A fejfájás az egyik leggyakoribb tünet, amit a gyermekek panaszolnak. A visszatérő fejfájás komoly problémát jelent már a gyermekkorban is. Hazánkban is igen nagy azon gyermekek száma, akiknek a szülei orvoshoz fordulnak a panaszok miatt, és ez a szám folyamatosan emelkedik. A fejfájás oka mind gyermek, mind felnőttkorban igen sokrétű lehet.

 

Szerencsére csak ritkán van hátterében súlyos idegrendszeri megbetegedés. A fejfájós gyermekek kivizsgálása során annak az eldöntése a legfontosabb, hogy a tünetek valamelyik elsődleges (primér) fejfájásbetegségnek az összetevői, avagy egyéb, zajló betegségnek részeként (szekundér) alakulnak ki. A fájdalom egyforma heves lehet elsődleges és tüneti fejfájások esetén is, ezért a fájdalom erőssége nem segít e kettő elkülönítésében. Gyermekkorban az esetek több mint 80 százalékában az elsődleges fejfájásbetegséggel találkozunk. A hétköznapokban praktikusan csak a migrén és a tenziós típusú fejfájás fordul elő.

 

A migrén általában féloldali, lüktető jellegű fejfájás, mely a gyermeket a mindennapi tevékenységében megzavarja. Kezelés nélkül általában 4-72 óráig tart, jellegzetessége, hogy a fájdalom lépcsőn járáskor fokozódik, valamint igen gyakran kíséri hányinger, hányás és fénykerülés. A migrénnek egy különös megnyilvánulási formája, amikor a fejfájásos panaszok megjelenése előtt furcsa idegrendszeri tünetek – aura – jelentkeznek. Az aura lehet látási szenzáció (hallucináció), látótérkiesés, beszédzavar, zsibbadás vagy akár átmeneti bénulással járó tünet is. Az aura tünetek általában egy órán belül megszűnnek, majd újabb egy órán belül kezdődik a fejfájás.

 

A migrénes panaszokkal orvoshoz forduló gyermekek jelentős részében az első orvosi vizsgálatot követő fél éven belül a fejfájások gyakorisága körülbelül a felére csökken. Ez egyértelműen a panaszok hátterében lévő pszichés faktorok jelentősége mellett szól. A szülök megnyugvása, hogy nem súlyos idegrendszeri betegségről, vagy daganatról van szó jótékony hatású a gyermekre is. Ennek ellenére el kell fogadni, hogy a migrénes fejfájás nem csak egy átmeneti jelenség, hanem igen gyakran élethosszig tartó probléma.

 

Ha a migrénes rohamok csak ritkán, évente néhány alkalommal jelentkeznek, vagy rövid ideig tartanak és nem túl hevesek elegendő csak a rohamok kezelése, de ha gyakori a fejfájás, vagy igen hevesek és hosszantartóak a tünetek, akkor a roham megelőző kezelése is szükséges. A megelőző kezelés fontos eleme az ismert kiváltó faktorok kerülése. Ezek mellett természetesen számos gyógyszer is (propranolol, flunarizin, pizotifen) eredményesen alkalmazható. A rohamok kezelésében még mindig a fájdalomcsillapítók játsszák az elsődleges szerepet (szalicilátok, paracetamol tartalmú készítmények), de fontos a hányáscsillapítók és görcsoldók alkalmazása is.

 

A tenziós fejfájásra jellemző a délután kezdődő, vagy délutánra fokozódó tompa fejfájás, melyet nem lehet jól lokalizálni. A fájdalom általában kétoldali, szorító vagy nyomó jellegű, néhány perctől napokig tarthat, rendszerint nem akadályozza a hétköznapi tevékenységet.

Szemben a migrénnel csak ritkán kíséri hányinger, és hányás szinte sosem fordul elő. A tenziós fejfájásban szenvedő gyermekeknél igen nagy számban lehet találni szorongást, családi konfliktust, tanulási-, iskolai problémákat, önbizalomhiányt. A szorongás és az önbizalomhiány elsősorban kislányoknál fordul elő, míg az iskolai konfliktusok inkább a fiúkra jellemzőek. Kezelésében igen fontos a pszichés támogatás, melyhez általában kellően képzett gyermekpszichológus segítsége is szükséges. Sokszor bizonyos életmódbeli változtatások is igen hasznosak lehetnek, mint több alvás, rendszeres sportolás.

 

Nincs olyan betegség, vagy állapot, melynek kísérő tüneteként fejfájás ne fordulna elő. Így lázas állapot, a vérnyomás ingadozása, de bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is előfordulhat fejfájás. Jelentkezhet a koponyaűrön belüli és koponyaűrön kívüli okok következtében is. A koponyaűrön kívüli okok közül kiemelendők az orrmelléküregek gyulladásos folyamatai, szemészeti eltérések, a nyaki gerincoszlop kóros elváltozásai, valamint különböző anyagcserezavarok következtében fellépő fejfájások.

Az orrmelléküregek gyulladásai közül leginkább a homloküreg gyulladás okoz fejfájást. Jellemző kísérő tünet a láz, köhögés, orrfolyás és a fájdalom fokozódása orrfújásra és előrehajlásra.

 

A szemészeti problémák közül leginkább a fénytörési zavarral, illetve a zöldhályoggal (glaukóma) találkozunk. Előbbi tartós közelretekintéskor (például: olvasás), vagy ellenkezőleg, távoli tárgyra (iskolai tábla) fókuszáláskor jelentkezik. A glaukómás fájdalom szintén a szemekre lokalizálódik, a szemek belső nyomása megnő, a szemgolyók megkeményednek, s a fényforrások körül színes karikák jelennek meg. Egy rutin szemészeti vizsgálat könnyen felfedi, ha szemészeti ok van a fejfájás hátterében.

 

A nyaki gerincoszlopot ért sérülések következtében a nyakizmok fájdalmas feszessége lép fel. Ez a fájdalom gyakran a szem feletti területre sugárzik, és társulhat hozzá a vállak és az alkarok fájdalma is. Hányinger, hányás nem kíséri az ilyen eredetű fejfájásos panaszokat.

Az anyagcserezavar következtében fellépő fejfájások közül az alacsony vércukorszint által kiváltott fejfájás a leggyakoribb. Jellemzője az ébredés után jelentkező diffúz, éhgyomri fejfájás. Inzulinhiányos cukorbetegek jól ismerik ezt a fajta fejfájást, de ez a mechanizmusa a túlzott mennyiségű alkohol fogyasztása után fellépő fejgörcsnek is.

 

Tarkótáji, rendszerint ébredésnél jelentkező fejfájás esetén gondolnunk kell vérnyomásváltozásra is. A vérnyomás hirtelen emelkedése mindig heves lüktető jellegű fejfájást okoz.

 

A koponyaűrön belüli okok miatt létrejövő fejfájás leggyakoribb oka a koponyaűri nyomásfokozódás. Ez köhögésre, erőlködésre fokozódik, és igen gyakran kora reggeli, hányinger nélkül jelentkező hányás kíséri. Ezek a tünetek mindig nagyon komolyan veendők, mert hátterükben csecsemőkorban agykamra tágulatot, a későbbiekben pedig agytumort vagy koponyatrauma utáni szövődményt kell keresni. Ha hirtelen jelentkezik a fájdalom láz kíséretében, hányással, megváltozott sírási hanggal, valamint a nyakizmok merevsége társul hozzá, ez központi idegrendszeri fertőzésre utal.

 

Mint láthatjuk a gyermekkori fejfájások hátterében számos betegség húzódhat meg. Visszatérő, krónikus vagy fokozódó panaszok esetén mindenképp indokolt az alapos kivizsgálás, melyet célszerű gyermekneurológus bevonásával végezni.

 

Dr. Dezsőfi Antal