A korabeli értekezések arról számolnak be, hogy az emberek hatalmas mennyiségben isszák, és azt mondják, hogy gyakran estig is jó erőben tartja őket.

 

Az Etiópiában és Afrika vidékein őshonos kávé a XIII-XIV. század folyamán került Dél-nyugat Arábiába, majd később Egyiptomba vándorolt és innen terjedt el a Török Birodalomban, majd ezt követően eljutott egész Indiáig. A XVI. század második felétől, elsősorban a velencei kereskedők jóvoltából Európába is elkezdték szállítani. A kávé európai sikerében Párizsnak volt a legnagyobb szerepe, ahová kb. 1643 körül jutott el. A kávé az új és népszerű italok, valamint a társalgások nélkülözhetetlen tartozékává vált. A történelmi áttekintésből kiderül, hogy nagyon rövid idő alatt óriási karriert futott be és ez a megfigyelés Magyarországra is jellemző. Már a XVIII. században ismert volt hazánkban is, ahol a kávéházak egyre nagyobb jelentőséget kaptak. A mai kor emberének napi kialakult, megrögzött szokásai közé a kávéfogyasztást is besorolhatjuk.

A kávé a koffein mellett legalább 300 egyéb hatóanyagot tartalmaz. Ezek közül a niacint érdemes megemlíteni. Ezt leszámítva a kávé tápértéke teljes egészében, a hozzáadott tejtől és a cukortól származik. Néhány megfigyelés szerint az erős kávéfogyasztók közül nagyobb valószínűséggel kerülnek ki szívbetegek. Ez azonban inkább a kávékészítés módjával függ össze, nem pedig a koffeintartalommal. A víz felforralásával és az ahhoz adott kávéőrlemény kapcsán készült ital alkalmával olyan vegyület szabadul fel, amely bizonyos értelemben emeli a koleszterinszintet, ily módon a szívbetegség kockázatát. Ezek a vegyületek a nescafé-ban és a papírfilterrel átszűrt kávékban nem találhatók meg. A kávéfőzés mai modern változata eszpresszó gépen történik, amelyen nem a víz lúgozza ki a kávét, hanem a forró gőz, amelynek következtében sokkal jobban előtérbe kerülnek a benne lévő élvezhető ízanyagok. Téves az a nézet, hogy a mennyiség fokozásával mind jobb kávét készíthetünk, ugyanis ez egy bizonyos határon túl a minőség rovására megy és a kávé élvezhetetlen lesz. Kétségtelen, hogy a kávéivást követően szaporább lesz a szívverés és mérsékelten emelkedik a vérnyomás is. A mérsékelt kávéfogyasztás azonban semmiképpen nem okoz hypertoniát. A magas vérnyomásban szenvedőknek nem kell teljesen búcsút mondaniuk a kávénak, hiszen a legújabb megfigyelések és kutatások szerint a szűrt kávé nem okoz ritmuszavarokat. Ismételten felhívjuk a kedves szívbetegek figyelmét arra, hogy a fentiek ellenére csökkent mennyiségben fogyasszák a kávét.

Mindmáig nem sikerült tisztázni, hogy a kávé melyik vegyülete fokozza a bélmozgást, de az biztos, hogy a koffein önmagában semmiképpen sem hashajtó. Számtalan megfigyelés létezik még a kávé emberi szervezetre gyakorolt hatása tekintetében.  

Kubányi Jolán

a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének   elnöke