Ha végignézünk a mozivásznon, tévéképernyőn látható sztárok hosszú során, azonnal látható az aktuálisan szilfid szépségideál. Ki ne akarna olyan lenni, mint például a színésznő, Jennifer Aniston vagy az ex Spice girl Geri Hallivel. Az alakjukkal elégedetlenek számára azonnal kínálkozik megoldás is.
Ilyen-olyan csodaszerek, varázskúrák és tudományos szempontból kisebb-nagyobb mértékben megalapozott étrendek formájában. Ha a karcsúság ígérete önmagában kevés vonzással bírna, ott a csábítás, hogy mindez könynyen, szinte minden erőkifejtés nélkül érhető el, és még a sztárok életstílusából, ragyogó külsejéből is kaphatunk egy morzsányit. Nem árt azonba az
óvatosság, mert a pillanatnyilag megvalósított súlycsökkenés okozta sikerélmény mellé jó néhány egészségkárosodás is megszerezhető.
Hogy mi is valójában az Atkins-diéta?
Tulajdonképpen egy Dr. Robert Coleman Atkins amerikai kardiológus-belgyógyász által kitalált és népszerűsített szénhidrátszegény (vagy mentes), ám zsírban és fehérjében bőséges étrend, melyet két évtizedes pályafutása alatt rengeteg bírálat ért a nemzetközi és a hazai szaksajtóban egy-aránt, de amely – köszönhetően a sztárok által keltett hírverésnek – dollármilliomossá tette feltalálóját. Az új irányvonal megszületésének előzménye a 70-es évek amerikai átlagemberének étrendjének tanulmányozása volt, mely köszönhetően a gyorséttermek sebes térhódításának zsírokban és egyszerű szénhidrátokban egyaránt bővelkedett, és a lakosság lendületes testsúlygyarapodásához vezetett. A táplálkozási javaslatok között szerepel a cukor, a fehér liszt, a hántolt rizs és az egyéb finomított szénhidrátforrások teljes tiltása, helyette hús, felvágottak, sajtok, halak, tojás, tofu és szója bőségesen illeszthető az étrendbe sok saláta, zöldség és kevesebb gyümölcs kíséretében.
Mik a veszélyei?
Táplálkozástudósok véleménye szerint az Atkins étrend, mivel tápanyag-összetételét tekintve nem teljes értékű (hiszen az 50 százalékos ajánlással szemben csupán kb. 20 százalék szénhidrátot tartalmaz), hoszszú távon számtalan egészségügyi rizikót rejt magában. A szénhidrátok szerepet játszanak ugyanis a szívbetegségek, a magas koleszterinszint elleni küzdelemben, javítják a bélműködést, így csökkentik a bélrendszeri daganatok kialakulásának kockázatát. Továbbá számtalan olyan vitamint és ásványi anyagot hordoznak, melyeket elveszítünk a tápanyagcsoport teljes kiiktatásával. A másik markáns csoport a fehérjebőség következtében kialakuló ártalmak köre, mint például a kalcium fokozott kiválasztódása, amely csontritkuláshoz vezet és a különféle vesebetegségek (pl. kövesség) gyakoribb létrejöttéhez.
Célzottan végzett felmérések eredményei alapján, bár az Atkins diétát tartók a vizsgálat hatodik hónapjában kicsit több eredménnyel büszkélkedhettek, mint a hagyományos étrendi vonalat követők, hosszú távú (egy éves) eredményeik közt nem volt érdemi különbség. A kúrát félbehagyók jelentős száma (kb. 30 százalék) pedig azt mutatja, hogy a hőn áhított karcsúságot ezzel a módszerrel sem adják ingyen. Mégis, mi lehet a magyarázat az Atkins étrend hihetetlen népszerűségére? Talán az, hogy megoldást kínál a hagyományos étrendek leggyakoribb buktatóira. Vagyis arra a zűrzavarra, ami a különböző, sokszor egymásnak ellentmondó javaslatok hatására a fogyasztóban keletkezik, a „tiltott” élelmiszerekre való következményes és szinte önkéntelen vágyódásra és az egyhangú, íztelen, unalmas étrendekre. A népszerűség forrása tehát a javaslat újszerűsége (hiszen nagyon és talán túl sokszor hangzik el az alacsony zsírtartalmú étrend ajánlása) és az érzés, hogy egyben vonzó életstílust is vásárolhatunk.
Az Atkins sztori számomra talán egyetlen pozitívuma az a vonás, hogy rávilágít az étrend fontosságára a testsúly szabályozásában. Milyen jó tanácsot adhat ilyen esetben egy dietetikus? Azt, hogy érdemes körültekintően, a hosszú távú előnyöket mérlegelve, teljes értékű és kiegyensúlyozott étrend fogyasztásával elérni a sztárok karcsúságát.
Szűcs Zsuzsanna
dietetikus
