Amíg a nyugati országokban a lakosság koleszterin szintje, a vérnyomás átlaga, a dohányzók aránya és több mint 20 országban az infarktus gyakorisága csökkent, az elhízás és a vele kapcsolatos cukorbetegség előfordulása egyre gyakoribb. Az elhízás tehát a legnagyobb kihívást jelentő rizikófaktorrá vált, tavaly az USA-ban az elsőrendű rizikófaktorok közé sorolták, többek között azért is, mely igen gyakran kombinálódik magas vérnyomással, magas vérzsír és vércukor szinttel és ez a négyesfogat a legnagyobb infarktus kockázatot jelenti.

 

Az elhízásból az ú.n. alma típus a veszélyes, amikor a hasra rakódik le a zsír és a haskörfogat férfiaknál a 94, nőknél 80 cm-t meghaladja. A zsíreloszlás talán fontosabb, mint az elhizás mértéke, aminek mértékegysége a testtömeg index (BMI): testsúly (kg)/testmagasság négyzete (m2). Ez 18,5-25 között normális, 25-30 között túlsúlyról, 30 felett orvosi értelemben vett elhízásról beszélünk. Az egyszerűség kedvéért álljon itt egy példa: ha valaki 70 kg és 170 centi magas, akkor a 70-et kell osztani 2,89-cel(1,7×1,7), a végeredmény kb. 24.

Az elhízás kezelésében elsődleges a diéta. Jelen felfogásunk szerint egy hosszú távú, napi 1200-1800 kcal.-t tartalmazó étrenddel lehet eredményesen fogyni. Ez heti kb. 0,5 kg testsúlycsökkenéssel jár, ha ezt jelentősen túllépik, akkor a szervezet védekezni kezd, lecsökkenti az alapanyagcseréjét és hiába eszünk kevesebbet, abból több hasznosul. A nők 1200-1500, a férfiak 1500-1800 kcal.-ás diétája elsősorban zsírszegény legyen, ne tartalmazzon túl sok könnyen felszívódó szénhidrátot, főleg cukrot ne és magas legyen a rosttartalma. Napi többszöri alkalomra elosztott étkezés javasolt, viszont este együnk a legkevesebbet, mert éjszaka a zsírok oxidációja lelassul, a fizikai energialeadás is minimális, ezért amit este eszünk, abból több hasznosul. A diéta betartását pszichológiai módszerekkel is segíthetjük.

Nagyon fontos az intenzív mozgás, pl. ellenőrzés mellett kezdett heti 3×30-40 perces, kb. 110-130-as pulzussal járó tréning. A mozgás az alapanyagcserét is növeli, tehát az energialeadást is. Kimutatták, hogy az anyagcsere emelő hatás 2-3 napig fennmaradhat, így heti 3 tréninggel fenntarthatjuk a megemelt alapanyagcserét.

Az elhízás eddigi gyógyszeres kezelése zsákutcának bizonyult, mert a főleg amphetamin származékok úgy csökkentették az étvágyat, hogy a központi idegrendszert izgatták és hozzászokást okozhattak. Étvágycsökkentőként maga a rostdús diéta napi 2 liter folyadékfogyasztással, vagy valamilyen rostkoncentrátum áll rendelkezésre. A rostok megszívják magukat vízzel és jóllakottságérzést okoznak. 1999 júliusa óta hazánkban is forgalomban van egy új hatásmechanizmusú, a zsírok egy részének felszívódását gátló gyógyszer, melynek használata során az elfogyasztott zsírok 30 %-a távozik a széklettel. A gyógyszer nem hat a központi idegrendszerre, így idegrendszeri mellékhatása nincs. Széklettel kapcsolatos mellékhatások előfordulhatnak, ha több zsirt fogyasztunk. Ez mintegy rákényszeríti a fogyókúrázót egy zsírszegény, 1200-1800 kcal.-ás diétára. A gyógyszer az étvágyat nem csökkenti.

Gyógyszeres kezelés elsősorban 30-as BMI felett, vagy 27-es BMI esetén, más rizikófaktorok jelenlétében jön szóba.

Dr.Pados Gyula
a Táplálkozási Fórum elnöke

1253 Budapest, Pf. 83.
Tel.: 464-3402, Fax: 464-3406
E-mail:szerkeszt@fitt.info

Az elhízásból az ú.n. alma típus a veszélyes, amikor a hasra rakódik le a zsír és a haskörfogat férfiaknál a 94, nőknél 80 cm-t meghaladja. A zsíreloszlás talán fontosabb, mint az elhizás mértéke, aminek mértékegysége a testtömeg index (BMI): testsúly (kg)/testmagasság négyzete (m2). Ez 18,5-25 között normális, 25-30 között túlsúlyról, 30 felett orvosi értelemben vett elhízásról beszélünk. Az egyszerűség kedvéért álljon itt egy példa: ha valaki 70 kg és 170 centi magas, akkor a 70-et kell osztani 2,89-cel(1,7×1,7), a végeredmény kb. 24.

Az elhízás kezelésében elsődleges a diéta. Jelen felfogásunk szerint egy hosszú távú, napi 1200-1800 kcal.-t tartalmazó étrenddel lehet eredményesen fogyni. Ez heti kb. 0,5 kg testsúlycsökkenéssel jár, ha ezt jelentősen túllépik, akkor a szervezet védekezni kezd, lecsökkenti az alapanyagcseréjét és hiába eszünk kevesebbet, abból több hasznosul. A nők 1200-1500, a férfiak 1500-1800 kcal.-ás diétája elsősorban zsírszegény legyen, ne tartalmazzon túl sok könnyen felszívódó szénhidrátot, főleg cukrot ne és magas legyen a rosttartalma. Napi többszöri alkalomra elosztott étkezés javasolt, viszont este együnk a legkevesebbet, mert éjszaka a zsírok oxidációja lelassul, a fizikai energialeadás is minimális, ezért amit este eszünk, abból több hasznosul. A diéta betartását pszichológiai módszerekkel is segíthetjük.

Nagyon fontos az intenzív mozgás, pl. ellenőrzés mellett kezdett heti 3×30-40 perces, kb. 110-130-as pulzussal járó tréning. A mozgás az alapanyagcserét is növeli, tehát az energialeadást is. Kimutatták, hogy az anyagcsere emelő hatás 2-3 napig fennmaradhat, így heti 3 tréninggel fenntarthatjuk a megemelt alapanyagcserét.

Az elhízás eddigi gyógyszeres kezelése zsákutcának bizonyult, mert a főleg amphetamin származékok úgy csökkentették az étvágyat, hogy a központi idegrendszert izgatták és hozzászokást okozhattak. Étvágycsökkentőként maga a rostdús diéta napi 2 liter folyadékfogyasztással, vagy valamilyen rostkoncentrátum áll rendelkezésre. A rostok megszívják magukat vízzel és jóllakottságérzést okoznak. 1999 júliusa óta hazánkban is forgalomban van egy új hatásmechanizmusú, a zsírok egy részének felszívódását gátló gyógyszer, melynek használata során az elfogyasztott zsírok 30 %-a távozik a széklettel. A gyógyszer nem hat a központi idegrendszerre, így idegrendszeri mellékhatása nincs. Széklettel kapcsolatos mellékhatások előfordulhatnak, ha több zsirt fogyasztunk. Ez mintegy rákényszeríti a fogyókúrázót egy zsírszegény, 1200-1800 kcal.-ás diétára. A gyógyszer az étvágyat nem csökkenti.

Gyógyszeres kezelés elsősorban 30-as BMI felett, vagy 27-es BMI esetén, más rizikófaktorok jelenlétében jön szóba.

Dr.Pados Gyula
a Táplálkozási Fórum elnöke

Az elhízásból az ú.n. alma típus a veszélyes, amikor a hasra rakódik le a zsír és a haskörfogat férfiaknál a 94, nőknél 80 cm-t meghaladja. A zsíreloszlás talán fontosabb, mint az elhizás mértéke, aminek mértékegysége a testtömeg index (BMI): testsúly (kg)/testmagasság négyzete (m2). Ez 18,5-25 között normális, 25-30 között túlsúlyról, 30 felett orvosi értelemben vett elhízásról beszélünk. Az egyszerűség kedvéért álljon itt egy példa: ha valaki 70 kg és 170 centi magas, akkor a 70-et kell osztani 2,89-cel(1,7×1,7), a végeredmény kb. 24.

Az elhízás kezelésében elsődleges a diéta. Jelen felfogásunk szerint egy hosszú távú, napi 1200-1800 kcal.-t tartalmazó étrenddel lehet eredményesen fogyni. Ez heti kb. 0,5 kg testsúlycsökkenéssel jár, ha ezt jelentősen túllépik, akkor a szervezet védekezni kezd, lecsökkenti az alapanyagcseréjét és hiába eszünk kevesebbet, abból több hasznosul. A nők 1200-1500, a férfiak 1500-1800 kcal.-ás diétája elsősorban zsírszegény legyen, ne tartalmazzon túl sok könnyen felszívódó szénhidrátot, főleg cukrot ne és magas legyen a rosttartalma. Napi többszöri alkalomra elosztott étkezés javasolt, viszont este együnk a legkevesebbet, mert éjszaka a zsírok oxidációja lelassul, a fizikai energialeadás is minimális, ezért amit este eszünk, abból több hasznosul. A diéta betartását pszichológiai módszerekkel is segíthetjük.

Nagyon fontos az intenzív mozgás, pl. ellenőrzés mellett kezdett heti 3×30-40 perces, kb. 110-130-as pulzussal járó tréning. A mozgás az alapanyagcserét is növeli, tehát az energialeadást is. Kimutatták, hogy az anyagcsere emelő hatás 2-3 napig fennmaradhat, így heti 3 tréninggel fenntarthatjuk a megemelt alapanyagcserét.

Az elhízás eddigi gyógyszeres kezelése zsákutcának bizonyult, mert a főleg amphetamin származékok úgy csökkentették az étvágyat, hogy a központi idegrendszert izgatták és hozzászokást okozhattak. Étvágycsökkentőként maga a rostdús diéta napi 2 liter folyadékfogyasztással, vagy valamilyen rostkoncentrátum áll rendelkezésre. A rostok megszívják magukat vízzel és jóllakottságérzést okoznak. 1999 júliusa óta hazánkban is forgalomban van egy új hatásmechanizmusú, a zsírok egy részének felszívódását gátló gyógyszer, melynek használata során az elfogyasztott zsírok 30 %-a távozik a széklettel. A gyógyszer nem hat a központi idegrendszerre, így idegrendszeri mellékhatása nincs. Széklettel kapcsolatos mellékhatások előfordulhatnak, ha több zsirt fogyasztunk. Ez mintegy rákényszeríti a fogyókúrázót egy zsírszegény, 1200-1800 kcal.-ás diétára. A gyógyszer az étvágyat nem csökkenti.

Gyógyszeres kezelés elsősorban 30-as BMI felett, vagy 27-es BMI esetén, más rizikófaktorok jelenlétében jön szóba.

Dr.Pados Gyula
a Táplálkozási Fórum elnöke