Kutatási adatok is bizonyítják azt a mindannyiunk által gyakran tapasztalt tényt, hogy éjszakai pihenésünk nagymértékben meghatározza másnapi testi-szellemi teljesítményünket, közérzetünket, vagyis életminőségünk különböző dimenzióit.
Az alvászavar és az alváshiány, tehát az alvás mennyiségének és minőségének problémái igen sok embert érintenek, népegészségügyi problémának tekinthetők. A különböző országokban végzett felmérések szerint, a felnőtt lakosság 30-40 százaléka szenved alvászavarban egy adott évben. Gyakran „csupán” átmeneti problémáról van szó (ilyen például a túlfeszített életmód, munkahelyi vagy családi stresszhelyzet, vagy akut betegség okozta alvászavar), mely szerencsés esetben a kiváltó ok megszűnte után magától is rendeződik. Sajnos azonban az akut probléma könnyen krónikussá válik. Léteznek „alvásbetegségek”, elsődleges alvászavarok (ilyen például a hangos, egyenetlen horkolással járó alvási apnoe szindróma, a rémálmok, vagy éjszakai lábmozgás-zavar), vagy másodlagos, egyéb betegségek okozta alvásproblémák… Ezen alvászavarok egy része speciális alvásdiagnosztikai kivizsgálást és kezelést igényel. Az alvásdiagnosztikai kivizsgálás, része lehet az alváslaboratóriumban töltött éjszaka során az alvás monitorozása, mely manapság általában már számítógépes adatrögzítéssel történik. A vizsgálat során – többek között – objektív adatokat nyerhetünk az alvásfázisokról, az alvás alatti légzésről, mozgásokról, testhelyzetről. A közhiedelemmel ellentétben a vizsgálat során az nem derül ki, hogy miről álmodik az illető.
Az alvászavarok egyik legelterjedtebb formája az „álmatlanság“ (alváselégtelenség, „inszomnia“). Az inszomnia bizonyos betegségek (depresszió, szorongás és alkoholizmus) kialakulásában is szerepet játszik. Inszomniás panaszok gyakrabban fordulnak elő nők körében. Közismert dolog az is, hogy idős korban szaporodnak az alvással kapcsolatos problémák. Nem csupán a fent említett alvászavarok gyakoribbak idős korban, de a mozgás- és „fényszegény” életmód, a lelki problémák (házastárs elvesztése, magány, feleslegesség érzése), valamint a különböző testi betegségek is gyakrabban fordulnak elő, többféle gyógyszert fogyasztanak, s ezek a tényezők mind-mind alvászavarhoz vezetnek. Fiatalok körében inkább az jellemző, hogy az „éjszakai élet”, internethasználat stb. miatt nem tartják olyan lényegesnek az elegendő alvást, illetve rendszertelen életmódot folytatnak, sokan folyamatosan kialvatlanul élnek.
Az alváselégtelenség sikeres terápiájának alapja, hogy a gyógyszeres kezelés mellett fontos hangsúlyt kapjanak a nem gyógyszeres megközelítési módok is (az alváshigiénés tanácsokat egy korábbi számunkban ismertettük). Nagyon lényeges, hogy életmódunk, napközbeni tevékenységeink (pl. elegendő mozgás, nem túlzott koffeinfogyasztás) nagymértékben befolyásolják alvásunkat, s persze alvásunk minősége pedig visszahat napközbeni éberségünkre, testi-szellemi teljesítőképességünkre és lelkiállapotunkra. Fontos lenne tudatosítanunk, hogy megfelelő éjszakai pihenésünk igen lényeges dolog!
Dr. Novák Márta
pszichiáter