A versenyszerűen vagy csak hobbi szinten sportolók legfőbb ellensége a sérülés. Szerencsére a súlyos baleset ritka, de az apró húzódások, rándulások kellemetlen „mellékhatásai” a testmozgásnak. Tudnunk kell, miképp csökkenthetjük előfordulásuk kockázatát, de azzal tisztában kell lenni, hogy a sport veszélyes üzem és mindenkivel előfordulhat baleset.
Először tekintsük át a fogalmakat, mert rándulás, ficam, zúzódás szinte rokon értelmű szavak a magyar nyelvben.
Ficamnak nevezzük azt az állapotot, amikor az izületi fej elhagyja helyét és a vápán kívül rugalmasan rögzül. Elsősorban a váll, térdkalács és állkapocs(!) hajlamos ficamra.
Ez az állapot nagyon fájdalmas, azonnali orvosi ellátást tesz szükségessé. Az orvos érzéstelenítésben helyre teszi (reponálja) az izületet. Nagyon fontos, hogy ne próbáljuk a helyszínen orvosolni a bajt, mert rosszabb állapotot idézhetünk elő, mint a sérülés maga.
Rándulásról beszélünk, ha az adott izületet túlzott terhelés éri és ezt követően megduzzad, illetve mozgásai fájdalmasak lesznek. Ilyenkor nyugalomba helyezés, jegelés a követendő eljárás a baleset helyszínén. Természetesen a diagnózist orvosnak kell megerősítenie. 1-2 hetes pihenés általában megszünteti a bajt. Húzódásnál a szalagok, vagy az izületi tok nyúlik meg túlzottan vagy akár részleges szakadás jelentkezhet az érintett területnek megfelelően.
Elsősegélynyújtása megegyezik az előbb leírtakkal.
A zúzódás hirtelen, direkt erőbehatásra keletkezik. Helyi vérömleny felelős a tünetek kifejlődéséért. Most, hogy így felvérteződtek az olvasók a baleseti sebészet alapjaival, lássuk mit tehetünk a sérülések megelőzéséért!
Közhely, hogy a bemelegítés a legjobb megelőzése a sportsérüléseknek. Ez alatt az idő alatt a sportoló fizikailag és szellemileg ráhangolódik a rá váró terhelésre, az izmokat több vér járja át, megnő a légzés, pulzusszám, a figyelem koncentrálódik. A specifikus bemelegítés során az adott sportágra jellemző izomzat és izületek átmozgatása a legfontosabb. Rendkívüli különbség van a bemelegítés hosszát illetően egyes sportolók között.
Befejezettnek tekinthető az átmozgatás, ha az izzadás megindult és a pulzusszám 30 százalékkal meghaladja a nyugalmit.
Segítségünkre lehetnek a különböző bemelegítő krémek is. Ez különösen hideg időben hasznos. A bemelegítés persze nem csodaszer és nem egyedüli lehetőség a sportsérülések megelőzésére. A terhelés edzésen belüli fokozatos felépítése, illetve a fokozott terhelésnek kitett izmok, izületek tervszerű és rendszeresen végzett erősítése kulcskérdés
a prevencióban.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a gyerekkorban végzett szisztematikus edzésmunka fontosságát! Az évek múlásával a szövetek teherbíró képessége csökken.
Ennek figyelmen kívül hagyása gyakran vezet sérüléshez. Különösen veszélyes a hosszú kihagyás után végzett túlzott terhelés. Elsősorban az Achilles ín és a vállizület van veszélyben a virtuskodó negyvenesek esetében. Óvatosnak kell lenni az újrakezdőknek terhelhetőségük megítélésekor.
Ha már megtörtént a baj, legfontosabb, hogy betartsuk az orvos által előírt pihenőidőt. Mozgáséhségünket, pedig csillapítsuk olyan kiegészítő sporttal, amely nem terheli a sérült testrészt. Ilyenkor van itt az ideje gyenge pontjaink fejlesztésének. Jöhet az izomerősítés, vagy éppen az állóképesség fejlesztése.
A fentiek tükrében balesetmentes sportolást kíván:
Dr. Erbszt András
