Ku­ta­tá­si ada­tok is bi­zo­nyít­ják azt a mind­an­­nyi­unk ál­tal gyak­ran ta­pasz­talt tényt, hogy éj­sza­kai pi­he­né­sünk nagy­mér­ték­ben meg­ha­tá­roz­za más­na­pi tes­ti-szel­le­mi tel­je­sít­mé­nyün­ket, köz­ér­ze­tün­ket, va­gyis élet­mi­nő­sé­günk kü­lön­bö­ző di­men­zi­ó­it.

 

Az al­vás­za­var és az al­vás­hi­ány, te­hát az al­vás men­­nyi­sé­gé­nek és mi­nő­sé­gé­nek prob­lé­mái igen sok em­bert érin­te­nek, nép­egész­ség­ügyi prob­lé­má­nak te­kint­he­tők. A kü­lön­bö­ző or­szá­gok­ban vég­zett fel­mé­ré­sek sze­rint, a fel­nőtt la­kos­ság 30-40 százaléka szen­ved al­vás­za­var­ban egy adott év­ben. Gyak­ran „csupán” át­me­ne­ti prob­lé­má­ról van szó (ilyen pél­dá­ul a túl­fe­szí­tett élet­mód, mun­ka­he­lyi vagy csa­lá­di stressz­hely­zet, vagy akut be­teg­ség okoz­ta al­vás­za­var), mely sze­ren­csés eset­ben a ki­vál­tó ok meg­szűn­te után ma­gá­tól is ren­de­ző­dik. Saj­nos azon­ban az akut prob­lé­ma könnyen kró­ni­kus­sá vá­lik. Lé­tez­nek „alvásbetegségek”, el­sőd­le­ges al­vás­za­va­rok (ilyen pél­dá­ul a han­gos, egye­net­len hor­ko­lás­sal já­ró al­vá­si apnoe szindró­ma, a rém­ál­mok, vagy éj­sza­kai láb­moz­gás-za­var), vagy má­sod­la­gos, egyéb be­teg­sé­gek okoz­ta alvásproblémák… Ezen al­vás­za­va­rok egy ré­sze spe­ci­á­lis al­vás­di­ag­nosz­ti­kai ki­vizs­gá­lást és ke­ze­lést igé­nyel. Az al­vás­di­ag­nosz­ti­kai ki­vizs­gá­lás, ré­sze le­het az al­vás­la­bo­ra­tó­ri­um­ban töl­tött éj­sza­ka so­rán az al­vás mo­ni­to­ro­zá­sa, mely ma­nap­ság ál­ta­lá­ban már szá­mí­tó­gé­pes adat­rög­zí­tés­sel tör­té­nik. A vizs­gá­lat so­rán – töb­bek kö­zött – ob­jek­tív ada­to­kat nyer­he­tünk az al­vás­fá­zi­sok­ról, az al­vás alat­ti lég­zés­ről, moz­gá­sok­ról, test­hely­zet­ről. A köz­hi­e­de­lem­mel el­len­tét­ben a vizs­gá­lat so­rán az nem de­rül ki,   hogy mi­ről ál­mo­dik az il­le­tő.

Az al­vás­za­va­rok egyik leg­el­ter­jed­tebb for­má­ja az „álmatlanság“ (al­vás­elég­te­len­ség, „inszomnia“). Az inszomnia bi­zo­nyos be­teg­sé­gek (de­pres­­szió, szo­ron­gás és al­ko­ho­liz­mus) ki­ala­ku­lá­sá­ban is sze­re­pet ját­szik. Inszomniás pa­na­szok gyak­rab­ban for­dul­nak elő nők kö­ré­ben. Köz­is­mert do­log az is, hogy idős kor­ban sza­po­rod­nak az al­vás­sal kap­cso­la­tos prob­lé­mák. Nem csu­pán a fent em­lí­tett al­vás­za­va­rok gya­ko­rib­bak idős kor­ban, de a moz­gás- és „fényszegény” élet­mód, a lel­ki prob­lé­mák (há­zas­társ el­vesz­té­se, ma­gány, fe­les­le­ges­ség ér­zé­se), va­la­mint a kü­lön­bö­ző tes­ti be­teg­sé­gek is gyak­rab­ban for­dul­nak elő, több­fé­le gyógy­szert fo­gyasz­ta­nak, s ezek a té­nye­zők mind-mind al­vás­za­var­hoz ve­zet­nek. Fi­a­ta­lok kö­ré­ben in­kább az jel­lem­ző, hogy az „éj­sza­kai élet”, internethasználat stb. mi­att nem tart­ják olyan lé­nye­ges­nek az ele­gen­dő al­vást, il­let­ve rend­szer­te­len élet­mó­dot foly­tat­nak, so­kan fo­lya­ma­to­san ki­al­vat­la­nul él­nek.

Az al­vás­elég­te­len­ség si­ke­res te­rá­pi­á­já­nak alap­ja, hogy a gyógy­sze­res ke­ze­lés mel­lett fon­tos hang­súlyt kap­ja­nak a nem gyógy­sze­res meg­kö­ze­lí­té­si mó­dok is (az alváshigiénés ta­ná­cso­kat egy ko­ráb­bi szá­munk­ban is­mer­tet­tük). Na­gyon lé­nye­ges, hogy élet­mó­dunk, nap­köz­be­ni te­vé­keny­sé­ge­ink (pl. ele­gen­dő moz­gás, nem túl­zott kof­fe­in­fo­gyasz­tás) nagy­mér­ték­ben be­fo­lyá­sol­ják al­vá­sun­kat, s per­sze al­vá­sunk mi­nő­sé­ge pe­dig vis­­sza­hat nap­köz­be­ni éber­sé­günk­re, tes­ti-szel­le­mi tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­günk­re és lel­ki­ál­la­po­tunk­ra. Fon­tos len­ne tu­da­to­sí­ta­nunk, hogy meg­fe­le­lő éj­sza­kai pi­he­né­sünk igen lé­nye­ges do­log!

Dr. Novák Már­ta

pszichiáter

 

Hasonló cikkekTovábbiak ettől a szerzőtől