2004. február 2-8. között, Budapesten rendezik meg a Műkorcsolyázó és Jégtánc Európa – bajnokságot. A felkészülésről, az izgalmakról és általában egy élsportoló életének kulisszatitkairól beszélgettünk Sebestyén Julival, a magyar csapat éremesélyes versenyzőjével.

 

Mikor kezdtél el korcsolyázni?

Három éves koromban léptem először jégre Tiszaújvárosban. Viszonylag korán kiderült, hogy nem csak szeretek korcsolyázni, hanem tehetségem is van hozzá. Kicsi koromtól minden évet korcsoportbajnokként zártam. 13 éves koromig edzettem Tiszaújvárosban, akkor felkerültem Budapestre. Ettől függetlenül a mai napig hivatalosan a Tiszaújvárosi Sport Klub tagja vagyok, kötődöm a városhoz, hiszen ott nőttem fel, és a szüleim a mai napig ott élnek.

 

Mi volt az első komolyabb sikered?

Kilenc és fél évesen Stuttgartban megnyertem az utánpótlás versenyt.

 

Felnőtt versenyzőként, élsportolóként hogyan alakul egy korcsolyaévad a számodra?

Március-áprilisban véget érnek a versenyek. Azonban ez után sem kezdődik igazi lazítás, mert már ebben a korai időszakban el kell kezdenünk gyakorolni az új elemeket, ugrásokat. Természetesen lelkileg nyugodtabban edzek, hiszen nem is annyira a komplett versenyprogramomat gyakorlom, hanem az egyes elemeket inkább. Június első, második hetében van egyedül igazi pihenés, szabadság. Sajnos több nem lehetséges, mert nagyobb szünettel könnyen kiesem a gyakorlatból.

 

Mi történik nyáron?

Június végén kemény edzőtáborral kezdődik az új korcsolyaévad erőalapozása. Ez általában egy vagy kétszer két hét, külföldön. Bizony fárasztó időszak ez, mert minden nap három órát töltünk jégen, egy órát balettedzéssel és még egy órát szárazedzéssel. Így zökkenünk vissza a munkás hétköznapokba.

 

Bírod a terhelést?

Azt hiszem, nem vagyok fáradékony típus. Szeretem a munkát, sokszor az elvárásokon felül is próbálok teljesíteni, különösen fontos ez a versenyek megkezdésétől az évad végéig.

 

Hogyan alakul ki egy új korcsolyaszámod, programod?

Egy program a koreográfus munkájával kezdődik. Ő Nikolaj Morozov, aki az Egyesült Államokban körülbelül két hét alatt állítja össze az új táncot, programot. Ő mindig velem van a betanítás alatt a jégen. Minden egyes mozdulatot megmutat, ellenőriz, követ. Rendkívül fontosak ezek az úgynevezett összekötő elemek, hiszen az edzőim (Jurek Eszter és Száraz András) által belekomponált ugrásokat ezek egészítik ki és ezzel válik teljessé a gyakorlat.

 

Mikor indul a verseny évad?

Szeptembertől folyamatosan veszek részt Grand Prix versenyeken, majd ezek után jönnek a világ kupák és végül az Európa- és a világbajnokság. Mire a legizgalmasabb bajnokságok jönnek újra visszazökkenek a versenyek és az izgalom világába.

Hol készülsz a versenyekre?

Az év legnagyobb részében itthon, Budapesten. Kivételt képez az edzőtábor és a koreográfussal töltött idő.

 

Hogyan vészeled át a kisebb nagyobb betegségeket, megfázásokat?

Az élsportolók számára nagyon korlátozott a gyógyszerszedési lehetőség, ezért igyekszem minél inkább a természetes gyógymódokat követni. Mézet, citromot, gyümölcsöt, teát kortyolok, és megelőzésként igyekszem helyesen táplálkozni. Sovány csirkemellet, salátákat, zöldségeket eszem. Nagy szerencsém, hogy nem vagyok hízásra hajlamos, így kifejezetten diétáznom, vagy fogyókúráznom nem kell. A műkorcsolya esztétikai sportág, különösen hölgyek számára, így a külső is számít. Ebben sokat segít a balett is.

 

A külalakkal kapcsolatban rögtön a szebbnél szebb ruhák jutnak eszembe. Ki tervezi fellépő ruháidat, illetve neked mennyire van beleszólásod a választásba?

A ruhát szintén a koreográfusom készítteti el az Egyesült Államokban. Mindig figyelembe veszi az egyéniségemet, saját stílusomat, új irányzatokat. Mindezt úgy kell terveznie, hogy a ruhám, a választott zeném és a mozgásom összhangban legyen.

 

Volt valaha komolyabb sérülésed?

Sajnos igen. 1996-ban a túlzott terhelés miatt a lábfejemen eltört egy csont, majd gyógyulás közben egy másik, kisebb is. Ez komoly, több hónapos kiesést jelentett. Ezért talán még inkább értékelem, hogy 1998 óta folyamatosan az élmezőnyben tudok szerepelni.

 

Mennyit kell edzened most a finisben?

Jelenleg napi két edzésem van, reggel és délután. E mellett iskolába is járok, időnként vizsgázom. A jégen töltött órákat hetente egyszer-kétszer balett edzés egészíti ki, ezen kívül minden második edzés után még futás is van. Az eredmények nem jönnek maguktól.

 

Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?

Nem tudnék kiválasztani egyet, mert fantasztikus élmény volt a legutóbbi olimpiáról 8. helyezéssel hazajönni, de a tavalyi EB bronzérem is áttörés. Idén pedig a kanadai és a francia Grand Prix-n harmadik lettem, ezeknek is nagyon örülök.

 

Közeleg a verseny és pláne itt hazai pályán. Hogyan gondolsz rá?

Nagyon örülök, hogy nemzetközi versenyen itthon léphetek fel, nagyon szeretem, ha drukkolnak nekem. Azt hiszem a szurkoló hazai közönségnél jobban semmi nem doppingol. Kicsit izgulok, de nagyon várom.

 

Telegdi Ágnes