Kovács István, az erotikus szakma világhírű producere, akit a fél ország csak „Kovi”-ként ismer, újra figyelemreméltót alkotott. Ezúttal nem színészeinek adott instrukciókat, hanem saját magát „rendezte”. Tavaly ősszel elhatározta, hogy megszabadul felesleges kilóitól, és most – szinte pontosan egy évre rá – a belvárosi irodájában kérdeztem az akció sikeréről.

 

Mi volt az oka, hogy jelentős súlyfeleslegre tett szert?

A nyolcvanas évek végéig rendszeresen fallabdáztam, akkoriban 80 kiló alatt volt a versenysúlyom. Annyit ettem és ittam, amennyit akartam, hiszen az egészet lemozogtam. Sajnos a térdemben keletkezett egy komoly porcsérülés, ami a műtét után el is fertőződött. Emiatt az egyik térdemből szinte teljesen eltűnt a porc, évekig mankóval jártam, s hosszadalmas rehabilitáció következett. A mozgáslehetőségeim lecsökkentek, de az étvágyam nem. Az évek során egyre nagyobb darab lettem, s bár belefogtam néhányszor egy-egy fogyókúrába, az eredmény csak ideig-óráig tartott.

 

Mikor döntött úgy hogy elég?

Amikor komolyan elhatároztam, hogy lefogyok, akkor olyan 150 kg lehettem. Addig halogattam a kúra kezdetét, hogy még vagy 20 kg-ot felszedtem.

 

Akkor nagyjából 170 kg-ról indult?

Igen, bár akkoriban egy kereskedelmi forgalomban kapható, normális fürdőszoba-mérleggel nem is lehetett megmérni. Szégyenszemre mázsára kellett állnom…

 

Ebben az idöben került kapcsolatba Schobert Norbival?

Norbi, akit azóta barátomként tisztelek, meghívott magához. Már korábban is beszéltünk róla, hogy lefogyaszt, de valahogy nem sikerült elindulni az úton. Cselhez folyamodott: megkérdezte, hogy mit iszom, s rábeszélt egy diétás italra. Azzal búcsúztam tőle, azt hiszem egy keddi nap volt, hogy ezen a héten „kitombolom” magam, és hétfőtől új életet kezdek. Norbi azonban kezembe nyomta az első videokazettákat, és mosolyogva azt mondta: „Nem, már ma is diétás italt fogyasztottál, megkezdődött a kúra! Hazamész, s az lenne a legjobb, ha már este elvégeznéd a gyakorlatokat!” Így kezdődött. Megígérte, hogy nem fogok éhezni, nem kell szenvedni, s elég, ha otthon tornázom, amennyiben betartom a szabályokat.

 

Milyen volt a kezdet?

Amikor a legkönnyebb programot tartalmazó kazettát betettem a videóba, a 30 perces torna közepén izzadságban úsztam, s levegő után kapkodtam. Ez a hoszszú mozgásszegény életmód miatt nem volt meglepő, de hamar belejöttem. Norbival megbeszéltük, mit és mikor ehetek a mindennapi torna mellett. A feleségem is abszolút partner az étrendem tekintetében. Száműztük a zsíros, megterhelő ételeket, a tv előtti nassolást. Egészségesen, tudatosan táplálkozunk. Délelőtt ehetek akár szénhidrátokat is, délután azonban már csak nagyobb fehérje tartalmú ételeket: csirkét, pulykát, halat, esetleg tojást. Kerülni kell a nehéz köreteket. Mostanában rászoktam arra, hogy délelőtt csak gyümölcsöt eszem. Nem is esik nehezemre, jól érzem magam a bőrömben.

 

Milyen tornát végez? Súlyzózik is, vagy fut?

A lábam miatt nem futhatok, még kerékpározni sem tudok, mert nem tudom behajlítani a jobb térdemet. Kizárólag Norbi kazettáira edzek, csak a saját testemet mozgatom, se gépek, se súlyok. Az elmúlt egy év azt mutatja, nincs is rá szükség. Folyamatosan „kifogytam” a kezdő kazettákat, ma már egyre nehezebb gyakorlatsorokat vállalok. A lényeg, hogy a megfelelő pulzusszám meglegyen, hogy valóban égjen a zsír. Nagyon fontos a rendszeresség. A majd egy év alatt talán 5 nap nem tornáztam, akkor lázas beteg voltam. Egyébként nem maradhat el a napi adag.

 

Mennyi időt szán a tornára?

Sokan azt hiszik, hogy hosszú órák szenvedése hozza csak meg az eredményt. Ez nem igaz. Egy napi 30-40 perces intenzív tréning pontosan elég. Erre mindenkinek kell hogy legyen ideje a saját egészsége érdekében.

 

Én már tudom, de árulja el az olvasóinknak mennyit fogyott!

Eddig mintegy 60 kg-ot adtam le, most 110 kg körül vagyok. A minap édesanyámmal vásároltunk, és megláttam a polcon az 5 kilós kiszerelésű étkezési sertészsírt. Mondtam is neki, hogy épp tizenkétszer ennyi zsírtól szabadultam meg. De ez még csak a kezdet!

 

Mi a cél?

Szeretném a 100 kg-ot beállítani, s azt megtartani. Már most tudatosan készülök rá, hogy ne egyszeri sikerként éljem meg ezt a kúrát, hanem állandósítsam az eredményt. Most a fogyás időszakát élem, ha majd „csak” a súlyom tartása lesz a cél, kevesebb kompromisszumot kell kötni. Ugyanannyi edzésmunka mellett kicsit többet lehet majd enni, kevesebb lesz a megkötés.

 

Gonosz kérdés: milyen étel hiányzik most a legjobban?

A rántott hús. Egyszerűen imádom, de mostanában csak módjával ehetek.

 

Adódik a kérdés, hogy érzi most magát?

Hihetetlen a különbség. Sokkal könnyedebb a mozgásom, és a szervezetem is fellélegzett. A túlsúllyal járó betegségek, mint a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri problémák, remélem, hogy még sokáig elkerülnek. Igaz a régi ruhatáramat úgy, ahogy van elfelejthetem. Már oda is ajándékoztam a Vöröskereszt-nek. Ha nem lenne nagyon jó barátom, szponzorom az Óriás Shop tulajdonosa, nagyon sok pénzt kellett volna költenem ruhákra. Jellemző, hogy egy éve arra kértek, ne hízzak tovább, mert már nem lesz rám ruha, most viszont a náluk fellelhető legkisebb méreteket hordom. Ha tovább fogyok, nagy lesz rám a kínálatuk.

 

Hogyan összegezné az elmúlt év fogyókúrás tanulságait?

A legfontosabb, ha már tudjuk, hogy fogyni kell, ne halogassuk a kúra elkezdését. A „holnap” és a „jövő héten” a legnagyobb ellenség. Azonnal cselekedni kell! A nagy súlyfelesleg annyira megterheli a szervezetet, hogy minden nap késedelemért kár. Nem szabad olyan kifogásokba menekülni – korábbi magamat idézve -, hogy „nincs nekem erre időm”, „messze van a fitness terem”, meg hogy „nekem úgyse sikerülne”. Ha az embernek a saját egészségére nincs napi bő félórája, akkor mire van? Ne csapjuk be magunkat! Minden csak elhatározás kérdése. A másik dolog, hogy ne egy fogyókúrát kezdjünk, hanem az életmódunkat változtassuk meg. Csak az hoz hosszútávú eredményt. Nézzenek rám, minden csak rajtunk múlik!

 

Sz. Z.