Ha valaki eddig nem ismerte volna, néhány hónapja biztosan felkapja a fejét arra a névre, hogy Szabó Győző. A Valami Amerika című film Ákosa a színjátszás mellett aktívan sportol.
Hogyan választottad ezt a hivatást?
Eredetileg teljesen más vizeken eveztem, hiszen Képzőművészeti Akadémiát végeztem. Ez azért teljesen más. Mindig is vonzódtam a színjátszáshoz. Szerencsére jó időben voltam jó helyen, és sikerült a színpadhoz közel jutnom. Természetesen kisebb szerepekkel indultam, a ranglétrát nekem is végig kellett járnom.
És a Valami Amerika? Egy film mégiscsak más, mint a színház.
Persze, hogy más. Néhány évvel azelőtt játszottam a Szentivánéji álom című darabban, amelyben elég nagy szerepem volt. Ez nekem nagyon nagy mérföldkő volt a pályán. Itt vett észre engem az Amerika rendezője. Akkor választott ki, azaz szerette volna, ha én játszom majd Ákos, az építési vállalkozó szerepét. Ez hónapokkal a forgatás megkezdése előtt volt. Akkor nem voltam éppen sovány. Ez tetszett meg neki, mert olyan karaktert keresett, aki nem azaz agyonszolizott típus, nem éppen férfiideál, de lehengerlő tud lenni.
Hogyan folytatódott, hogyan vállaltad el a szerepet?
Elhívott a rendező egy beszélgetésre, ahol már sokkal soványabban jelentem meg. Közölte, hogy fel kell szednem húsz kilót. Alkudozni kezdtem, hiszen akkor voltam a legjobb formámban. A végén tizenöt kiló lett belőle.
Nem látszottál kövérnek a filmben.
Nem, mert rajtam nem úgy látszik meg a hízás, hogy hájas leszek, hanem inkább nagydarab mackó. Most megint a régi vagyok. Szerencsére egy hónap alatt képes vagyok tíz kilót leadni.
Hogyan csinálod?
Sokat sportolok. Mostanában biciklizni szoktam, a városban mindig azzal közlekedem. Régebben kézilabdáztam Nyírbátorban, ahonnan származom. Most kezdtem el bokszolni és kempozni is, nyáron lesz edzőtábor, ahol ha minden igaz, már övvizsgát is tehetek.
Hogyan tudod összeegyeztetni ezt a sok sportot a színházi életeddel?
A sportra mindig lehet időt szakítani. Én is, ha tehetem, és van egy félórám, akkor fekvőtámaszozom, vagy bringázom egy kicsit. Imádok szaunázni télen-nyáron, a zsírt pedig futással vagy taposással égetem.
Van olyan sport, amit szívesen kipróbálnál?
Szeretem az extrém sportokat is, szívesen kipróbálnám a hegyi raftingot. Vadvizi evezésben már volt részem a Mosoni Dunán. Régebben siklóernyőztem hobbi szinten, három évig. Szívesen felmennék a Mont Blanc tetejére.
A családod is ilyen sportos?
Igen, szerencsére ők is nagyon szeretik. A kislányom öt és fél éves, az oviban táncol és tornázik. Amikor tehetjük, együtt indulunk neki kirándulni, vagy a kaszkadőr csarnokba, ahol tiszteletbeli tag vagyok. Ezt az a kaszkadőrgárda hozta létre, amelynek tagjai a Valami Amerikában is szerepeltek. Teljesen jól felépített pálya van itt, szivacsgödörrel, gumiasztallal, trambulinnal, mindennel. Itt a kislányom ugrál a gumiasztalon, most már egyre több dolgot tud, olyan ez neki, mint egy nagy játszótér.
Odafigyelsz a táplálkozásodra?
Igen, erre muszáj figyelni. Minden héten van egy nap, amikor léböjtöt tartok. Ilyenkor csak gyümölcs- és zöldségleveket iszom és nagyon sok ásványvizet. Szoktam azt is csinálni, hogy délig csak gyümölcsöt eszem. Régebben, úgy tizenhat éves koromban mindig nagyon gyorsan megettem az elém rakott ételt, aztán jött a következő adag. Ma már azért óvatosabb vagyok, lassan eszem, órákig is képes vagyok egy tányér előtt ülni. Azért én sem vagyok szentéletű. Járunk bulizni, szeretem a jó ételeket és a jó borokat. Most a sláger a szűretlen búzasör, szerintem nagyon finom. Egyébként sokkal jobban érzem magam egy kis füstös helyen, mint egy nagyon elegáns kávézóban vagy étteremben, ahol nem lehetek önmagam.
Mi a kedvenc ételed?
Nagyon szeretem az olasz konyhát, a japán ételeket, mindenféle halat. Sokat voltam Olaszországban. Voltam Kínában is, ahol azt tapasztaltam, hogy nem igazán olyanok az ételek, mint nálunk, ahol mindent agyondíszítenek, mert azt hiszik, ettől jobb lesz. Olaszországban is ugyanez a helyzet. Életem legjobb lasagna-ját egy kisvárosban, egy kockásabroszos helyen ettem, ahol a tányéron semmi díszítés nem volt, mégis nagyon jóízű volt az étel. A pizza is sokkal egyszerűbb, nem ilyen felturbózott, mint nálunk. Édességet szinte egyáltalán nem eszem, mert apukám cukrászmesterként dolgozott és rengeteg sütit ettem.
Ezek szerint mindenben a minőségre törekszel, nem a mennyiségre.
Igen, mindennél jobb, ha az ember jó borokat, jó ételeket fogyaszt, jó sportokat űz, és mindezt jókedvvel teszi.
H.ZS.
