Amikor hosszú idő után először mentem el egy edzőterembe, hogy formába hozzam magam, fél óra után úgy éreztem, hogy maradék formámból is kizuhantam és remegő végtagokkal vánszorogtam az öltöző felé. Az edző elégedett mosollyal szólt utánam: olyan izmait is érezni fogja, amiről eddig nem is tudott!
Nos, hogy elkerüljék ezt a kínos helyzetet, összeállítottunk egy kis kalauzt. Tudták például, hogy a legkisebb izmunk szemünkben, a legnagyobb pedig farunkban van?
Minden mozgás mechanikai elveken alapul, ez alól az emberi test sem kivétel. A testünk mintegy 650 izma közül járás közben több mint 200-at használunk. Az izmaink mozgása teszi lehetővé, hogy mi is mozogjunk. A kettő között alapvető különbség, hogy míg mi emberek összetett mozgásokat is tudunk végezni, az izom csak egyféleképpen mozog, mégpedig összehúzódik.
Az izmok kismértékben mindig összehúzott állapotban vannak. Ezt nevezzük izomtónusnak, mely megakadályozza testünk „összeesését”. Fonálszerű rostokból állnak, összehúzódásra és elernyedésre képesek. Legtöbbször orsó alakúak, de nem ritkán, főleg a törzsön, lapos, lemezszerű alakot is felvehetnek.
Húsos darabja az izomhas, a több külön helyről eredő része a fej, melyek száma szerint nevezzük el az izmokat (biceps, triceps, quadriceps). Két vége közül eredésnek a törzs középvonalához közelebb esőt, végtagok esetén a proximálisabbat nevezzük. Az ellentétes rögzülési pont a tapadás.
Megkülönböztetünk
•orsó alakúakat – végtagok esetében
•laposakat – a mellkasnál a törzs esetében
•körkörös szfinkterek – testnyílások körül vannak.
Működésük szerint:
•hajlítókat és feszítőket,
•emelőket és süllyesztőket,
•közelítőket és távolítókat,
•csavarókat és forgatókat
Szabályozás szerint:
•Akaratunktól független működő simaizmot, tevékenységük segíti az emésztést és a vérkeringést. Megtalálhatók a gerincesek belső szerveiben, a méh izomzatában is, valamint szívizmot, melynek saját ritmusa ingerképző és ingerültvezető rendszere van, állandó és folyamatos munkát végeznek.
•Akaratlagosan működő váz-, vagy harántcsikolt izmot, mely specifikus ingerekre az ízületek hajlításával vagy kiegyesítésével válaszol. A fizikából ismert karos emelő elvén működnek. Ha az emelőkar hosszabb, kisebb erőkifejtéssel lehet nagyobb tömeget megmozgatni. Az izmok esetén ez pont fordítva van: az emelőkar rövid, így az izmoknak nagy erőt kell kifejteniük. Amikor például gerincünkkel felegyenesedünk az itt elhelyezkedő izom több ezer newton erőt fejt ki, hogy párszor 10 kilós felsőtestünket megmozgassa.
