A szűrõvizsgálat az egyik legfontosabb módja a rosszindulatú betegségek korai felfedezésének, gyógyításának. Ne folytass struccpolitikát, mert azzal megrövidítheted az életedet! Most összegyűjtöttük Neked, milyen nõket érintõ szűrõvizsgálatok vannak. Miután elolvastad a cikket, add tovább az újságot a mamádnak is!
AZ EMLÕVIZSGÁLAT FONTOSSÁGA
EMLÕ
A másik rettegett betegség az emlõrák. Sajnos, egyre fiatalabb korban fordul elõ a betegség. A népegészségügyi program a mammográfiás szűrõvizsgálatot finanszírozza 40 és 65 éves kor között – 2 évente. Az emlõdiagnosztikával foglalkozó szakemberek között is megoszlanak a vélemények, miszerint a 2 éves idõintervallum túl hosszú (ez idõ alatt is kialakulhat a rák).
FONTOS!
Valójában 12-15 hónap vizsgálati gyakoriság lenne a legoptimálisabb. A szűrés fõ célkitűzése: az emlõ nem tapintható daganatainak felfedezése!
TÉVHIT!
…hogy a negatív tapintási lelet biztosan betegségmentességet jelent. A szűrés feladata az emlõrákok korai felfedezése.
A rendszeres szűrés az emlõrák halálozást 50%-kal csökkenti. A nem tapintható, 1 cm-nél kisebb daganatok kiszűrése
esetén a túlélés 100%!
KIKET KELL SZŰRNI?
– 40-65 év korosztályt évente!
– 30 éves kortól a veszélyeztetett nõket, vagyis azokat, akiknek a családjában elõfordult emlõrák.
AZ EMLÕK VIZSGÁLATA LEHET:
TAPINTÁS
Szűrés szempontjából csak az öntapintásnak van jelentõsége, mert egy nõ saját magán könnyebben észreveszi a legkisebb változást is. Az öntapintás ajánlott ideje minden hónapban a menses utáni idõszak. A tapintást tükör elõtt kell kezdeni. Elõször megnézzük, hogy változott-e az emlõ alakja, szimmetriája, nem húzódott-e be az emlõbimbó, a bõr, egyformák-e a hónalji redõk. Felemeljük az egyik karunkat, míg a másik kezünk ujjbegyeivel végigtapintjuk a hónalj felõl az emlõbimbó felé haladva az emlõt. Nyomást gyakorolunk az emlõbimbóra is, hogy nincs-e váladékozás. Ugyanezt megcsináljuk a másik oldalon is, és fekve is.
TIPP!
Fürdéskor még könnyebb a vizes-szappanozott testen végezni a vizsgálatot.
FONTOS!
Mindig a változást figyeljük! Váladékozás esetén is forduljunk orvoshoz! Barnás-véres váladék súlyos betegségre hívhatja fel a figyelmet.
ULTRAHANGVIZSGÁLAT
35-40 éves korban az elsõ vizsgálat az ultrahang. Ekkor az emlõ még nagyon mirigyes, a röntgensugár kevésbé „világítja“ át az emlõt. Ultrahangvizsgálattal a fiatalkorban elõforduló jóindulatú elváltozások a sűrű mirigyállományban könynyebben észrevehetõk. Ilyenek a folyadékkal telt tömlõk (cysták), vagy a kötõszövetes csomók (fibroadenomák).
MAMMOGRÁFIA
Röntgenfelvétel az emlõkrõl. Mindkét emlõrõl 2-2 felvétel készül. Amennyiben az értékelés során valamilyen gyanús elváltozás van, akkor kiegészítõ felvételek készülnek. Pl. nagyított, kivetített stb. A mammográfia kiegészítéseként ultrahangvizsgálatot is végzünk, amennyiben erre szükség van, de az ultrahang a 40 év feletti korban nem helyettesíti a mammográfiás vizsgálatokat. Vannak olyan daganatfajták, amik apró, porszerű, úgynevezett mikromeszesedések formájában jelennek meg, amelyek nem ábrázolhatók ultrahanggal, de nagyon veszélyesek.
KIEGÉSZÍTÕ VIZSGÁLATOK
Szükség esetén az emlõ elváltozásából mintát kell venni. Ez két módon történhet. Az egyik, amikor sejteket szívunk ki egy nagyon vékony tű segítségével és kenetet készítünk, melyet citológiai vizsgálatra küldünk. Ezt aspirációs citológiai vizsgálatnak hívják. Más esetben kis szövethengert nyerünk, és szövettani vizsgálat történik.
MRI VIZSGÁLAT
Az egyik új képalkotó eljárás, mely daganatgyanú esetén új információt ad a daganat kimutatásához. Az MRI vizsgálatnak nemcsak a daganatok kimutatásában van nagy szerepe. Az implantátumok megítélésében egyedüli vizsgáló módszer.
PET
Az utóbbi idõk legmodernebb vizsgálóeljárása a PET, mely a szervezetben bárhol – így az emlõben is – kimutatja a néhány mm-es daganatot. Ennek alapja a daganat cukoranyagcseréje.
FONTOS!
Emlõelváltozások keletkezhetnek hormonhatásra, pl. fogamzásgátlóktól, ilyenek pl. a fibroadenomák. A rosszindulatú emlõbetegség a civilizált országok vezetõ daganata. A környezeti radioaktív hatások, a génkezelt élelmiszerek, a hormonkezelések, a dohányzás, a nem megfelelõ táplálkozás,
mind-mind rizikófaktort jelent.
AZ ÉVES MÉHNYAKRÁK SZŰRÉS minden 18. évet betöltött nõ esetében igen fontos. A hüvelyi fertõzések elõsegítik a méhnyakrák kialakulását, de meddõséget is okozhatnak. A HPV (humán papilloma vírus) a méhnyakrák kialakulásában játszhat szerepet. A vizsgálatokat minden szakrendelõben vagy nõgyógyászati magánintézetben elvégzik.
MELLPLASZTIKA
Egyre inkább terjed, sajnos egyre fiatalabb korban az emlõ implantátumok behelyezése. Nagyon ritka esetben van erre „szükség“. Orvosi indikációja csak fejlõdési rendellenesség esetén van. Nem fejlõdik ki az emlõ, vagy súlyos aszimmetria látható. Esetleg baleset utáni rekonstrukciókor van erre szükség, vagy csonkító műtét után. Ezekben az esetekben az OEP finanszírozza is a beavatkozást. A többi esetben csak szépészeti okai vannak. Egészséges, szép lányok, nem is nagyon kis emlõkkel csináltatnak nagyobb melleket. Vagy csak maguk, vagy a párjuk kedvéért, vagy mert ez a „társadalmi“ elvárás. Netán pénzkereseti okokból. Többszörös szülés után, megereszkedett emlõk esetén még elfogadható. Bár az is elõfordul, hogy nagyobb magabiztosságot ad. Sokszor kérdezem a hölgyeket műtét után, hogy megérte-e. Megoszlanak a vélemények. Sokszor elõfordul, hogy az implantátum elmozdul, körülötte gyulladás alakul ki, vagy a mell alatt a műtéti heg vaskos, piros, keloidos.
FONTOS!
A legfontosabb, hogy elõzetes emlõdiagnosztika nélkül senki ne operáltassa meg magát. Fiatalkorban legalább emlõ ultrahang készüljön műtét elõtt, 30 éves kor felett pedig mindenképpen végeztessenek mammográfiát, ill. emlõ ultrahangot az emlõ protézis beültetését megelõzõen. Nagyon gondosan válassza ki mindenki azt az intézetet, ahol operáltatni fogja magát. Az implantátum behelyezése után is rendszeresen kell járni – a fent említett korcsoportok szerint – szűrõvizsgálatokra. Azoknak, akiknek a családjában örökletes emlõdaganat fordult elõ, nem ajánlom a mellplasztikai műtétet. Implantátum mellett is végezhetõ mammográfia, ultrahangvizsgálat, és mint említettem, nagyon informatív az MRI vizsgálat. Ez nemcsak az emlõk állapotáról ad felvilágosítást, hanem a protézis belsejének és felszínének állapotáról is. Erre más módszer nem alkalmas.
– Amennyiben 1 cm alatti rosszindulatú daganatokat sikerül felfedezni a szűrés alkalmával, akkor azok nagyon jó eséllyel gyógyíthatók. Elegendõ lehet a sebészi kimetszés, és a megfelelõ szövettani és immunhisztokémiai feldolgozás után eldõl, szükség van-e besugárzásra vagy kemoterápiára.
– A radiológusból, patológusból, sebészbõl, valamint onkológusból álló munkacsoport (emlõ team) szoros együttműködése hatékony segítség a beteg számára. Bölcs dolog olyan helyre menni vizsgálatokra, ahol elsõsorban emlõdiagnosztikával és terápiával
foglalkoznak, ahol az eszközök és szakmai feltételek is adottak.
– Műtét után protokoll szerint történnek a kontrollvizsgálatok, melyek alapján eldönthetõ a daganatmentesség. A rendszeres vizsgálatok végzése a gyógyulás után is elengedhetetlen.
– A műtét utáni rehabilitáció többsíkú. Az emlõ alakja kisebb beavatkozáskor számottevõen nem változik. Kiterjesztettebb műtét alatt, vagy után, lehetõség van korrekciós plasztikai műtétre, implantátum behelyezésére. Nagyon fontos a megfelelõ gyógytorna, mozgás, a testi-lelki egyensúly visszanyerése. Erre pszihológusok, gyógytornászok állnak rendelkezésre. A nyirokmasszázs, a jóga és mindenféle relaxáció sokat segít a felépülésben.
ÖSSZEGZÉS
Ma már az idõben felfedezett emlõdaganat nem halálos betegség. Az idõben elvégzett műtét és a megfelelõen felállított terápia: gyógyuláshoz vezet. Nem szabad struccpolitikát folytatni és azt várni, hogy majd elmúlik a kis csomó. Itt jegyezném meg, hogy az emlõben tapintott vagy látott „csomó“ nem minden esetben rosszindulatú, de ezt csak akkor mondhatjuk ki, ha a vizsgálatokat elvégeztettük.
Dr Takács Ildikó
