„Van egy tó Magyarországon, ahol meghal a bánat.” Hévíz messze földön híres, a város különleges, gőzölgő tavához évente mintegy 120 ezer gyógyulni vágyó zarándok érkezik. A „csodatévő” világoskék víz felszínét egész évben mesébe illő, virágzó tavirózsák díszítik, de a z igazi varázslat a mélyből fakad.

 

A víz hőfoka, a kémiai összetétele, az iszap, a levegő és a sajátos mikroklíma a mozgásszervi betegségek széles körét gyógyítják, és a megelőzésben is fontos szerepük van.

 

Hévízi nevezetességek

Hévíz nem csak a termálfürdőről híres, a tó körül fekvő 50 hektáros erdőt és a középkori egregyi Árpád-kori templomot is érdemes felfedezni. A fürdőváros sajátos arculatú és hangulatú városrésze Egregy, ahova szívesen látogatnak a Hévízen pihenő vendégek. A falusias hangulatát megőrző, hosszú ideig önálló településrész 1,5 kilométerre fekszik a város központjától. A borászatnak a római időkig visszanyúló hagyománya van. A műemlék templom szomszédságában fekvő szőlőhegy, az egregyi “grinzing” tüzes boraival és magyaros ételeivel rendkívül kedvelt zöldvendéglő- övezet. Az évről évre megrendezett egregyi szüreti mulatság a város egyik nevezetes eseménye.


Csodatévő tó

A Hévízi tó csodatévő erejét a mozgás­szervi betegségek gyógyításában hamar felismerték. Mesék és legendák egész sora született: állítólag a forrás jótékony hatását akkor fedezték fel, amikor egy beteg, fekélyes bőrű koldus tévedt a városba. Az emberek undorodva fordultak el tőle, nem fogadták szívesen, ezért a hűvös tavaszi estéken, a melegvízű forrás táplálta csatornában húzta meg magát. Nyár elejére rá sem lehetett ismerni, minden betegsége elmúlt, aki látta, elkezdett hinni a víz csodatévő hatásában.

Egy másik történet szerint, Tátika várurának szépséges leánya, akinek mindkét lába béna volt, megfürdött a tóban és visszanyerte egészségét, na és a fess Rezy Sándor kapitány is menten beleszeretett. Csobánc várában boldogan éltek, amíg meg nem haltak.


Legjobb orvos a természet

Gróf Festetics György ismerte fel először a Hévízi tóban rejlő lehetőségeket és 1795-ben megteremtette a vendéglátás és az orvosi ellátás feltételeit. Elrendelte a Zalavári-hát fásítását és egy nagy park telepítését. A tó fölé fürdőkamrákat és öltözőkabinokat emeltek. 1866-ban első osztályú törökfürdőt hoztak létre. Ettől kezdve betegek ezrei érkeztek a gyógyulás reményében. A fürdőkomplexum jellegzetes, kéttornyú bejárata a 19. század elején épült, egy időben a szanatóriummal és a gyógyszállóval. 1948-ban állami tulajdonba került és a szakszervezeti üdültetés kedvelt helyszíne lett. 1986-ban a tófürdő faépületei leégtek, ám állami támogatással három év múlva már újra álltak. Manapság világszínvonalú létesítmények és szolgáltatások várják a vendégeket.


A hévízi tó ovális alakú és mintegy 38, 5 méter mélyről fakad. A kutatók már azt is megállapították, hogy mielőtt a felszínre tör, egy hideg és egy meleg forrás vize keveredik, ami a kellemes hőmérsékletet biztosítja.

A tó 44,4 ezer m²-en terül el és 50 hektáros véderdő övezi. Gyógyhatásától függetlenül is egészen különleges képződmény, mivel csak Új-Zélandon van hasonló földrajzi jelenség. Az UNESCO a világ legnagyobb vízfelületű melegvízű, biológiailag aktív gyógytavát és környékét 1993-ban védetté nyilvánította. Élővilága is egyedi: a moszatok és az algák jelenléte hozzájárul a víz gyógyerejéhez. A mikromonospórák a gyógyiszap kialakításában játszanak szerepet. A különleges baktériumtörzsek antibiotikus hatást kölcsönöznek a víznek.


A termálvíz hőmérséklete 30 foknál magasabb (fagypont alatt is csak 23-25 fokra hűl) melegével, áramlásával, felhajtó erejével pozitív hatást gyakorol az emberi szervezetre. A vízben oldott anyagok a bőrön keresztül felszívódva és a fürdőző által a vízpárát belélegezve hatnak.


A hévízi gyógykúra lényege, hogy a felhalmozott tudományos tapasztalatoknak, a sok évtizedes, sőt évszázados orvosi gyakorlatnak megfelelően „adagolják” a betegeknek a fürdőt. A kezelésben szerepe van a víz hőfokának, a kémiai összetételének, az iszapnak, a levegőnek, a radioaktív sugárzásnak és az éghajlatnak. Ezeket kombinálják sok egyéb gyógymóddal: gyógyszeres, elektromos- és más kezelésekkel. A kúra álatlában 2-3 hétig tart.


Ősi erő és modern tudomány

1952-ben kezdte meg működését az Állami Gyógyfürdőkórház, mai nevén Szent András Kórház, egy századfordulón emelt épületben. Az intézmény országos szinten reumatológiai megbetegedések rehabilitációját illetve aktív reumatológiai szakellátást és ficamok, törések utókezelését végzi.

A Hévízi-tóban való fürdés mellett az orvosok a víz gyógyhatásának teljesebb kihasználása érdekében a gyógykezelés sok más formáját is alkalmazzák. Az összefoglaló néven fizioterápiának nevezett kezeléscsoportba tartoznak az elektroterápiás (fizikoterápiás), balneoterápiás és mechanoterápiás kezelések.

Az elektroterápia több formáját is alkalmazzák a gyógykezelések során. A galván típusú kezelések kifejezetten jó fájdalomcsillapító és vérátáramlást fokozó hatásúak. A nagyfrekvenciájú gépekkel az áram hőhatását használják fel a mély szöveti vérbőség előidézésére.


A balneoterápia az a gyógykezelési mód, amely leginkább kötődik Hévízhez, hiszen a kezelések során természetesen a gyógyító hévízi termálvizet használják. A “vizes” kezelések legkülönbözőbb formája segíti a többnyire mozgásszervi betegségekben szenvedő vendégek gyógyulását.


A víz alatti masszázs, azaz a tangentor háromdimenziós masszázst ad. A vízsugár közvetlenül a beteg testrészt masszírozza. A kádban a víztömeg átveszi a vízsugár által keltett rezgést és így a nem kezelt testrészre is hat. Mivel a masszázsfogások közül a legjobb analgetikus (fájdalomcsillapító) hatású a vibráció, érthető a betegek ragaszkodása ehhez a formához.

A fürdőben végezhető kezelések egyik legismertebb módja a súlyfürdő. E kezelési módszert igen jó eredménnyel alkalmazzák a gerincoszlop egyéb megbetegedése, porckorongbántalom (discopathia), kezdődő gerincoszlop-meszesedés (spondylosis) stb. esetén is.


Az iszapkezelés rendszeres kiegészítője a balneoterápiának, de önálló gyógyeljárás is. Semmiféle más módszerrel nem lehet előidézni azt a mélyreható vérbőséget és átmelegítést, amit az iszappal. Az iszapkezelésnek igen széles körű gyógyhatása van. Legkiterjedtebben az idült mozgásszervi betegségek kezelésénél, továbbá egyes ortopédiai, neurológiai, belgyógyászati és nőgyógyászati betegségeknél alkalmazzák. A mozgásszervi betegségek közül mind a kopásos, meszesedéses (degeneratív) kórformák, mind a gyulladásos megbetegedések eseteiben javallt az iszappakolás.


A fizioterápia másik ága a mechanoterápia, az emberiség egyik legősibb gyógymódja. Minden fürdőhely komplex kúrájának részét képezi, ugyanakkor független gyógymód is. Masszázson a testfelületre gyakorolt mechanikus gyógymódot értjük, mely a bőr alatt található szövetekre, mindenekelőtt az izomzatra hat, ugyanakkor – mivel összetett reakciókat vált ki – a szervezet működését távlatilag is előnyösen befolyásolja.


Hévíz jelenleg Magyarország egyik legjelentősebb fürdőhelye, ahol nem csak a test gyógyul, hanem a szellem is felfrissül. S miközben   a csodatóban fürdünk, rájövünk arra, hogy mindennapi gyarlóságaink eltörpülnek a természet nyugalma és hatalmas ereje mellett.


Fotó: RGB Grafik Kft. Barasits Tamás

Magyar Turizmus Rt. Archívuma