Régebben a vidéki ember szénából csinálta meg párnáját és fekhelyét is azzal tömte ki, mert akkor tudott a legjobban aludni. Az biztos, hogy a széna illata nagyon jól esik az embernek, szeretünk nagyokat szippantani belőle, de nem csak ezért olyan jó ám a szénában alvás!
Ma már tudjuk, hogy a rét füveiben rengeteg hatóanyag van, és ezek a hatóanyagok az illattal, a kipárolgással együtt is eljutnak az emberi szervezethez. Sok ezek közül természetes nyugtatóként, kedélyjavítóként, regenerálóként is hat. Az emberi szervezet pedig olyan érdekesen működik, hogy a növényekkel együtt töltött sok millió év után felismeri azokat a növényi hatóanyagokat, melyekre szüksége van, és bőrön, orron, emésztésen keresztül magához veszi azokat.
Miután lekaszálták, és megszárították a növényeket a napon, és egyszer sem érte őket eső – a hagyományok szerint -,fel lehetett vinni a padlásra, és rétegekbe rakva eltenni télire. Az így nyert szénapelyvában „nagy az egészség”.
Manapság már a legtöbben városlakók lettünk, és a természet egyszerű és nagyszerű áldásai el sem jutnak hozzánk. Pedig nagy szükségünk lenne rá, mert túlterheljük szervezetünket a sok mesterséges adalékkal, utánzattal. Úgyhogy sok szeretettel ajánljuk Önöknek ezt a kis szénaillatú szénapelyva párnát, amelyet tegyenek ágyukba mikor alszanak. A hegyek rétjeinek és mezőinek frissességével ébrednek majd reggelente.
Fürdőkúrák a hegyi rétek füveivel
Az egyik legősibb és leghatásosabb egészségvédő, betegség megelőző módszer az egész testre ható gyógyfüves szénapelyva fürdő, amelynek alkalmazásáról már sok ezer éves leírásokat találunk.
• Dézsába 100-200 liter víznél egy alkalommal egy kiló szénapelyva szükséges.
Városi fürdőkádba 50-100 liter vízhez fél kiló szénapelyva kell.
• A szükséges mennyiségű füvet fehér lenvászonba varrjuk bele, így párnát kapunk.
Fürdés előtt beletesszük a párnát a kádba, és öntünk rá forró vizet, ha vezetékes melegvizünk van, akkor a legforróbbat, amit a vízvezeték rendszer lehetővé tesz. Optimális hőfok 50-70 Celsius fok.
Ezután hagyjuk hűlni a vizet addig, amíg a számunkra megfelelő fürdőhőmérsékletre hűl. Ha valamink fáj, vagy beteg, akkor a párnát helyezzük a fájdalmas testrészre a fürdőzés alatt. Ha esetleg páros ízületről van szó, (térdek, vállak, bokák stb.), akkor felváltva, egyenlő ideig tegyük a párnát először az egyik, majd a másik ízületre.
A fürdés ideje ne legyen több sohasem 30 percnél, de legalább 10 percet töltsünk a vízben.
Előfordulhat, hogy 20 percnél hosszabb fürdőzés után úgy érezzük, mintha minden erőt kiszívott volna belőlünk a víz. Ez után nagyon jól lehet aludni, és frissen ébredünk. Ezért az optimális fürdőzési időtartam kb. 20 perc. Egy párnát kétszer használhatunk fel.
Fürdés után a párnát kicsorgatjuk, és hideg helyre tesszük (3-5 Celsius).
Így nem savanyodnak be a füvek, és a párna két napon belül újra felhasználható.
Fürdő után szappannal le is mosakodhatunk, de nem szükséges. Kinek mi esik jobban.
A fürdő közben ne használjunk semmiféle szappant vagy sampont, csak miután már a szükséges ideig áztunk a vízben. Egy kúra 4 héten keresztül (heti 2 alkalommal) tart.
Ellenjavallat:
• magas vérnyomás, szív és keringési probléma esetén a fürdővíz langyosnál ne legyen melegebb, és a szívtájék ne kerüljön víz alá, de a kúra előtt mindenképpen egyeztessen orvosával.
• étkezés után legalább egy órát várjunk a fürdő megkezdésével.
• váladékos gennyes seb esetén nem szabad fürdőkúrát tartani.
• láz, gyulladás, lob esetén csak hűtőfürdőként javasolt.
• ezért ha fürdőkúrába kezd, mindenképpen beszélje át orvosával, és mutassa meg neki ezt a leírást, különösen akkor, ha bármilyen kezelés alatt áll.
