Horrorfüggés, sokk mellékhatással

Rákattantam a tévé bűnügyi híreire!

Első látásra hihetetlennek tűnik, de a félelemre ugyanúgy rá lehet szokni, mint a drogokra. Sokan rá is szoktunk, és ez még csak fel sem tűnik nekünk. Összeszámoltad már, hogy egy átlagos hétköznap átlagos tv-híradójában mennyi félelemre okot adó hír és tudósítás ömlik a gyanútlan nézőre?

Tudod-e, hogy a napilapok milyen arányban számolnak be pozitív, örömet okozó történésekről, illetve katasztrófákról?

A kellemes dolgok általában a híradások végén, kis színes, vicces tudósítások formájában jelennek meg. Így történt egy átlagos napon, tavaly december 21-én is, amikor az egyik médium hírt adott a fegyveres rablásról, a folyószennyezésről, az öngyilkos-jelölt miatti vonatütközésről, a lezuhant helikopterről, két emberrablásról, robbantási kísérletről, négy emberölésről, cápatámadásról, pap- és apácaverésről, késelésről, vegyi balesetről, véres családi verekedésről, sikkasztásról, közlekedési balesetben szörnyethalásról, földrengésről, karambolról és mérgezésről, majd megemlítette, hogy elkezdtek hosszabbodni a nappalok, újra több fényhez juthatunk.

Félelmi reakció

Már azzal is, hogy az előbbi szörnyűségeket elolvastad, beindult benned a tudatalatti félelmi reakció. Dr. Németh Attila pszichiáter szerint a félelem során az agy működése a felnőtt gondolkodásról az ősi, állatias reakciómódokra állítódik át. A tudósok kimutatták, hogy ugyanaz az agyi rész aktivizálódik az emberben, ha csak néz egy cselekedetet, mint ha ő maga csinálja:

• Ha szorongó emberek arcát látja, kissé ő maga is szorongani kezd,

• Sőt ha csak elképzel egy boldogtalan embert, ő maga is boldogtalanabbá válik egy időre.

•A viselkedésben is megjelenik ez a tudattalan hasonulás: ha agressziót bemutató képeket mutatnak a kísérleti alanyoknak, ők maguk is agresszívebbé válnak, pl. sokkal gyakrabban fogják a kísérletvezetőt félbeszakítani, letorkolni.

• Idős embereket bemutató képek nézése után a kísérleti alanyok lassabban mozogtak,

• Szellemi fogyatékos emberek probléma-megoldását figyelve pedig rosszabb lett az intellektuális teljesítményük.

Krimi és számítógépes gyilkossság

Nemcsak az igaz, hogy azzá válunk, amit megeszünk, de azzá válunk, amit látunk, illetve elképzelünk. A viselkedéses hasonulás törvényét 1996-ban írta le John Bargh, a Yale egyetem kutatója. A jó hír az, hogy ez a kellemes gondolatokra, az örömteli érzésekre és a pozitív viselkedésre is igaz: ha boldog, jó embereket nézünk vagy képzelünk el, mi magunk is boldogabbá, jobbá válunk.

Persze nem az a megoldás, hogy ne álljunk szóba öreg nagynénénkkel vagy Down-kóros szomszédunkkal. A megoldás az lehet, ha sokkal tudatosabban élünk, ha tisztába kerülünk viselkedésünk mozgatórugóival és saját akaratunk szerint cselekszünk, egyre kevésbé hagyjuk magunkat manipulálni. Horrorfilmeket, krimit is nézhetünk és élvezhetjük a biztonságos borzongást, sőt a számítógépes játékok lövöldözős változatai is lehetnek feszültség-levezetőek, de tudatosan korrigálnunk kell az általuk bennünk kiváltott agressziót. Erre alkalmas módszer többek között a meditáció vagy a kontempláció (szemlélődés, elmélyedés, elmélkedés).

Lassíts….

A manapság sokakra jellemző spirituális kiüresedés hajszol minket a rohanásba, amikor az élet intenzitása látszólag kárpótol minket annak elveszett jó minőségéért. Mindenesetre a legújabb tudományos kutatások sok vallási tétel igazát bebizonyították, így például a buddhisták azon törekvésének hasznosságát is, hogy igyekeznek képzeletben a megvilágosodott Buddhához hasonlóvá válni. A nyugati spirituális emberek is azt tanácsolják, hogy zárjunk ki a szívünkből minden negatív érzést, és akkor olyanok leszünk, mint az Isten.

KRIMINÁLIS VÉSZHELYZET

A médiumokból ránk zúduló szenvedés és a civil szervezetek által indukált, olykor túlzott félelem – például a felmelegedéstől, az atomenergiától, a génmanipulált élelmiszerektől, a túlnépesedéstől vagy a terrorizmustól – arra készteti szervezetünket, hogy folyamatos vészhelyzetben éljen.

A vészhelyzet kivédésére a mellékvesénk adrenalint termel, aminek hatására

•nő a vérnyomás,

•a tüdőkapacitás,

•fokozódik a koncentráció,

•képessé válunk harcolni vagy elmenekülni.

A mindennapi rettegés azonban

•kiégéshez vezethet,

•szervezetünk elfárad, elhasználódik,

•fogékonyabbá válunk a betegségekre,

•önbizalmunk romokban hever.

Kialakult az adrenalin-függőség, ami a modern fogyasztói társadalomban egyébként is gyakori, sokan rohanunk a határidők után, teljesítménykényszerrel túlórázunk, szabadidőnket extrémsportokkal töltjük, úgy érezzük, a stressz adja meg életünk intenzitását.

SZAKÉRTŐ SZEM

– A generalizált szorongás nagyon gyakori betegség, hiszen a népesség 5 százaléka szenved tőle az élete során – mondja dr. Vizi János, a SOTE Magatartástudományi Intézetének munkatársa. – Ez Magyarországon ötszázezer embert jelent. A tünetek között gyakran előtérben állnak a — fiatalabb korban iskolai, később munkahelyi — teljesítmény miatti aggodalmak.

Mire „jó” mindez?

•A szociálpszichológusok szerint a szorongó ember könnyebben irányítható, engedelmes birkává válik, ha azt ígéri neki valaki, hogy ő majd megoldja a rettegésre okot adó helyzetet.

•Másrészt, ha valaki függőségbe került, másnap is megnézi a rettegést rázúdító média műsorát, és félelmét a reklámok által sugallt fogyasztói javak megvásárlásával enyhíti. •Harmadrészt, meg ha valaki a tv-ben katasztrófa-tudósításokat néz, addig se kell saját problémáival foglalkoznia.

 „A szorongó ember könnyebben irányítható, engedelmes birkává válik.”  

Segít a sport

Mai világunkban túlzott hangsúlyt kap a teljesítménykényszer, a versengés, holott a legújabb kutatások szerint az együttműködéssel mindenki jobban járna. A versengő attitűdre nevelt gyermek folyamatos feszültségben él, akkor is szorong, ha éppen nyer, mert mi lesz legközelebb? Nála is kialakul az adrenalin-függőség, önértékelése bizonytalanná válik, csak a külső sikerektől függ. Sportpszichológusok szerint például sokkal egészségesebb együtt küzdeni, mint a másik embert ellenfélnek tekinteni. Ha kooperatív játékokat tanítanak nekik -Terry Orlick amerikai szakértő megfigyelése szerint-, a fiúk kétharmada és az összes lány szívesebben játssza azokat, mint a versengő játékokat.

FITT TIPP

Futással, úszással, hegymászással, aerobikozással, biciklizéssel elsősorban testünk edzése legyen a cél, ne a másik ember legyőzése sarkalljon nagyobb teljesítményre. Ekkor nem is kerülünk adrenalin-függőségbe. Sőt ebben az esetben a kellő mennyiségű, nem túl sok és nem is túl kevés sport csökkenti a stressz, a szorongás tüneteit, megszünteti a belső feszültségeket.

dr. Kazai Anita