Az ér­el­me­sze­se­dés ki­ala­ku­lá­sá­ban döntő sze­re­pe van a ko­lesz­te­rin­nek. A vér­ben lévő ko­lesz­te­rin men­­nyi­sé­ge   meg­ha­tá­ro­zó jel­le­gű az ér­el­me­sze­se­dés, a ma­gas vér­nyo­más és az em­lí­tett szövődmények ki­ala­ku­lá­sá­ban, valamint a szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek okoz­ta ha­lál­ese­tek   szá­má­nak emel­ke­dé­sé­ben.

 

A vér ko­lesz­te­rin szint­jét szá­mos té­nye­ző be­fo­lyá­sol­ja, ilye­nek a táp­lál­ko­zá­si szo­ká­sok, élet­mó­dunk­kal ös­­sze­füg­gő je­len­sé­gek (stressz­ha­tás, stressz­tű­rő   ké­pes­ség),   a fi­zi­kai ak­ti­vi­tás, a min­den­na­pos moz­gás­te­vé­keny­ség és a ge­ne­ti­kai adott­sá­gok.


Ko­lesz­te­rin nél­kül el­kép­zel­he­tet­len

Ké­mi­a­i­lag a ko­lesz­te­rin egy zsír­fé­le­ség, amely az em­be­ri szer­ve­zet­ben élet­fon­tos­sá­gú sze­re­pet ját­szik.   A ko­lesz­te­rin a sejt­fal fon­tos épí­tő­kö­ve. Szá­mos élet­fon­tos­sá­gú hor­mon alap­anya­ga, ilye­nek a mel­lék­ve­se­ké­reg hor­mo­nok, a ne­mi hor­mo­nok. Je­len­tős sze­re­pe van az agy és az ideg­szö­vet fel­épí­té­sé­ben, a csont­kép­zés­ben. A D vi­ta­min alap­anya­ga. Ko­lesz­te­rin­ből ál­lít elő a máj epe­sa­va­kat, ame­lyek a táp­lá­lé­kok fel­szí­vá­sá­ban nél­kü­löz­he­tet­le­nek. Mind­ezek alap­ján ko­lesz­te­rin nél­kül szer­ve­ze­tünk fel­épí­té­se és funk­ci­ó­ja el­kép­zel­he­tet­len. A ko­lesz­te­rint a máj mű­kö­dé­se ré­vén, az em­be­ri szer­ve­zet fo­lya­ma­to­san ter­me­li. A bel­ső ko­lesz­te­rin el­vá­lasz­tás mel­lett az ál­la­ti ere­de­tű táp­lá­lé­kok­ból ves­­szük ma­gunk­hoz a ko­lesz­te­rin má­sik je­len­tős ré­szét.   Mi­vel a ko­lesz­te­rin víz­ben nem ol­dó­dik, ezért va­la­mi­lyen fe­hér­jé­hez kö­tőd­ve ke­rül a vér­pá­lyá­ba és jut el a szer­ve­zet min­den ré­szé­hez, az egyes sej­tek­hez, il­let­ve szö­ve­tek­hez. A zsí­ro­kat szál­lí­tó fe­hér­jé­ket lipoproteineknek ne­vez­zük. Fizikokémiai tu­laj­don­sá­guk alap­ján a ko­lesz­te­rint szál­lí­tó lipoproteineket nagy sű­rű­sé­gű, u.n. HDL ko­lesz­te­rin­nek, kis sű­rű­sé­gű LDL ko­lesz­te­rin­nek, és na­gyon kis sű­rű­sé­gű VLDL ko­lesz­te­rin­nek ne­vez­zük.

Az em­lí­tett lipoproteineken kí­vül a bél­rend­szer sejt­je­i­ben kép­ző­dő nagy mo­le­ku­lá­jú fe­hér­jék –   kilomikronok     szál­lít­ják a táp­lá­lék­kal be­ju­tott ko­lesz­te­rint és egyéb zsír-al­ko­tó­ré­sze­ket, pl. a tri­gli­ce­ri­de­ket. Amen­­nyi­ben a táp­lá­lék­kal be­vitt ko­lesz­te­rin men­­nyi­sé­ge emel­ke­dik, a máj­ban tör­té­nő ko­lesz­te­rin szin­té­zis csök­ke­nést mu­tat. Va­ló­szí­nű­leg na­pi 400-500 mg ko­lesz­te­rin be­vi­tel eme­li a vér ko­lesz­te­rin szint­jét, amen­­nyi­ben a be­vi­tel to­vább nő, a bél­be­li fel­szí­vó­dás csök­ken­ni fog.   A kül­ső be­vi­tel­re adott vá­lasz igen nagy egyé­ni el­té­rést mu­tat, ami egy­részt a kü­lön­bö­ző ko­lesz­te­rin fel­szí­vó­dás és a bel­ső ko­lesz­te­rin szin­té­zis kö­zöt­ti kap­cso­lat­ra ve­zet­he­tő vis­­sza.

Szá­mos ta­nul­mány bi­zo­nyí­tot­ta, hogy a fo­ko­zott ko­lesz­te­rin be­vi­tel nö­ve­li a vér ko­lesz­te­rin szint­jét. A vér ko­lesz­te­rinszint­je függ a kor­tól és a nem­től is. Az új­szü­löt­tek ko­lesz­te­rin szint­je 1,55 mmol/l kö­rü­li, amely a 6. élet­évig fo­ko­za­to­san emel­ke­dik, 10 éves kor­ban 4 mmol/l kö­rü­li. Lá­nyok­nál ez kis­sé ma­ga­sabb. A kö­zép­ko­rú fel­nőt­tek­nél a kor­ral to­váb­bi emel­ke­dés­re szá­mít­ha­tunk, azon­ban a ne­mek kö­zött már nincs kü­lönb­ség. Az 50 év fe­letti nők­ben ma­ga­sabb a ko­lesz­te­rin kon­cent­rá­ci­ó­ja, 70 év tá­ján fér­fi­ak­ban és nők­ben meg­kö­ze­lí­tő­leg azo­nos ér­té­kek­kel ta­lál­ko­zunk. Ma­gya­ror­szá­gon az élet­mód­tól és táp­lál­ko­zá­si szo­ká­sok­tól füg­gő­en, to­váb­bá a ko­lesz­te­rin mé­ré­sé­re hasz­nált mód­sze­rek kü­lön­bö­ző­sé­ge mi­att a fel­nőtt la­kos­ság nor­mál ér­té­kei 5,58 – 6,2 mmol/l kö­zött vál­toz­nak.

A 80-as évek vé­gén és a 90-es évek ele­jén tör­tén­tek fel­mé­ré­sek. A szű­rő­vizs­gá­lat­ok al­kal­má­val szá­mos ma­gas ko­lesz­te­rin­nel ren­del­ke­ző egyént, sőt csa­lá­di, örö­köl­he­tő ma­gas ko­lesz­te­rin szin­te­ket is fel­de­rí­tet­tek. A ha­zai és nem­zet­kö­zi fel­mé­ré­sek alap­ján meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a la­kos­ság át­la­gos ko­lesz­te­rin mennyi­sé­ge meg­ha­lad­ja az ide­á­list és ezért nem vé­let­len, hogy vi­lág­szer­te a ma­ga­sabb ko­lesz­te­rin, a szív- és ér­be­teg­sé­gek egyik ri­zi­kó­fak­to­ra.  

A vér a ko­lesz­te­rin kb. 70 szá­za­lé­kát az ala­csony sű­rű­sé­gű LDL lipoprotein szál­lít­ja. Az el­múlt évek vizs­gá­la­tai bi­zo­nyí­tot­ták, hogy tes­tünk va­la­men­­nyi sejt­je ké­pes ko­lesz­te­rint elő­ál­lí­ta­ni, de a sej­tek nagy ré­sze az LDL ál­tal szál­lí­tott ko­lesz­te­rint ve­szi fel és hasz­nál­ja sa­ját anya­ga­i­nak pót­lá­sá­ra, a sejt fel­épí­té­sé­re. Ez ál­tal a sejt ener­gi­át ta­ka­rít meg, ugyan­is ko­lesz­te­rin igé­nyét kül­ső for­rás­ból fe­de­zi. Az LDL ko­lesz­te­rin rend­kí­vül ag­res­­szív, és bo­nyo­lult bio­ké­mi­ai re­ak­ci­ók so­rán, szá­mos sejt köz­re­mű­kö­dé­sé­vel in­dít­ja el az erek fa­lá­nak el­me­sze­se­dé­sét.  

A HDL ko­lesz­te­rint vé­dő ko­lesz­te­rin­nek is ne­vez­zük, ugyan­is ez a ko­lesz­te­rint szál­lí­tó fe­hér­je, ké­pes a sej­tek­ben fel­hal­mo­zó­dott ko­lesz­te­rint a máj­ba vis­­sza­szál­lí­ta­ni, és az epé­vel ki­vá­lasz­ta­ni.   Ez­ál­tal vé­di a sej­te­ket és a szö­ve­te­ket a ko­lesz­te­rin le­ra­kó­dás­tól, és az ér­el­me­sze­se­dés ki­ala­ku­lá­sát gá­tol­ja. A sej­tek és az erek vé­del­mé­ben a HDL ko­lesz­te­rin­nek te­hát dön­tő je­len­tő­sé­ge van.  


Kül­ső té­nye­zők
Az élet­mód je­len­tő­sen be­fo­lyá­sol­ja a vér ko­lesz­te­rin szint­jét. A ma­gyar­or­szá­gi ét­ke­zé­si szo­ká­sok, a ka­lo­ri­kus túl­táp­lá­lás, fo­ko­zott zsír és ko­lesz­te­rin be­vi­telt je­lent. A na­pi ener­gia szük­ség­le­tünk­nek kb. 20-25 szá­za­lé­kát sza­bad, hogy zsír­ból fe­dez­zük. A ke­ve­sebb zsír­ral ke­ve­sebb ko­lesz­te­rin jut be a szer­ve­zet­be. A hú­sok­ban, hús­ké­szít­mé­nyek­ben, tej­ben, tej­ter­mé­kek­ben, to­jás­ban sok rej­tett zsír ta­lál­ha­tó. Pl. na­pi 2400 kcal szük­ség­let ese­tén, ma­xi­mum 80 g zsi­ra­dé­kot fo­gyaszt­ha­tunk. Egy ilyen ét­rend kb. 300 mg ko­lesz­te­rint tar­tal­maz. Ma­gas ko­lesz­te­rin szint mel­lett a na­pi be­vi­tel   nem le­het több, mint 200 mg ko­lesz­te­rin. Az ál­la­ti zsí­rok, fő­leg te­lí­tett zsír­sa­va­kat, ko­lesz­te­rint és trigliceridet tar­tal­maz­nak, ame­lyek fo­gyasz­tá­sa a ka­lo­ri­kus túl­táp­lá­lás so­rán eme­lik a vér ko­lesz­te­rin szint­jét és az LDL ko­lesz­te­rin men­­nyi­sé­gét.   Ter­mé­sze­te­sen ez nem azt je­len­ti, hogy táp­lál­ko­zá­sunk­ból ki kell ik­tat­ni az ál­la­ti ere­de­tű zsí­ro­kat, ha­nem meg kell ta­lál­ni a he­lyes arányt, oly mér­ték­ben, hogy a nö­vé­nyi ola­jok és az ál­la­ti zsí­rok fo­gyasz­tá­sa mel­lett a te­lí­tett és a te­lí­tet­len zsír­sa­vak aránya 1:1 le­gyen. A ka­lo­ri­kus túl­táp­lá­lás ered­mé­nye az el­hí­zás. A has­ra lo­ka­li­zá­ló­dó al­ma­tí­pu­sú el­hí­zás szö­vőd­mé­nye­ként a ma­gas LDL ko­lesz­te­rin, az ala­csony HDL ko­lesz­te­rin és az emel­ke­dett triglicerid kon­cent­rá­ci­ó­ja jel­lem­ző. Az ér­el­me­sze­se­dés ki­ala­ku­lá­sá­val je­lent­ke­zik, a ma­gas vér­nyo­más és az anyag­cse­re­za­var kö­vet­kez­té­ben, in­zu­lin­re­zisz­ten­cia és a II. tí­pu­sú cu­kor­be­teg­ség.

Táp­anya­ga­ink kö­zül kü­lö­nö­sen sok ko­lesz­te­rint tar­tal­maz­nak a bel­ső­sé­gek, ve­lő, to­jás­sár­gá­ja, csü­lök, da­ga­dó, tar­ja, hí­zott li­ba. A hen­tes­áruk kö­zül, a sza­lon­na, te­per­tő, kol­bász és a kü­lön­bö­ző disz­nó­sajt­ok.   Ke­ve­sebb rej­tett zsírt tar­tal­maz, a mar­ha­hús, a bá­rány, puly­ka, csir­ke és a vad­hús­ok. A ma­gyar­or­szá­gi le­he­tő­sé­gek­től füg­gő­en igen elő­nyös a hal fo­gyasz­tá­sa, ugyan­is a hal­zsír­ok szá­mos több­szö­rö­sen te­lí­tet­len zsír­sa­vat tar­tal­maz­nak, ame­lyek fo­gyasz­tá­sa csök­ken­ti a vér ko­lesz­te­rin kon­cent­rá­ci­ó­ját.

A táp­lál­ko­zás mel­lett a min­den­na­pos fi­zi­kai ak­ti­vi­tás, moz­gás elő­nyö­sen be­fo­lyá­sol­ja a vér ko­lesz­te­rin kon­cent­rá­ci­ó­ját és eme­li a HDL ko­lesz­te­rin, mint vé­dő ko­lesz­te­rin men­­nyi­sé­gét.

A kör­nye­zet szen­­nye­ző­dés, a do­hány­zás, fo­koz­za a sza­bad­gyö­kök kép­ző­dé­sét és elő­se­gí­ti az LDL ko­lesz­te­rin oxi­dá­ci­ó­ját. Az ér­el­me­sze­se­dés ri­zi­kó­ja do­hány­zás ha­tá­sá­ra lé­nye­ge­sen fo­ko­zó­dik. A do­hány­zás csök­ken­ti a vé­dő ko­lesz­te­rin kon­cent­rá­ci­ó­ját.

Az or­vos­tu­do­mány és a ge­ne­ti­ka a ko­lesz­te­rin és a zsír anyag­cse­ré­vel kap­cso­la­to­san el­sőd­le­ges, úgy­ne­vezett pri­mer ko­lesz­te­rin emel­ke­dést tart nyil­ván, me­lyet fa­mi­li­á­ris, hiperkoleszterémiának ne­ve­zünk.   A be­teg­ség sze­ren­csé­re rit­ka, a ho­mo­zi­gó­ta tí­pu­sok­ban 10 éves kor előtt ki­fej­lő­dik az ér­el­me­sze­se­dés és a szív­izom ká­ro­so­dá­sa, a be­te­gek ál­ta­lá­ban nem élik meg a 30. élet­évü­ket.

Szá­mos egyéb be­teg­ség kisérőjeként je­lent­kez­het a ma­gas ko­lesz­te­rin szint, ilye­nek a cu­kor­be­teg­ség, al­ko­ho­liz­mus, ve­se­be­teg­sé­gek, pajzs­mi­rigy mű­kö­dés za­va­ra, stb.

Az élet és a sejt­mű­kö­dés szem­pont­já­ból nél­kü­löz­he­tet­len ko­lesz­te­rin ve­szé­lyes is le­het. A bo­nyo­lult sza­bály­zó me­cha­niz­mus ká­ro­so­dá­sa, a fo­ko­zott ko­lesz­te­rin be­vi­tel, a hely­te­len, és a moz­gás­sze­gény­ életmód, a vér­zsí­rok és a ko­lesz­te­rin kon­cent­rá­ci­ó­já­nak emel­ke­dé­sé­hez ve­zet. Ko­rán meg­je­len­nek a szív- és ér­rend­szert ká­ro­sí­tó be­teg­sé­gek, az ér­el­me­sze­se­dés, a ma­gas vér­nyo­más és a szív­in­fark­tus.

Prof. Dr. Pucsok Jó­zsef