Ő még csak 16, és már Európa bajnok, s híres kick-boksz edző! Szír származású, de Magyarországon született. Gyermekkorában a nagymamája nevelte, talán azért lett olyan hamar felnőtt. Másfél évvel ezelőtt az edzője magához fogadta, hozzá költözhetett, neki emberileg is sokat köszönhet. Többek között a nevét: így lett  Feja Ch. Gina.

 

A látszat csal

 

–   Határozott, céltudatos, komoly huszonéves hölgynek látlak.

–   A huszonévesen kívül tényleg ilyen vagyok.

 

–   Miért, hány éves lennél?

–   Még csak 16!   

 

–    Na, ez a kor nem épp a céltudatos, határozott tulajdonságok ideje.

– A sport tett ilyenné, gyerekkorom óta sportolok. Az iskolai ücsörgés után is valahogy le kellett vezetnem a rengeteg többletenergiát, ezért 8 évesen elmentem egy karate edzésre, és nem volt megállás.

 

– A karate nem kifejezetten lányos sport!

–   Nem az, de nagyon sok mindenre megtanít, az edző és az ellenfél tiszteletére, akaraterőt fejleszt, mert az edzéseket bizony keményen végig kell csinálni. 6 év karate után elkezdtünk a kick-boksszal foglalkozni és egy amatőr világkupa után adódott egy lehetőség. Éltünk vele, így kerültem a profik táborába.  

 

A magántanuló az magánytanuló

 

– Belefér az életedbe a tanulás is?

–   Igen, bár egyre elkerülhetetlenebbé válik, hogy magántanuló legyek.   Tudod, nagyon nehéz mindezt úgy, hogy napi 3 edzésem van. Viszont amíg nem kell, nem szeretnék magántanuló lenni. Szükségem van a közös élményekre, így teljes az életem.

 

–   Tényleg, az osztálytársaid mit szólnak? Úgy értem szorítanak érted, vagy irigyek a sikereidre?

–   Jaaaaj, dehogy! Szorítanak értem. Látják, hogy ez nagyon komoly felkészülést, akaraterőt igényel, és hogy milyen sok lemondással jár, így azt mondhatom, tisztelnek.

 

–   Gondolom, vannak tisztelőid a fiúk között is.  

–   Csak annyira játszanak szerepet az életemben, hogy észreveszem, edzéseken a fiúk vannak többségben (nevet). Ezen kívül sem időm, sem… Hogy is mondjam?! Majd eljön ennek is az ideje!

 

A nagymama és az edző

 

–   Egzotikusan különleges az arcod, mégis, sokan nem tudják, hogy nem magyar származású vagy.

–   Szír származású vagyok, de Magyarországon születtem. Gyermekkoromban a nagymamám nevelt, másfél éve azonban az edzőm, akinek nagyon sokat köszönhetek, magához fogadott. Ő vette észre bennem a tehetséget, az elszántságot. A nevét is tiszteletből vettem fel, így lettem Chamie Gina-ból Feja Ch. Gina. Másfél éve, amikor elkezdtem a profi kick-boksszal foglalkozni, akkor döntöttünk úgy, hogy az edzőterem mellett kialakított kis lakásba költözhetek, így sokkal könnyebb a felkészülés, mert mi állandó kapcsolatban lehetünk.

 

Miló Viki segít

 

– Mesélj az eredményeidről!

–   11 mérkőzésből 11-et megnyertem.

–    

–   Akkor azt sem tudom megkérdezni Tőled, hogyan viseled a vereséget!

–   (Nevet.) 14 évesen volt az első profi mérkőzésem, ringben, 2005 áprilisában lettem magyar bajnok, ugyanebben az évben, szeptemberben Európa-bajnok, jelenleg pedig a május 28-i világbajnoki címmérkőzésre készülök.

 

–   Az edzéseken kívül hogyan készülsz?

–   Nagyon figyelek a felkészülési időszakban az étkezésre, mindennap pontosan meg van tervezve, mit fogyaszthatok, hogy meglegyen a kellő mennyiségű szénhidrát és fehérjebevitel. Köretként szoktam a hús mellé zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani – a vitaminok miatt.

 

–   Miről a legnehezebb lemondani?

–   Húúú, a kakaó nagyon hiányzik. Azt semmivel nem lehet helyettesíteni!

 

–   Pihenni mikor szoktál?

–   Ez is meg van tervezve, vasárnap, általában csak akkor, illetve verseny előtt.

–   Edzés, étkezés…még valami, amivel nem árulunk el nagy titkot rólad az ellenfélnek?

–   Sokat profitálunk Tibivel (Gina edzője) abból, ha a versenyeken, gálákon külföldi szakemberekkel beszélgethetünk, most például egy 70 éves orosz bácsi mesélte el nekünk az orosz boksziskola alapjait, amiből nagyon sokat tanultunk, de ha nem baj, erről most csak ennyit mondanék (sejtelmes mosoly).

 

–   Mi a legkeményebb a felkészülési időszakban?

–   Az a tény, hogy nincs elég gyakorlási lehetőség. Miló Vikivel szoktam gyakorolni, de rajta kívül nem nagyon tudnék említeni senkit. Lányoknál jellemző probléma, hogy ha valaki nagyon jó, akkor nehéz ellenfelet találni neki a sparring-okra (gyakorló küzdés). Sokszor már nem is ragaszkodom ahhoz, hogy velem egy súlycsoportban lévővel gyakoroljak, hanem 53 kg-osan kiállok súlyosabb lánnyal is.

–   Ilyenkor nagyon megérzed a súlykülönbséget?

–   Nagyon, mert a test szinte elnyeli az ütéseimet, muszáj fejre rúgnom, ha jelentős a súlykülönbség, szinte ez az egyetlen módszer, amivel meg tudom sebezni az ellenfelet.

 

A ringben

 

–   Szabályosak ezek a nagyerejű rúgások? Elég komoly sérülést okozhatnak?

–   Nem lehet térdet, könyököt használni és nincs combrúgás sem. Azokat a szabályokat kell követni, mint a profi bokszban, csak deréktól felfelé szabad rúgni, testre és fejre is!

 

–   Ezt minden esetben ki is használod?

–   Menetenként 6 rúgás kötelező, ahogy fárad az ellenfél, egyre többet rúgok, mert akkor már ez hatásos. A profi címmérkőzéseken 10 X 2 percet vagyok a ringben, így a 8.-9. menetben nem kis kondíció kell ahhoz, hogy ezt véghez tudjam vinni!

–   Visszatérve a rúgásokhoz, mennyire kap el a düh ilyenkor?

–   Azt nem szabad, akkor elvész a kontroll. Ésszel kell küzdeni.

 

–   És ha észreveszed, hogy az ellenfél idegből üt?

–   Akkor ráhagyom. Ettől ugyan még idegesebb lesz, de ez csak neki rossz, mert én közben ki tudom használni azokat a helyzeteket, amiket az idegességével teremt.  

 

–   Mire gondolsz közvetlenül a ringbe lépés előtt?

–   Hú, már egy órával előtte alig lehet hozzám szólni, olyan felfokozott állapotban vagyok. Általában jókedvűen melegítek, aztán fokozatosan komolyodom, majd mikor a ringbe lépek, a nézőknek, szurkolóimnak ismét mosolygós arcot mutatok!

 

–   Az ellenfélnek pedig…

–   Neki komoly, határozott, hogy tudja, kivel lesz dolga.

 

–   Mi a legnagyobb álmod?

–   Profi ökölvívóként több szervezetnél világbajnok lenni. Minden meccsemen ezért küzdök.

 

–   Ringen kívüli céljaid?

–   Az utánpótlásnevelés. Szeretném minél több emberrel megismertetni ezt a sportágat, ezért gyerekeknek tartok edzéseket, felnőtteknek pedig fitnesz-boksz órákat.

 

–   Úgy érted, a gyerekeket te készíted fel a versenyre?

–   Így van, fantasztikus látni az arcukon mindazt, amit én is átéltem már, és az én példám is mutatja, hogy nem lehet elég korán kezdeni! Aki szeretne velem edzeni, esténként 7-től megtalál a fővárosban, a Tura u. 52-ben, az edzőteremben.