edző tanfolyamon kívül milyen más sportirányú államilag elfogadott képesítése van;

• Beszéli az angol szaknyelvet, ennek hiányában ugyanis az önképzése limitált;

• A szakmája iránt nagy elhivatottságot érez;

• Testkultúrájával, ápoltságával, kitűnő kondiciójával példát mutat;

• A fellépése határozott, kommunikációja tiszta, meggyőző;

• Edzésén a középpontban Ön áll, nem pedig ő maga;

• Kisugárzása pozitív;

• Mivel a sportolás némi rizikóval jár, rendelkezik felelősségbiztosítással és elsősegélynyújtó képzettséggel;

• Milyenek a megállapodási feltételek: hogyan történik a fizetés, az edzések lemondása, stb;

• Fontos, hogy olyan edzőt válasszunk, aki alkalmas arra, hogy a speciális szükségleteinknek megfeleljen: tud edzést tartani abban az időpontban, ami nekünk megfelel, egészségügyi probléma esetén kompetensen konzultál az orvossal és ennek ismeretében alakítja ki az életmód programot, edzéstervet;

• Milyen tesztelési protokollokat használ, kitölt-e az életmód minden területére kiterjedő anamnézist (kérdőívet);

• Kérdezzünk rá a díjazásra. Más a díja az edzőteremben található edzőknek és megint más egy olyan független edzőnek, aki házhoz megy, és szabadtéren is képes edzésprogramokat kínálni. Az első eset többnyire olcsóbb, az alkalmankénti pénzösszeg függhet az edző képzettségétől, tapasztalatától, az edzés időtartamától;

• Próbaedzés. Ez többnyire ingyenes, és sok tapasztalatot vonhatunk le az első együtt töltött edzésből.

 

Az igazi személyi edzők egyszerre csak egy emberrel foglalkoznak és teljes mértékben rájuk szentelik az edzésidőt. Sajnos az edzők egy része a pénzszerzést előbbre helyezi a szakmai–etikai korrektségnél és egyszerre foglalkozik több vendéggel. Így nem marad ideje a helyes gyakorlatvégrehajtás bemutatására, a gyakorlatok elmagyarázására, az esetleges hibák folyamatos javítására, az edzések nyilvántartására, a motívációra. Ne dolgozzunk olyan edzővel, aki a személyi edzést nem egyénre szabottan tartja.

 

Zopcsák László

MFSZ