Squash lépésről lépésre. Nem is lehet másképpen, és ezeket az első lépéseinket edző kíséretével tegyük meg. A későbbiekben még áldani fogjuk éleslátásunkat, ha így teszünk. Ellenkező esetben egy-két olyan rossz mozdulatot is elsajátíthatunk, amelyeknek a korrigálása akár évekbe is telhet. Ha nem vágyunk semmilyen babérra, akkor már az első, pályán töltött óra is komoly sikerekkel kecsegtet.

 

Erőnlét, gyorsaság, taktika

Nem csak izmainkat, de egy jó ellenféllel az eszünket is használnunk kell.

A labdákról néhány szót: Különféle jelzésű labdák léteznek, más-más színekkel. Először a kék labdát ajánlom, ami elég nagyot pattan, így könnyűszerrel elérhető. Ezután a pirosat, majd a dupla sárga pöttyöset (lásd a képen). Ez az utóbbi a versenylabda. Amennyiben nagyon intenzíven ütjük már az első pillanattól a labdát, akkor egyből lehet a dupla sárga pöttyöset használni, mert az ütésektől hamar felmelegszik, ekkor már ez is nagyot pattan, és alkalmassá válik a játékra.

 

A szabályokról

Amikor belépünk a pályára, az az első néhány percben nem is tűnik olyan nagynak, azonban ez a tér a percek múlásával egyre nagyobb és nagyobb lesz, míg az óra végére a főfal és a hátsó fal távolsága beláthatatlan messzeségnek tűnik. A felső határvonalat a falakon körbe egy piros vonal jelzi. Amennyiben ezen kívül bármit érint a labda, az játékon kívül van. A tenisszel ellentétben itt, ha a vonalat „csípi” a labda, már az is játékon kívülinek számít. Láthatunk még a bejárattal szembeni falon (főfal) az előzőekben említett határvonalon kívül még két vonalat, Az egyiket középtájon, ezt szervavonalnak nevezzük, és csak a szervánál van jelentősége. A másik vonal és az alatta található rész (tin) mindig játékon kívüli terület. Az oldalfalakon és a hátsó falon nincsenek vonalak. A padlón azonban van még néhány, amelyeknek szerencsére szintén csak a szervánál van jelentőségük, mint a már említett vonalnak a főfal közepén.

 

A padlón ezeket a vonalakat láthatjuk:

A szerva négyzetből kell szerválnunk úgy, hogy a labdánk először érintse a főfalat, majd az ellenkező nagy négyzetbe pattanjon le. Szabálytalan a szervánk, ha nem a főfalat érinti először, vagy ha elrepül a nagy négyzet felett, és esetleg a saját nagy négyzetünkben pattan. Akkor is szabálytalannak számít a szervánk, ha legalább egyik lábunk, teljes felületével nincs benne a szerva négyzetben, vagy ha mindkét lábunk a piros vonalon van. Ezeket lábhibának nevezik, és nagyon sokan nem figyelnek rá, pedig egy profi meccsen ilyen hibáért elveszik tőlünk a szerva lehetőségét, és máris az ellenfél következik. Mintha elvesztettünk volna egy labdamenetet. Szerválni lehet alulról, ahogyan gyermekkorunkban tollasoztunk, és lehet felülről, ahogy a teniszben. Mindkettő szabályos, de célszerűbb alulról adogatni, mert pontosabb, jobban irányítható, és kevésbé fárasztó, mint a másik.

 

Ütőfogás

Mintha egy kalapácsot fognánk meg, úgy kell az ütőnket is kézbe vennünk. A kép szemlélteti. Hasonlít még a fogás egy lágy, nem túl férfias kézfogáshoz is. Nagyon fontos, hogy ne szorítsuk úgy az ütő nyelét, mintha egy bunkósbotot fognánk, mert úgy nehéz lesz érzést belevinni, irányítani a labdát. Amennyiben ez megvan, jöhet a labda megütése. Egyenes ütésnél az oldalfallal szembe kell helyezkednünk úgy, hogy mindig a főfal felé eső láb legyen elöl. Azzal lépünk ki az oldalfal felé, és mikor a labda ehhez a lábunkhoz ér, akkor ütjük meg a labdát a már ekkorra a vállunk magasságába felemelt ütővel. Nagyon fontos, hogy a láb- és a kézmunka összehangolt legyen. A kilépést követi egy minimális különbséggel a labda megütése, így a mozgásunk energiáját is belevihetjük az ütésbe, és hatalmasakat üthetünk. Persze csak némi gyakorlás után. Nagyon fontos az is, hogy az ütés pillanatában már ne legyünk mozgásban. Megnehezíti a helyezkedésünket, és a komolyabb játék elsajátítását, ha rohanás közben, pontatlanul ütjük meg a labdát.

 

Stratégiailag nagyon fontos a T-vonal, mert oda kell helyezkednünk. Ezt van, aki hamar és magától elsajátítja és alkalmazza, van, akinek azonban tudatosan oda kell figyelnie erre. Tulajdonképpen ez az a pont, ahonnan minden labda könnyedén elérhető.

Ha már megy a labda ütögetése és a szerva is, kezdődhet a játék. Egy mérkőzés három nyert szettből áll. Kétféle pontozás van; európai vagy hagyományos és amerikai. A hagyományosban 9-ig megy a számolás, és csak abban a labdamenetben tudsz pontot szerezni, amelyben te szerváltál. Az amerikai számolásban 15-ig megy, és akkor is szerezhetsz pontot, ha az ellenfél szervált.

 

Nagyon fontos szabály még az is, hogy ameddig ugyanaz a játékos nyeri a labdameneteket, ő is szervál. Azonban a négyzeteket felváltva kell használni. Tehát az ellenfél szervált, megnyerjük a labdamenetet, és mi szerválunk. Dönthetünk, hogy a jobb-, vagy a baloldalról kezdünk. Azonban ha nyerjük a labdamenetet, onnantól váltogatni kell az oldalakat. Ez így megy tovább és tovább. Remélhetőleg a szett végéig és nem kifulladásig. Ha most még nincs is bírjuk a szett végéig, csak kifulladásig, ne csüggedjünk, néhány „futós” alkalom, és nem lesz kifulladás. Persze akkor jöhet egy szintbeli ugrás, és kezdődik minden elölről. Ez azt is jelenti, hogy a speciális erőnlétünk egyre jobb.

 

Van még két kifejezés, ami sokszor elhangzik a fallabda-pályákon, ez a stroke és a let. Let akkor van, ha az egyik játékos zavarja a másikat abban, hogy odaérjen a labdához, stroke pedig akkor, ha a labda megütésében zavarja egyik játékos a másikat. Ez két nagyon bonyolult ítélet, amit csak nagyon sok játék- és versenytapasztalattal lehet magabiztosan megítélni. Én azt javaslom, hogy baráti mérkőzéseken használjuk inkább a letet, hogy ne legyen sértődés. Ez ugyanis azt jelenti, hogy egy vitatott helyzetben (ütközés, zavarás) nincs elmarasztaló ítélet, hanem újra kell játszani a labdamenetet. A stroke-nál viszont az a játékos nyeri az adott menetet, akit zavartak a győztes labda megjátszásában. Ezt belülről megítélni, a játék hevében, még sok-sokévnyi tapasztalattal sem lehet biztosan. Profi versenyeken ezért van bíró, aki kívülről, tiszta fejjel, jobban látja és jobban meg tudja ítélni az adott szituációt. Nem érdemes vitázni. Játszani kell! És élvezni!!

 

Jó játékot kíván mindenkinek:

 

Rákóczy-Kiss Richárd

F.A.L. Sportegyesület

www.juniorsquash.hu