Az emlők a nők életében igen fontos funkcionális és esztétikai szerepet játszanak. Az emlő bármilyen eredetű betegsége, a női mell esztétikai szerepe miatt súlyos lelki problémákhoz vezethet, a szerv károsodása (hiánya, deformitása) mellett. A mirigyek kivezető járatai az emlőbimbón keresztül nyílnak változó számban.
Az emlő a pubertáskorban kezd fejlődni, együtt a nemi szervekkel több hormon hatására. Ez a hatás sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk, a nemi hormonok mellett (ösztrogén, progeszteron) egyéb hormonok is szerepet játszanak a fejlődésében, például az inzulin, a pajzsmirigy, a mellékvese és az agyalapi mirigy hormonjai. A női emlő funkcionális szerepe az újszülött táplálását szolgáló anyatej képzése, mely nemcsak tápanyagokat, hanem immunanyagokat is biztosít a csecsemő számára.
A női emlő váladékozása
A tejelválasztás, tejfolyás terhességben, gyermekágyban és a szoptatás alatt élettani folyamat. A szoptatás befejeztével fennálló vagy még nem szült nőben jelentkező tejváladékozás minden esetben endokrinológiai kivizsgálást igényel, különösen akkor, ha a váladékozás mellett egyéb tünetek is észlelhetők, például menstruációs zavar (hosszabb-rövidebb ciklusok, a menstruáció teljes hiánya terhesség nélkül fiatal nőben, meddőség, fejfájás, látászavar, fokozott szőrösödés, pattanások).
Nagyon fontos a beteg pontos kikérdezése, hiszen számos gyógyszer (beleértve a fogamzásgátlókat is ) okozhatja ezt a tünetet, ezek között vannak a szívgyógyszerek, a pszichiátriai szerek, valamint a gyomor-bélrendszerre ható szerek is. Mégis leggyakrabban a magas prolactin szint okozza. A prolactin az agyalapi mirigyben termelődik, úgynevezett „szoptatós hormon”, mely mind a terhesség, mind a szoptatás alatt normálisan emelkedett.
Kóros emelkedése az agyalapi mirigy jóindulatú daganata következtében alakul ki, de mérsékelten emelkedhet a szintje a petefészkek elváltozása esetén is (polycystás ovarium), vagy például a pajzsmirigy csökkent működésekor, veseelégtelenségben, májcirózisban, stb. Egyszerű vérvétellel igazolható a hormon eltérés, de az agyalapi mirigy jóindulatú daganata esetén további vizsgálatok is indokoltak: szemészeti, valamint az agyalapi mirigy MR (mágneses rezonancia) vizsgálata, mely hasonló a CT-hez, csak nem jelent sugárterhelést.
Ezekre azért van szükség, mert az agyalapi mirigy jóindulatú, prolactint termelő elváltozása óriási mértékben megnőhet, s a szemideget nyomva kezdetben látótérkiesést, tartósan pedig vakságot okoz. Ennek sokszor az egyetlen tünete, az emlők váladékozása lehet! Típusosan azonban emlőváladékozás, valamint a menstruáció hiánya, vagy elmaradása jellemzi.
Az emlő váladékozásakor (mely lehet spontán, vagy az emlőbimbó nyomására megjelenő) természetesen nemcsak tejszerű váladékot észlelhetünk, hanem színtelen, véres, zöldes is lehet. Ezek hátterében állhat gyulladás, illetve jó-vagy rosszindulatú daganat is, tehát az emlő onkológiai vizsgálata elengedhetetlen (tapintás, ultrahang, mammographia, az ürülő váladék citológiai vizsgálata, és a mirigyjárat kontrasztanyagos feltöltése).
Ilyenkor az emlő váladékozása mellett más tünetet is feltétlenül keresni kell: tapintható csomó, fájdalom, érzékenység, bőrpír, a bőr speciális elváltozása – narancshéjhoz hasonlóan, az emlő alakjának megváltozása – aszimmetrikus növekedése, deformálódása, s hónalji nyirokcsomók megjelenése. Nagyon fontos az önvizsgálat, s a jelenleg jól megszervezett emlőszűrésen való jelentkezés!
Dr. Ivánka Attila
