A bőrgyógyászt gyakran azzal a kéréssel keresik fel a nőbetegek, hogy bőrük ápolására vonatkozóan kérjenek tanácsot. Teszik ezt nem csak a negyven-ötven vagy e feletti páciensek, hanem a húsz-harminc közöttiek is. A betegek is tudják, hogy csodák nincsenek, de az öregedés folyamatát megfelelő bőrápolással késleltetni lehet.
Kevésbé ismert, de tény, hogy a bőr tizennyolc éves kortól kezd el öregedni. A bőr öregedésében szerepet játszó három legfontosabb tényező: a kronológiai, a hormonális és a környezeti változások, melyek eredményeként a bőr víztartalma csökken, a rugalmas rostok kiegyenesednek, a bőr elveszíti feszességét, megereszkedik, és a gravitáció miatt ráncok keletkeznek.
A kronológiai öregedés miatt a bőr anyagcseréje lelassul, a bőr elvékonyodik, elveszíti ragyogását, és csökken a nedvességtartalom, mivel kevesebb fehérje, lipid és kollagén termelődik.
A hormonális öregedés – a közhiedelemmel ellentétben – nem a klimaxban jelentkezik, hanem a harmincas évek közepén, mivel már ekkor csökkenni kezd a szervezet ösztrogénszintje. Az ösztrogén csökkenése lassítja a test szénhidrát anyagcseréjét, ami a cukrok felgyülemléséhez vezet a bőrben.
A glikolizációnak nevezett folyamat során a kollagén fehérjéi a felhalmozódott cukorral összekapcsolódnak, és a hosszú, sima kollagénrostok felcsavarodnak, elveszítve rugalmasságukat. Az eredmény a bőr megereszkedése, tónusának romlása és ráncok kialakulása.
Az előző két tényezőhöz adódik még egy nagyon fontos, a környezeti öregedés, mely abból adódik, hogy az ultraibolya sugárzás szabadgyököket idéz elő, és az ezek által termelt enzimek gyengítik a bőrben lévő kollagént, elasztint és a hialuronsavat. Ennek eredményeként romlik a bőr szerkezete, elveszíti rugalmasságát. A bőr ápolásánál tehát figyelembe kell venni a vízvesztést, a rugalmas rostok kiegyenesedését, a kollagénrostok felcsavarodását, a napfény káros hatását és a genetikai hajlamot. Ez utóbbit hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, holott a gének, melyeket őseinktől örököltünk, rendkívül fontosak, gondoljunk csak arra, hogy némely ember bőre jóval fiatalabbnak látszik, mint az életkora indokolná.
Jól ismert, hogy a vegyi ártalmakkal szembeni védelmet a bőr barier funkciója biztosítja, mely egyfelől az elektrolitok elvesztésének, másfelől a bőrön keresztül történő felszívódásnak a gátlását jelenti, azaz a mechanizmus részt vesz a szervezet homeosztázisának megvédésében, illetve a külső ártalmakkal szembeni védekezésben. A barier funkcionális fogalom, melyért a szaruréteg és a hámsejtek fagocitáló aktivitása a felelős. Elemei közé tartoznak a szőrtüsző a faggyúmiriggyel, illetve az általuk termelt lipid (ez utóbbi hormonális szabályozás alatt áll).
Amennyiben a keratinizáció normális, a sejtek normál ritmusban mennek a basalis rétegből a felszín felé, ha megbomlik az egyensúly, akkor lelassul az oszlás, és atrophiássá válik a bőr és a hám is. Ez történik idős korban is.
Ha sikerül visszaállítani a sejtközi kolloidális lipoid állományt, akkor a hám atrophiája is lelassul. Ez a kozmetikai gyárak vegyészeinek egyik célkitűzése.
A másik céljuk a bőr – kronológiai öregedése során lelassult – vízvisszatartásának, illetve vízkötő kapacitásának korrigálása.
Ezeknek a kutatásoknak a „hőskora” 1960-1970-re nyúlik vissza, mikor a liposzómát felfedezték.
A liposzóma egy membrán, melynek egyik oldala „vízszerető”=hydrophyl, másik oldala „zsírszerető”=lipophyl. Ezzel a membránnal próbálták a vizet a bőrbe bejuttatni, azaz hidratálni. A nyolcvanas években a gyümölcssav korszak (AHA) következett, ez a bőrmegújulását szolgálta, és szolgálja a mai napig (különböző gyümölcssavak, de elsősorban a glikolsav tartalmánál fogva oldja a sejtek közötti ragasztóanyagot, vagyis gyorsítja a sejtek megújulását). A kilencvenes években pedig a retinolsav korszak kezdődött, ez napjainkban is tart, és a bőr megújulását célozza.
Napjainkban a kozmetikai gyárak vegyészei egyrészt visszanyúltak a hidratálás legrégebben ismert és alkalmazott vegyületéhez, a hyaluronsav(=natrium hyaluronat)hoz, melyet „nedvességmágnesnek” is hívunk, másrészt olyan természetes anyagokhoz, mint az alga és élesztőkivonat, zsálya, búzacsíra-kivonat, koleszterin és lenolajsav, melyekről kiderült, hogy serkentik a bőr saját nedvességmegtartó funkcióját. A hormonális öregedés, vagyis az ösztrogénszint csökkenése miatt kialakult glikolizáció korrigálására a kutatók egy aminoguanidin nevű molekulát találtak fel, melynek köszönhetően a glikolizációs folyamat, ha nem is megakadályozható, de lassítható.
Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenem, hogy a környezeti öregedésért felelős ultraibolya sugárzás kivédésére ma már számos korszerű fényvédő áll rendelkezésünkre.
Az UV sugarak hatására a hámban kémiailag aktív szabadgyökök keletkeznek, melyek az irhába diffundálva gyulladást keltenek. Ezeknek az aktív gyököknek a lekötésére antioxidáns vegyületeket állítottak elő (az eper, szőlő, zöld tea, E- és C-vitamin is kiváló antioxidáns) a kozmetikai gyárak vegyészei, melyeket a fényvédő anyaggal együtt adnak a krémekhez, így kettős védelmet biztosítva bőrnek.
A bőr öregedését megállítani nem lehet, de lassítani a folyamatot, igen, ennek érdekében célszerű a bőr ápolását minél korábban kezdeni!
Dr. Nagy Éva
