Nem lehet cél, hogy a jógát egész kulturális, történeti és filozófiai körítésével együtt, gyakorlatilag egész Indiával együtt „átrántsuk” Európába. Ám az cél lehet, hogy a jóga eszközeit felhasználva, mi is tudatosan formáljuk át az életünket, gondolkodásunkat, létfelfogásunkat, és ennek révén valóban egy teljesebb, kiegyensúlyozottabb és békésebb világot teremtsünk magunknak.

 

Hasznos és modern, pedig milyen ősi a jóga. Mégis, a ma emberének nagy hasznára lehet. Ezért e hónaptól kezdve jóga rovattal lepünk meg, és a testgyakorlatok elindítanak téged az önismeret útján, akarva, akaratlanul.

 

Önfejlesztés

 

A jóga az önmegismerés és ezen keresztül a Világ megismerésének eszköze. De mint eszköz, nem szabad sem túlbecsülnünk, sem alábecsülnünk. Egy rossz példával élve, a jóga olyan, mint egy csavarhúzó. Ki lehet vele csavarozni olyan csavarokat, amelyek életünk mozdítandó részeit rögzítik és meg lehet vele szorítani a túlzottan meglazult dolgokat. De ki istenítene egy csavarhúzót?

A jóga gyakorlatok rendszere – s mint az ind filozófia része, nem a hitre épül! A nyugati filozófiai iskolákkal szemben: nem akarja megmondani, hogy milyen a világ.

A jóga olyan eszközöket ad gyakorlói kezébe, amelyek a fejlődést elősegítve végső soron elvezetik a gyakorlót oda, hogy

• saját maga legyen képes a világot megismerni

•és önmaga és a világ valós viszonyát felismerni-megérteni.

Míg idáig eljutunk,

•sokféle gyakorlattal megismerkedünk, amelyek

•edzik a testünket,

•egészségessé és

•kiegyensúlyozottá tesznek,

•fejlesztik a koncentráló képességet,

•oldják a stresszt.  

 

Hogyan hat?

 

Aki ellátogat egy jógaiskolába, vagy más helyen találkozik a jógával, annak a legelső benyomása általában a testgyakorlatokról alakul ki. Olyan része ez a jógának, amivel bárki képes az önismeretfejlesztés útján elindulni. Lehet ugyan, hogy valaki pusztán azért kezd el jógázni, mert fáj a háta, vagy magas a vérnyomása, vagy egyszerűen csak sok a stressz az életében. Mégis, a testgyakorlatok elindítják az önismeret útján, akarva, akaratlanul. És hát ki ne akarná megismerni önmagát? Hiszen aki önmagát ismeri, az jobban ismeri a körülötte lévőket is, jobban képes kezelni a konfliktusokat, és jobban érti, mi miért történik az életében. De hogyan képes ezt a rendkívül fontos és vágyott hatást pusztán az elindítani, hogy „tornázunk”?

A jóga gyakorlatai abban különböznek a tornagyakorlatoktól, hogy egyrészt a sokezer év alatt, míg máig élő tanításként fejlődött, olyan gyakorlatok alakultak ki, amelyek lényünk számára mind fizikailag, mind lelkileg, mind pedig egészében a legkiválóbb hatást biztosítják. Másrészt, és ez a legfontosabb, a figyelem egészen másként működik jóga közben, mint az egyéb tevékenységeink vagy más sportok közben. A figyelmünk ugyanis azokra a testérzetekre összpontosít, amelyek kialakulnak a gyakorlatok végzése közben, illetve amelyek megmaradnak a gyakorlatok közti szünetekben. Pusztán csak azzal, hogy szemléljük a testünkben ébredő érzeteket, az érzékelési küszöb egyre csökken. Az érzékelés egyre fejlődik és hamarosan olyan finom változások is tapasztalhatóakká válnak, amelyek korábban vagy egy hétköznapi ember számára egyáltalán nem tudatosíthatók. Így az ember képes megfigyelni, hogy mi folyik a testében. De a fizikai érzékelés fejlődésén túl a figyelmünk arra is nyitottabbá válik, hogy mi történik körülöttünk. Már jobban, tisztábban kezdjük látni a többi ember viselkedése mögött rejlő indítékokat, motivációkat, vagy egyszerűen csak jobban látjuk, ha problémával küzdenek, vagy segítségre van szükségük.

 

11-féle gyakorlattípus

 

Az érzékelést

•a testgyakorlatokon túl

•a légzőgyakorlatokkal tudjuk továbbfejleszteni, amelyek a légzés természetesebbé tételén és

•a stressz hatékony oldásán túl,

•energetikailag is fontos alapozásnak számítanak. Aztán, ahogy elmélyülünk a gyakorlásban, megismerkedünk

•a relaxáció csodáival,

•a koncentrációs gyakorlatok mindennapi életünkben nyújtott kiemelkedő hasznával, de megtanuljuk

•a tisztító gyakorlatokat is, amelyekkel

•testileg és lelkileg, kívül és belül egyre tisztábbá válhatunk.

A jóga tizenegy gyakorlattípust használ, amelyek mindegyike önmagában is kerek egész, de együtt gyakorolva különösen intenzív hatással van belső és külső változásainkra.

 

A helyszín

 

Nagy kérdés az, hogy mi az ideális helye a jóga gyakorlásának. Néhány tanár kifejezetten elutasítja a fitneszteremben való jógázást. Valójában, néhány dologtól eltekintve, nem a külső környezet, hanem a tanár a legfontosabb, aki megmutatja nekünk azt a belső munkát, amivel elmélyülten, önállóan is képesek vagyunk gyakorolni. Aztán majd ez az elmélyültség és önállóság lesz az eszközünk arra, hogy megfejtsük önmagunkat és megtaláljuk a testi és szellemi békénket.

A következő hónapokban bemutatjuk a jóga különböző területeinek gyakorlatait, annak érdekében, hogy részletes ismereteket és a mindennapokban is hasznos eszközöket szerezz: eligazodj a jóga birodalmában és a világban.

 

Bálint János

jógaoktató