A krónikus bronchitis kifejezés talán nem mindenkinek ismerős. Dr. Kovács Gáborral, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet igazgatójával arról beszélgettünk, mi ez a betegség, és vajon mi okozhatja?
Pontosan mit takar a krónikus bronchitis?
Ez egy idült felső légúti hurut vagy közismertebb nevén hörghurut. A krónikus bronchitis a beteg egész életén át fennálló, állapotromlással, fokozott és állandó váladékürítéssel járó betegség.
Milyen tünetei vannak?
Fontos, hogy a köhögések, az állandó váladékürítés évente kiújuló tünetegyüttest alkotnak. A kialakulásukban nagy szerepet játszik a dohányzás, a levegő szennyezettsége, az egyén belső adottságai, amelyek hajlamosíthatják a szervezetet erre a betegsége, a rosszabb szociális körülmények, a helytelen, rendszertelen táplálkozás, a gyerekkorban előforduló gyakori légúti megbetegedések, megfázások, a koraszülöttség.
Térjünk vissza a dohányzásra, hiszen a szenvedély nem csak a bronchitis, hanem más, súlyos betegségek kialakulásában is szerepet játszik. Milyen esélyeket lát a magyarországi állapotok javítására?
Beigazolódott, hogy a dohányosok tizenkétszer gyakrabban betegszenek meg bronchitisben, mint a nemdohányzók. A füstben lévő kémiai anyagok, mint például az ammónia a légutak tisztításában részt vevő csillószőröket bénítják. Így a bent maradó baktériumok és koromszemcsék bronchitist okoznak. A dohányipar egyik legalattomosabb termékei – főleg a nők számára – a light cigaretták. Ezekben a cigarettákban kevesebb ugyan a kátrány és a nikotin, de pont ezáltal a light cigarettát szívó dohányos többet szív amiatt, hogy a szervezetének immár szükségessé vált nikotinmennyiséghez hozzájusson. Mivel ezeknek a cigarettáknak finomabb a füstszűrője, mikroszkopikus méretben jutnak be a koromszemcsék és a kátrány, így sokkal mélyebbre jutva fejtik ki kártékony hatásukat. Magyarországon sajnos nagyon aggasztó a helyzet. A felnőtt lakosság 37 százaléka aktív dohányos, ami azt jelenti, hogy rendszeresen, naponta legalább 10 szál cigarettát szívnak. A férfiaknak 41, a nőknek 27 százaléka dohányzik hazánkban. A férfiaknál javuló a tendencia, a nőknél viszont 1995 óta 6 százalékkal nőtt az arány. A 18-24 éves korú nők körében – ami ugye a gyermekvállaló korosztály – 42 százalékos a dohányzási arány. Sajnos a leszokást segítő, megelőző kampány még nem túl hatékony. A megoldást abban látom, hogy a rászokók arányát kell valahogyan csökkenteni. Ebben szerepet játszik az iskolai ismeretterjesztés. A Nemzeti Alaptantervben indokolt lenne egy oktatási reform, amely magába foglalja a dohányzás elleni küzdelmet is. A mai 13-14 éves gyermekek, kamaszok egyre gyakrabban szoknak rá a dohányzásra. Nem hallanak eleget arról, hogy ez mennyire káros a szervezetre, itt jelenhet meg az iskola, az oktatás szerepe.
Milyen szerepe van ebben a harcban az egészségügynek?
A tüdőgondozók szakorvosainál leszokást segítő szaktanácsot kaphat a dohányos, ezt ki lehetne terjeszteni a háziorvosokra is, ahol elvárható lenne a minimál intervenció, ami azt jelenti, hogy minden betegtől – függetlenül a panaszától – meg kell kérdezni, hogy dohányzik-e, és ha igen, akkor ennek megfelelően fel kell hívni a figyelmét a káros hatásokra, megoldást kell javasolni.
Milyen megoldást javasolhat a háziorvos?
A leszokást segítő tevékenység komoly szakorvosi feladat. A nikotinfüggőség leküzdésére körülbelül 2-3 hónapos kúrára van szükség. Ide küldheti el a háziorvos a beteget. Aki le akar szokni – és az akaraterőt itt külön is hangsúlyozom –, annak 4-6-8 alkalommal meg kell jelennie a terápián. Lehetnek megvonási tünetek, csüggedés jelentkezhet, de ezekre mind-mind megoldást lehet találni a szakorvos segítségével.
Milyen megvonási tünetek jelentkezhetnek a leszokás alatt?
A beteg ilyenkor idegesebb, fokozott szívdobogást észlelhet, alvászavar, a koncentráció zavara léphet fel, illetve az étvágyában történhetnek változások.
Mi a konklúzió? Sikeres lehet egy kellő akaraterővel rendelkező dohányos próbálkozása?
Mindenképpen koronázhatja siker, de ehhez tényleg erős akaraterőre van szükség. A gyógyszer nem szokik le az ember helyett, tehát a gyógyszeres kezelés mit sem ér, ha maga a dohányos nem akar leszokni. A tüdőgondozók szakorvosai a már kialakult krónikus bronchitises betegek részére szakszerű ellátást, gondozást tudnak biztosítani. Nem szabad elfelejteni, hogy a beteg ezt a betegséget egész életén át cipeli. Teljesen meggyógyítani nem lehet, de a mai gyógyszerekkel, megfelelő kezeléssel a tüneteket ritkábbá és enyhébbé lehet tenni, illetve a beteg tünetmentes lehet.
Hain Zsuzsa
