Vígszínház Kossuth-díjas művésze: Eszenyi Enikő sohasem tartozott az „alulfoglalkoztatott” színésznők közé. Ám az utóbbi időben még jobban felgyorsultak körülötte az események.

 

 

 Miközben anyaszínházában folyamatosan játszik, elvállalta a Tivoliban Blanche szerepét „A vágy villamosában”. Budapesten és Prágában Shakespeare-t rendez, mellesleg „E-tangó” címmel kiadja első lemezét. Argentínában tangózni tanul, majd nagy sikerű országos turnéra indul „A combok csókja” című táncesttel. A 2001-es év meghozta neki „Nóra” címszerepét és a Kossuth-díjat.

– Nem forgácsolódik szét ebben a rengeteg munkában?

– Megtanultam gazdálkodni az energiáimmal – mondja a művésznő –, ehhez óriási segítséget kaptam a kerepestarcsai Shaolin Templomban a   sifutól, Robert Lyonstól. Azért mentem oda, mert mindenben a legjobbat keresem, és ezt az energiaadó folyamatot is a legmegfelelőbb helyen   akartam megismerni. Néhány hétig gyakoroltam náluk, és olyan fizikai és szellemi energiák szabadultak fel bennem, amire nem is számítottam. A shaolin papok már több ezer évvel ezelőtt elkezdték csinálni ezeket a gyakorlatokat. Az idők folyamán ez a mozgásforma kikristályosodott, azért olyan csodálatos. Én egészségmegőrzés miatt tanultam meg ezeket a gyakorlatokat, de váratlan helyzetben egyszer még jól jöhet.

– Azóta is visszajár hozzájuk?

– Ha időm engedi, szívesen megyek, mert nagyon szeretem a Shaolin Templom szellemiségét. Azóta már Vadas Misi csapatával is gyakoroltam, ott is kínai nagymesterektől tanultuk a chi kungot és a thai chit.

– A „Nóra” januári bemutatója után Eszenyi Enikő mindennapos vendég lett a Club Lagunában…

– Egy megerőltető periódus után úgy gondoltam, hogy több időt kell áldoznom a testi-lelki regenerálódásomra. Felhívtam Bíró Icát, hogy állítson össze számomra edzésprogramot. Benne bíztam, hiszen elég csupán ránézni és tudja az ember, hogy az ő módszere csak jó lehet. Heteken át, napi öt órán keresztül gépekkel dolgoztunk, tornáztunk, és különböző légző-gyakorlatokat végeztünk. Egyre több fizikai terhelést bírtam el, jobb lett az állóképességem és az általános közérzetem.

– Étrendváltással is járt ez a komoly edzési periódus?

– Nagyon sokat kellett innom, és Czakó Annamária doktornő instrukciói alapján homeopatikus cseppeket, illetve vitaminokat szedtem. Nem nevezhetem magam igazi vegetáriánusnak, mert sajnos vannak olyan helyzetek, amikor nem akarok senkit megbántani, és nem tudok kitérni a húsevés elől.

– Kollégái követték a példáját?

– Igen, hiszen Hegyi Barbarával együtt edzettünk, és Hegedűs D. Géza is csinált egy tisztítókúrát. Nagyon örülök, hogy mindketten milyen remekül néznek ki.

– Áprilisban azért hagyta abba az edzéseket, mert már újabb munkák foglalkoztatták?

– Igen, mert a „Sok hűhó semmiért” és a „Tévedések vígjátéka” után elkezdtem készülni a harmadik prágai Shakespeare rendezésemre, a „Vízkereszt vagy amit akartok” című darabra. Ráadásul elkezdtük az új táncszínházi produkció próbáit is.

– Nyaralásra jutott ideje?

– Nem hagytam, hogy ne jusson. Kedvesemmel – Milánnal –, a nyáron tanultuk meg a mélytengeri búvárkodást, esténként pedig jógáztunk, mert ő nagyon sokat foglakozik vele. Megtanított engem az öt tibeti gyakorlatra, amit mindenkinek szívből ajánlok.

Önnek nyáron is dolgoznia kellett, hiszen Szabó G. Lászlóval közösen írt könyvükön az utolsó simításokat végezték.

– Laci újságíró Pozsonyban, prágai munkáim során ő a tolmácsom, segítőm, elengedhetetlen társam. Nélküle nem lennének az előadások ilyen sikeresek. A könyvötlet is tőle származik. Az „Igyime Prága” című közös munkánk a „Tévedések vígjátéká”-nak rendezése közben, Prága és Budapest között jövet-menet készült interjúkból, beszélgetésekből állt össze és az előadás megszületésének kínjairól, örömeiről szól.

– Október végén Veszprémben került sor az új táncszínházi produkciója, a „Ping-Szving” bemutatójára.

Böhm György az író-rendezője a mulatságos, fordulatos történetnek és többszörös díjnyertes, profi táncosok a partnereim. Lassan a végére járunk az országjáró körutunknak és január 3-án lesz a budapesti premier. Mindenhova hamarabb megyünk, hogy előadás előtt bemelegítsünk, majd következik a kétórás műsor. Ennyi edzésnek épp elég!