Az edzés előnyös hatásait utánzó pirulák segítséget nyújthatnak az olyan túlsúlyos betegek számára, akik állapotukból adódóan nem képesek a fizikumuk erősítésére.
BMI
Mit is jelent a túlsúly és az elhízás, vagy szakmai elnevezéssel az obezitás? Mindezt a legegyszerűbben a testtömeg index-szel tudjuk kifejezni, amelyet úgy kaphatunk meg, hogy a testsúly kg-ban mért tömegét elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével – Body Mass Index. (BMI) = kg/m2)
•Ennek normál értéke 18.5 és 24.9 között van.
•Túlsúlyról beszélünk 25 és 29.9 között,
•míg elhízásról 30 feletti érték esetén.
Ugyanakkor vannak adatok arra nézve is, hogy az alacsonyabb testsúly nem feltétlenül jelent előnyt. Az alabamai egyetemen elvégzett vizsgálat szerint a nem sportoló, sovány egyének között a halálozási arány kétszerese volt a kisportolt, jó testi felépítésű, de ideális testsúly feletti egyénekéhez képest. Önmagában tehát az alacsonyabb testsúly nem jelent védettséget a különféle betegségek okozta gyakoribb halálozás ellen.
Miért szeretjük, ami tilos?
Vajon ki tud mindig nemet mondani a pudingra, a csipszekre vagy a cukorkára? Kevesen tudunk ezeknek igazán ellenállni, bár a felsorolt élelmiszerek egyike sem természetes alapanyagokból készült. De vajon miért szeretjük mégis ezeket? A választ a halászó, vadászó és gyűjtögető életmódot folytató őseink génjeiben kell keresni. Az étrendjüket a növényi rostok, zöldségek és gyümölcsök jelentették. Alkalmanként, ha szerencséjük volt, vagy a vadászat sikerrel zárult, mamuthúshoz, bölényvelőhöz, avagy vad szárnyasok húsához is hozzájutottak. Az étrendjük természetes részét képezték tehát a fehérjék és a zsírok, de emellett hatalmas mennyiségű rostot is fogyasztottak. A mai ember energiabevitelének nagy részét a szénhidrátokból fedezi, amely feldolgozott gabonából és finomított cukorból tevődik össze. Az evolúció távlataiból tekintve ez a típusú élelem viszonylag új az ember számára. A mai kor a kiadós étkezések és a kevés testmozgás időszaka lett a korábbiakhoz képest, egy olyan életmódé, amely hadilábon áll genetikai örökségünkkel.
Csak 5 kilót adhatunk le?
Egy tavaly megjelent brit tanulmány, mely az összes eddig megjelent fogyasztással-kúrával kapcsolatos tudományos cikkeket áttekintette, egyértelműen megállapítja, hogy hosszú távon a diéta, a fizikai aktivitás fokozása és a gyógyszeres kezelés is mindössze három-öt kilónyi csökkenést hozhat. A terápia abbahagyása esetén hónapokon belül visszaáll az eredeti súly, sőt “jo-jo”-szerűen akár plusz hízás is történhet. A három-öt kilós testsúlycsökkenés csak úgy érhető el, ha az illető az egyéni fogyasztóprogramok helyett széles, társadalmi jellegű akciók hatása alá kerül, ilyeneket kell indítani, ezek eredményre vezethetnek.
Egerek és egyebek
Jól ismert és megfigyelt tény, hogy túlsúlyos szülőknek nagyobb valószínűséggel lesznek elhízott gyerekeik. A génjeink meghatározzák a szervezet zsírraktárainak mennyiségét és eloszlását. Természetesen mindez egyfajta valószínűséget jelent és nem sorsot vagy fátumot az elhízást illetően. Régóta tudjuk, hogy a gének fontos szerepet töltenek be a testsúlyunk alakulásában, de a tudósok most kezdik megismerni, hogy hogyan. Egyszerű lenne azt mondani, a kövérség kódja a génekben van, de mindenesetre a genetikai örökségünk jelentős mértékben hozzájárul a testalkatunk alakulásához. A kutatók szerint az elhízás kétféleképpen alakulhat ki. •Klasszikus értelemben a testsúly az öröklött tényezőkön (szülők, nagyszülők testsúlya) át becsülhető. Ennek tanulmányozása olykor nehézkes, de általánosságban igaz, hogy a testsúly nagymértékben örökletes.
•Újfajta megközelítést jelent a testalkat előrebecslésére vonatkozóan az elhízásban szerepet játszó gének tanulmányozása. Ne higgye senki, hogy egyetlen gén alapján meg lehetne mondani az egyén várható testzsírtartalmát. Egyes ritka esetekben azonban a génekben előforduló betűhiba jelentős súlygyarapodáshoz vezethet. Ennek első bizonyítékait elhízott egereken tanulmányozták a kutatók. Ezek az ún. ob (obez vagy elhízott) egerek testsúlya háromszor nagyobb a normál társaikhoz képest. Mindez arra vezethető vissza, hogy az ob egerek szervezetéből hiányzik a leptin nevű hormon. A leptin egy olyan fehérje, amelyet a zsírsejtek termelnek, s amely képes a genetikusan kövér egereket lefogyasztani. Leptin hiányában az egereknek hatalmas étvágyuk lesz, azonban leptin jelenléte esetében a táplálék felvétel mértéke egy hónapon belül visszaáll a normál szintre. Úgy tűnik tehát, hogy a leptin az étvágy egyik molekuláris kikapcsolója. Embereknél hasonlóan működik mindez, ebből adódóan rögtön az elhízás egyik csodaszerének kiáltották ki. Meglepő módon azonban a legtöbb elhízott embernek nem alacsony a leptin szintje. Sőt olykor magasabb is, mint a normál testsúlyú egyéneké, ezért a leptin adása nem okoz súlycsökkenést.
(Elhízásért) hibás gének
Mélyebbre ásva a kutatók találtak még egy tucat gént, amelynek hibás működése esetén az elhízás előre jelezhető. Az egyike ezeknek a PPAR-delta nevű gén, amely fontos szerepet játszik a zsírok elégetésében és az elhízás elleni küzdelemben. A kövérség és a zsírok lebontásáért felelős gének kutatása során amerikai kutatók rábukkantak arra, hogyan lesz az egérből hosszútávfutó. A kutatócsoport olyan genetikailag módosított egeret hozott létre, amelynek izomzata túlzott mennyiségű PPAR-delta fehérjét termel. Ahogy várható volt, ezen genetikailag módosított egerek testsúlya a közel 100 napos, magas zsírtartalmú étrendet követően egyharmada volt a kontroll állatokhoz képest. Ám a kutatók megdöbbenésére a megnövekedett PPAR-delta drámai módon megváltoztatta az izomrost összetételét: a lassú izomrostok tömege megduplázódott! A vizsgálatok során a maratoni egér 92%-kal nagyobb távolságot tudott megtenni a közönséges társához képest. Jelenleg nem tisztázott, hogy a PPAR-delta fehérje magasabb szintje későbbi életkorban (vagy az emberekben) hasonlóképpen teljesítmény fokozó hatású lehet. Véletlen egybeesés, hogy egy amerikai-brit gyógyszergyárban a közelmúltban klinikai kipróbálás fázisában volt egy olyan hatóanyag, amely közvetlenül fokozza a PPAR-deltát és ennek hatására csökken a vér koleszterin szintje. A kutatók rámutattak arra, hogy ez az új szer számos hasonló genetikai szintű változást hoz létre az izomrostokban, amelyeket a PPAR-delta fehérje megemelkedése okoz.
A valósághoz közelebb áll az a megállapítás, amely szerint egyes géneknek néhány esetben jelentős hatása van a testsúly alakulására, azonban nagyszámú génnek (200-300) emberek millióinál kisebb a testsúlyra gyakorolt hatásuk. Az edzés előnyös hatásait utánzó pirulák segítséget nyújthatnak az olyan túlsúlyos betegek számára, akik állapotukból adódóan nem képesek a fizikumuk erősítésére.
A táplálékfelvételben szerepet játszó gének működését illetően kevés adat áll rendelkezésre, azonban egyéni variációk a különböző diétás hatásokra jól ismertek, pl. a koleszterin diétára is vannak kevésbé és kifejezetten reagálók. Az alap koleszterinszint jó jelzője a szérum koleszterin várható változásának, ami azonban genetikailag meghatározott. A koleszterin anyagcsere tekintetében az APO-E a leginkább vizsgált gén, amely egyik változatánál az összkoleszterin értékében nagyobb mértékű csökkenést tapasztaltak a más génváltozattal rendelkező egyénekhez képest – az alacsony zsírtartalmú étrendre való áttérés esetében!
A testsúly (normál) szinten tartása
A táplálkozásra vonatkozóan a következő kérdéseket érdemes feltenni- testalkattól függetlenül!
•Hány adag zöldséget illetve gyümölcsöt fogyasztasz el naponta?
•Hány adag teljes kiőrlésű lisztből készült ételt fogyasztasz naponta?
•Hányszor eszel hetente halat?
A cél 5 adag zöldség illetve gyümölcs napi elfogyasztása, 6 vagy annál több adag teljes kiőrlésű lisztből készült étel fogyasztása, illetve heti egy alkalommal hal fogyasztása ajánlható.
•Napi átlagos fizikai aktivitás mellett napi 500 kalóriával kevesebb bevitel heti fél kg-os súlyvesztéssel jár.
•A fizikai aktivitás változatlansága mellett napi 250 kalóriával kevesebb tápanyagbevitel évente 11-12 kg-os testsúlycsökkenéssel jár.
AZ ENERGIAIGÉNY BECSLÉSE
A következő formulát lehet használni a testsúly állandó, normál szinten tartásához szükséges energiaigény (kalóriában) becslésére:
3. alapanyagcseréhez szükséges kalóriaérték + mozgás kalóriaértéke = teljes kalóriaérték a testsúly megtartásához. A súlycsökkentő tréningprogram elkezdése előtt, amennyiben korábban szívinfarktuson, szívrohamon vagy szélütésen esett át valaki, mindenképpen konzultáljon orvosával.
A FIZIKAI AKTIVITÁS BECSLÉSE
A fizikai aktivitás szintjének becslésére egyszerűen alkalmazható a lépésszámláló vagy pedométer, amely olcsó, bárki számára könnyen hozzáférhető eszköz.
•A mérsékelt fizikai aktivitás 5000 és 7000 közötti napi lépésszámot jelent.
•A fizikai aktivitás fokozásához ezt a mennyiséget hétről-hétre, hónapról-hónapra érdemes fokozni, például heti 500 lépéssel növelni a távolságot.
•Hasonló intenzitással próbáljad növelni a napi fizikai aktivitás időtartamát 60 percre. Ha mindezek ellenére nem veszítesz a súlyodból, az erőnléti állapotot fenntarthatod, illetve fejlesztheted.
FONTOS!
A fizikai aktivitás segíthet a súlycsökkentésben, azonban a fogyás legfontosabb összetevője a kalóriabevitel csökkentése. A testsúly csökkenése mellett a rendszeresen végzett sporttevékenység elengedhetetlen a súlyvesztéssel járó előnyös egészségi állapot megtartásában.
Dékány Miklós
Országos Sportegészségügyi Intézet
Kutató Osztály
