Eger városa mindenki számára ismert. Talán a híres Gárdonyi-regény lapjairól, de lehet, hogy a nagyon finom egri borokról, a gyógyfürdőkről, és a megannyi túrázási, kirándulási lehetőségről. A bő négyezer hektáros történelmi borvidék az ország leghíresebb vörösborának, az Egri Bikavérnek bölcsője.

 

A törökök kiűzése után a vidék borászata fejlődésnek indult, aminek időlegesen az 1886-os filoxéravész vetett véget. A teljesen kipusztult szőlők újratelepítésekor igyekeztek korábban nem ismert fajtákat is meghonosítani. A múlt évtizedben az egri borászok külföldön is bebizonyították, hogy az itt termett Leányka, Királyleányka, Hárslevelű, Olaszrizling, Muskotály, Tramini, Szürkebarát és Chardonnay szőlők leve bármely hazai vagy külföldi vetélytárssal állja a versenyt. Az egri vörösborok fűszeressége, tüzessége és viszonylag magas savtartalma a Bikavért jellemzi leginkább. Ezért ennek megkomponálására fordítják a legnagyobb figyelmet.

 

E nemes ital elkészítésének módját a több évszázados hagyományokat alapul véve, Eger Város Hegyközsége 1997-ben az úgynevezett „Bikavér Kódexbe” foglalta. Nemcsak a borkedvelők találnak Egerben és környékén kedvükre valót. Egerszalókon igazi élmény a község déli részén a föld mélyéből feltörő hőforrás. A nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos hévíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta.

 

Csontsérülések utókezelésére, ízületi és reumatikus bántalmak gyógyítására bizonyítottan kiváló. Páratlan szépségű természeti képződmények és kultúrtörténeti emlékek egész sorát, az aktív pihenés tucatnyi lehetőségét kínálja a vadregényes Észak-Magyarország. A jellegzetes hegy- és dombvidéki táj leginkább gyalogos, kerékpáros és lovastúrákra csalogat. Klasszikus és csillagtúrák várják a hegyi utakon, a csobogó patakok mellett, az árnyas erdőkben felfrissülni vágyókat. Az erdő magányát tiszteletben tartók bepillanthatnak a természet titkaiba, kis ügyességgel és kitartással lencsevégre kaphatják a vadon ritka pillanatait. A vízimádók és az extrém sportok szerelmesei sem maradnak hoppon: a tavi és vadvízi evezésre, a sziklamászásra, a barlangászatra, a sárkányrepülésre, a terepmotorozásra egyaránt lehetőséget találnak.

 

Az időutazást kedvelők megannyi megállóra lelnek a régió történelmi és kulturális emlékeiben. Az ősember, a misztikus középkor lakói, és a modernkor történelmi alakjai egyaránt itt hagyták emlékeiket. Engedjen a kísértésnek, adja át magát a vadregényes táj, a történelmi múlt és a méltán dicsért helyi gasztronómia csábításainak. Szelje át a teret és az időt a régi emlékek felidézése és új kalandok reményében.

 

Hátizsákkal Észak-Magyarországon

 

Az Északi-középhegységet alkotó Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk és a Zempléni-hegység, valamint a köztük fekvő dombságok és medencék több mint 1000 kilométernyi jelzett turistaút-hálózatukkal kitűnő terepet nyújtanak a természetjáróknak. Az 1100 km hosszú Országos Kéktúra vonalának a régióban áthaladó szakasza a legszebb látnivalókat gyűjti csokorba. Az ország legmagasabb pontja a Kékestető (1014 m), legmagasabban fekvő települése Mátraszentlászló, legészakabb pontja a zempléni László-tanya. A bükki őserdő

növényvilágához százhatvan éve nem nyúlt emberi kéz. Európa legnagyobb kiterjedésű barlangrendszere az aggteleki, az ország legmélyebb barlangja az István-lápi barlang. Mindez egy régióban! Az ország legmagasabb hegycsúcsainak és legmélyebb barlangjainak meghódítása, a legmagasabban fekvő települések klimatikus adottságainak kipróbálása mellett az egyedülállóan gazdag élővilág és a várak, kastélyok nyújtanak különös, máshol el nem érhető élményt. Észak-Magyarországon a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park óvja a ritka és változatos állat- és növényvilágot, a felszíni formákat, a természeti kincseket.