Ha egy férfi ingerült vagy zárkózottá válik akkor környezetének egyértelmű, hogy gond van a munkahelyén, vagy jogosan neheztel valamiért. Ha egy nő kerül ilyen hangulatba, arra a párja csak egy magyarázatot talál: biztos közeledik a menstruáció, nem kell vele foglalkozni.

 

Természetesen a női hangulat hullámzásait tiszteletben kell tartani, de ha ismerjük testünket és a hormonszint változásának hatásait, életünk harmonikusabbá válhat, és kapcsolatainkat is kevesebb feszültség terheli majd. Fogadjuk el, hogy nők vagyunk, és ösztönös énünket ne igyekezzünk elfojtani, inkább élvezzük ki minden árnyalatát.

A nő életét a pubertástól a meno­pau­záig, azaz az első menstruációtól az utolsóig egy 28 naponként ismétlődő ciklikus- változás kíséri. A ciklus középpontjában a petefészek és a benne képződő, a női nemre specifikus hormonok állnak.

 

A nő életében mintegy 500 ilyen ciklus zajlik le élete során. A petefészekben a megszületéskor körülbelül hárommillió, a pubertáskorban 300 ezer potenciálisan megtermékenyíthető petesejt található. Ebből 500 petesejtnek adatik meg a lehetőség, hogy megtermékenyítésre alkalmassá váljék, míg a többi az úgynevezett természetes sejthalál áldozatává lesz. Az 500 petesejtet körülvevő és érlelő sejtek állítják elő a női nemre jellemző hormonokat, nevezetesen az ösztrogén és a gesztagén hormont. A 28 napos ciklus első felében egyre növekvő mennyiségben – ahogy nő a domináns tüsző – emelkedik az ösztrogénszint a vérben.

 

Az ösztrogén a virágzás hormonja. Ilyenkor a nő szépsége kiteljesedik, felragyog. A menstruáció végére az ösztrogénszint szinte a klimaxban jellemző szintre csökken, majd néhány napon belül ismét emelkedésnek indul. A szervezet szinte valamennyi sejtje rendelkezik ösztrogén- és gesztagénérzékelővel, receptorral, azaz reagál ezekre a változásokra. A virágzás hormonja fokozza a sejtszaporulatot, azaz például a bőr simaságát, feszességét.

 

A szervezet többi, kevésbé érzékeny sejtje is reagál, ez többek között vízvissza­tartásban nyilvánul meg, a kialakuló vizenyő pedig testsúlygyarapodáshoz vezet. A vizenyő az agyszövetet is érinti, ami fizikai állapotunkat befolyásolja, és előidézi az úgynevezett praemenstruációs szindrómát. A praemenstruációs szindróma hasi fájdalmakkal, fáradékonysággal, végtagödémával, érzelmi labilitással, depresszióval és a munkaképesség csökkenéssel járhat együtt. A nők a saját szervezetük által termelt hormonokra különböző érzékenységgel reagálnak, tehát vannak, akiknél ezek a tünetek erősebbek, másoknál alig érzékelhetők.

 

Ami ezt az állapotot befolyásolhatja, az a hormonális fogamzásgátló, amely a hormonokat egyenletesebb szinten tartja a ciklus alatt, ezért a hangulatingadozás is ritkább egy jól beállított fogamzásgátló mellett. Fogadjuk el, hogy az élettani ciklikus változások hatással vannak érzelmi, hangulati és energetikai életünkre. Már az is segít, ha tudjuk, mi miért történik, ez megnyugtató, és megkönnyíti a nehezebb időszakokat is. A nők többsége ezen ciklikus változást különösebb gond nélkül el tudja viselni, amennyiben megértő környezet veszi őket körül.

             

Dr. Szendei György

egyetemi adjunktus

szülész-nőgyógyász, endokrinológus