A legújabb étkezési rendellenesség áldozata semmi mást nem akar, csak egészségesen élni. Azt viszont mániákusan. Az orthorexia elsősorban az egyedülálló, magasabb végzettségű nőkre jellemző, hiszen nekik nem kell a családjukról gondoskodni, könnyebben hozzáférnek a szakirodalomhoz és megengedhetik maguknak, hogy csak biotermékeket fogyasszanak.

 

Lány az edzésről

Kata volt a legjobb a pizzaválasztásban. Aztán lassan eltűntek pizzáiról a húsok, végül már maga a tészta is. Kizárólag salátát volt hajlandó rendelni, később azt is csak öntet nélkül. Mostanában, ha egyáltalán eljön velünk valahova, már a zöldségeket sem kéri, mondván, ki tudja honnan származnak, mivel permetezték őket stb. Próbál minket is meggyőzni: képzeljük el, ahogyan ez a sok mesterséges ételízesítő, tartósító- és színezőanyag lelassít, szennyez minket, árt nekünk.

Néha ő hív meg minket, ilyenkor nyers – ahogy ő nevezi „élő” – élelmiszerek kerülnek az asztalra, kizárólag bioboltban, ökopiacon vásárolt, többszörösen bevizsgált termékek. Kata konyhájában minden „bio”, „öko” és valamitől „mentes”. Aggódik amiatt, hogy nem ilyen volt a múltja, de fontosabbnak érzi, hogy a jelene csak erről szóljon, és jövőjét is ennek megfelelően tervezi. Az étkezés a legfontosabb témája, de ma már ott tartunk, sajnos, hogy ez az egyetlen. Ő nem egészségesen igyekszik táplálkozni, hanem ennek megszállottjává vált.

 

Amerikai dráma

 

Kate Finn kálváriája 1991-ben kezdődött. Minden étkezés után puffadtságot érzett. 170 cm-es magasságához 54 kg volt, de az állandó diéták, tisztítókúrák következtében drasztikusan fogyni kezdett. Emésztése nem javult, de a kedve annál inkább, könnyűnek, légiesnek érezte magát minden böjt után. Hol a nyers, hol a feldolgozott ételeknek hódolt, szervezetét pedig 5-10 kg-os súlyingadozásokkal terhelte. 43 kilósan került kórházba, de elutasította a gyógyszeres kezelést. „2003 decemberében hallottam a szomorú hírt, hogy Kate Finn meghalt”- írta Steven Bratman, akinek nevéhez fűződik a szó megalkotása   és a betegség jellemzőinek meghatározása. Az anorexia szóra utalva a görög „ortho” szóból (jelentése: helyes, megfelelő), illetve az orexis   (étvágy) szóból alkotta meg az orthorexiát. Ez az a betegség, amelyben Kate meghalt, Kata pedig jelenleg is szenved.  

 

Arisztokratikus lenézés

 

Az orthorexiás beteg

•a szaklapokból szinte válogatás nélkül fogadja el a különböző tilalmakat.

•Hajlamos kifejezetten azt keresni, hogy egy adott élelmiszert miért nem fogyaszthat el.

•Betegesen fél attól, hogy valamilyen káros anyag kerül a szervezetébe, ami esetleg megbetegítheti őt.

•Kalóriaszámolgatás, származás ellenőrzése, ásványianyagok és nyomelemek vizsgálata nélkül nem vesz magához semmilyen élelmiszert.

•Ezért mindenkit, aki ilyeneket fogyaszt, lenéz, akaratgyengének, alacsonyabb rendűnek tekint. Ha nagyritkán elcsábul, a feltörő lelkiismeret-furdalás gyötri, és igyekszik a szabályain még inkább szigorítani.

 

Ürömétrend

A súlyveszteség és az emésztési problémák mellett a betegség szociális hatásai sem elhanyagolhatóak.

A megszállottság – amely a kizárólag egészséges ételek fogyasztására irányul – oda vezethet, hogy a személy életéből minden egyéb cselekvést és érdeklődést kiszorít, megrontja kapcsolatait. Mivel az ízek élvezetéről teljesen lemond, az jelenti számára az örömforrást, ha képes ellenállni az addig szeretett ételek csábításának, ha a botlások után képes szigorítani.

 

Kiket veszélyeztet?

 

Ez a viselkedésmód elsősorban az egyedülálló, magasabb végzettségű nőkre jellemző, hiszen nekik nem kell a családjukról gondoskodni, könnyebben hozzáférnek az említett szakirodalomhoz, és megengedhetik maguknak, hogy csak biotermékeket fogyasszanak.

Különös, hogy az orthorexiára a férfiak is ugyanolyan mértékben hajlamosak, mint a nők.

 

Miről ismerhető fel?

 

Az orthorexia leginkább abban különbözik a hagyományos diétázástól, hogy hosszabb távon megmaradó viselkedési jegyeket hordoz. Egy diéta során általában addig szentelünk különösebb figyelmet az ételeknek, amíg már szokássá válik, hogy mit fogyaszthatunk és mit nem. Ha az egészségi állapotunk kívánja meg, és ezért figyelünk az étkezésre, az nem jelent problémát, viszont, ha ezt negatív érzelmek váltják ki: például páni félelem betegségektől, az öregedéstől, a haláltól és a személy megszállottá válik, akkor kezelésre szorul.

 

Gyógymódok

 

•Megoldást nyújthatnak a terápiás programok: viselkedés- és kognitív terápiák, kreatív és mozgásterápiák, csoportterápia, pszichoterápia. Fontos a táplálkozási szakemberekkel, pszichológusokkal történő rendszeres konzultálás. Nagy szükség van ezenkívül az orvosok és a családtagok részéről nyújtott támogatásra.

•Hasonlóan a másik két étkezési zavarban szenvedőkhöz, az orthorexiásokat is nehéz kezelni, hiszen egyrészt nem ismerik el betegségüket, másrészt minden gyógyszert természetellenesnek, mérgezőnek tartanak.. A betegnek és az őt támogatóknak törekedni kell arra, hogy találjon valami olyan elfoglaltságot, ami leköti a figyelmét: ez lehet például egy új hobbi.

•A szigorú szabályok támasztása és a mértéktelen dőzsölés közötti középutat kell megtalálnunk. A diétát a jó egészség megőrzésének-elérésének alternatív módszereként alkalmazzuk, ne engedjük, hogy életfilozófiánkká és önmagunk vagy más emberek megítélésének alapjául szolgáljon. Életünket támogassa, de ne legyen maga a cél, ne engedjük, hogy ez irányítsa cselekedetünket, viselkedésünket!

 

Teszt, amelyből kiderül, orthorexiás vagy-e?

 

1.       Napi 3 óránál többet foglalkozol az egészséges étkezéssel? (beleértendő: főzés, élelmiszerek vásárlása, cikkek, könyvek olvasása, beszélgetés a témával kapcsolatban)

2.       Minden részletre kiterjedően előre megtervezed a másnapi étkezést?

3.       Többet foglalkozol az ételek minőségével, mint az ízek élvezetével?

4.       Úgy találod, hogy amint minőségibb étrendet követsz, az életed minősége azonos mértékben csökken?

5.       Egyre szigorúbb szabályokat állítasz fel magadnak az étkezéssel kapcsolatban?

6.       Lemondasz kedvenc ételeidről azért, hogy inkább általad egészségesnek tartott ételeket egyél?

7.       Úgy érzed, nő az önbecsülésed, amikor egészségesen étkezel?

      Lenézed azokat, akik nem így cselekszenek?

8.       Bűnösnek érzed magad, ha olyat is megeszel, ami nem szerepel az étrendedben?

9.       Korábbi kapcsolataid gyengültek, amióta követed a diétádat? (Bizonyos társaságból kimaradsz azért, mert a közös programok során esetleg nem étkezhetnél a saját diétád szerint, vagy nincs is időd találkozni velük?)

10.   Ha maradéktalanul tudod követni a diétádat, úgy érzed, hogy ura vagy önmagadnak és az életednek?

 

ÉRTÉKELÉS

Minden „igen” válaszért adj magadnak 1 pontot. Ha több mint 4 kérdésre válaszoltál igennel, lehet, hogy orthorexiás vagy.

Ajánlott felkeresned táplálkozással illetve étkezési rendellenességekkel foglalkozó szakembert.

 

ÉTKEZÉSI ZAVAROK

•Az anorexiás beteg torz testképpel rendelkezik, retteg az elhízástól, ezért csak minimális táplálékot vesz magához, csontsovány testét pedig még kemény edzésekkel is kínozza.

•A bulimiásokat kontrollálhatatlan falásrohamok jellemzik, melyek után az elfogyasztott több ezer kalóriától önhánytatással illetve víz- és hashajtókkal szabadulnak meg. Mind a két, már ismert betegség esetében a hangsúly az ételek mennyiségén van.   

• Az orthorexiás beteg az elfogyasztott étel minőségét figyeli, már-már mániákusan, tisztának, egészségesnek szeretné érezni magát. Súlyukból sokat veszítenek, az egyoldalú táplálkozás, ezenkívül súlyos gyomorpanaszokat is okoz.

 

Bódog Edina