A bőrünk az a szervünk, mely szervezetünket borítja, és ezáltal a környezettől elhatárolja, illetve kapcsolatot tart vele. Egyensúlyi helyzete éppen ezért rendkívül fontos. A különböző jellegű környezeti ártalmak ezt az egyensúlyt megbontva, a szervezetben olyan károsító hatásokat okozhatnak, amelyek nemcsak az egyénre, de annak utódaira nézve is kifejthetik hatásukat.
A szmog (füst-köd, a smoke és a fog angol szavak összevonásából származik) a forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozásának következtében alakulhat ki.
A téli, Londonról elhíresült szmog, a magas légnyomás, a páratartalom és a 3-5 fok közötti hőmérséklet mellett jön létre az ipari körzetekben, vagy nagyvárosokban. Kéndioxid, por, korom, és kénsav cseppecskék következtében maró hatásuk nem csak a bőrre fejti ki hatását, hanem felelősek az asztma és a tüdőödéma kialakulásáért, súlyos általános állapotot előidézve. De fokozott napsütésben is kialakulhat szmog, amelyet például Los Angelesben észleltek fotokémiai hatás következtében.
Mindez forgalmas nagyvárosokra jellemző, ahol a kipufogógázokból származó nitrogénoxidok, és a szénhidrogének mellett, a földközeli magasabb ózon-koncentráció hozza létre a veszélyes helyzetet. Az erős UV-sugárzás hatására, alacsony páratartalom mellett, szél hiányában 25-35 C fok közötti hőmérsékleten reaktív szerves gyökök, és irritáló hatású ózon szaporodik fel, mely szintén elsősorban a kültakarón, de a nyálkahártyákon is gyulladást okozhat, valamint károsítja a növények leveleit is.
Civilizációs ártalomnak tarthatjuk bőrünk szempontjából a rengeteg agresszív tisztálkodó szert is, amelyek a bőr védelmi zónáját, a savköpenyt, és a saját lipidrétegét képesek megbontani és ezzel lényegesen érzékenyebbé tenni a külvilági hatásokkal szemben. Az epidermalis lipidek összetett és változatos keverékei, a ceramidoknak, a szabad zsírsavaknak, és koleszterineknek, kitöltik a szarusejtek közötti teret a bőr felső rétegében, mint a malter a téglák között. Működésük során csökkentik a vízvesztést a bőr felszínéről, megvédik a bőrt a bakteriális és gombás fertőzésektől, környezeti hatásoktól, hozzájárulnak a test illatához.
Az érzékenyített bőr környezetének sokkal kevésbé tud ellenállni, így irritatív és allergiás hatások keletkezésének helyéül szolgálhat. A bőr kiszáradása is ezeknek a folyamatoknak az eredményeként jön létre, mivel a TEWL, azaz a transzepidermalis vízvesztés nagyobb lesz.
Az epidermalis lipidek mennyisége és öszszetétele változik a korral. A faggyútermelő mirigyek már a születés előtt aktívak, a szekréciót az anyai és a magzati hormonok irányítják. A magzat úgynevezett magzatmázt termel, a 3-6 hónapos csecsemő faggyútermelése a felnőttekére hasonlít, utána 8 éves korig kevesebb a viasz és szkvalén tartalma és több a koleszterin tartalma. Pubertásban nő a menynyisége, férfiaknál az ötszörösére. Betegségeknél többnyire mennyiségi eltérések figyelhetők meg, éhezésnél az összetétele is változhat, a csökkenése mellett. Különböző gyógyszerek hatására mindkét elváltozás előfordulhat.
A bőr védőgátja, barriere anatómiai szerkezetét nézve vékony, de működésében mégis nagyon erős. Védelmet nyújt a fizikai, kémiai és az UV-sugárzás okozta stresszhatásokkal szemben. Ezért van fontos szerepe az allergiák kialakulása elleni védelemben is.
A Földet elérő sugárzások közül a kozmikus sugarak, a gammasugarak, a röntgensugárzás, és az UV sugarak közül a különböző hullámhosszak alapján elkülönített C és B tartomány jelentős része a magaslégköri ózonrétegben nyelődik el. Az UVB maradék része és a jelentősen nagyobb intenzitású UVA, csökkenés nélkül éri el a földfelszínt. A látható fényt a füst és porfelhők, az infravörös sugarakat az esőfelhők szűrik meg.
Az UV sugárzásoknak számtalan jótékony hatását ismerjük: ilyenek a D vitamin, a szteroid-hormonok szintézisében, a csont növekedésének, megtartásának és ezzel a csontritkulás elleni védelemben való szerepe. Károsító hatásai van a szemre, a bőr rugalmas rostjaira és az erekre. Az UVB-nek közvetlenül mutáció keltő hatása van a bőr sejtjeiben, az UVA közvetve hat, oxidatív stresszt idéz elő és a keletkezett aktív oxigén okoz sejtmembrán károsodást.
A dermatoheliosis, vagyis a napsugárzás okozta bőrkárosodás, nem a gyermekkor, hanem az idősebbek problémája, de minden vizsgálat arra utal, hogy a gyermekek 12 éves koráig elszenvedett napégése, a hólyagos reakciók helyén kialakult pigmentfoltok, a bőrrák kiindulási helyei lehetnek.
Ma is még sokan azt hiszik, hogy az erősen lebarnult bőr egészséges, vonzó és izgalmas, de a napon, vagy a szoláriumban lebarnulni korántsem biztonságos, a bőr korai öregedését, melanomát, vagy egyéb bőrdaganatot okozhat.
Rosszkedvünk okozója lehet az a fenyegető tény is, hogy egyre többet hallunk a magas-légköri ózonréteg csökkenéséről, helyenkénti kritikus mértékű elvékonyodásáról. Neves kutatóintézetek felméréseiből tudjuk, hogy ha 1 százalékkal csökken a magaslégköri ózonkoncentráció, akkor 2 százalékkal erősödik a napsütés, és fokozódik az UVB sugárzás. Ha 5 százalékkal erősödik az ibolyántúli sugárzás, 25 százalékkal növekszik a bőrrák valószínűsége. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) vizsgálatai szerint az előttünk álló 50 évben az ózonréteg elvékonyodása miatt kétszázezer embernél okozhat halált a bőrrák, és kétmillióval több vaksággal fenyegető szürkehályogos megbetegedésre lehet számítani. Az elmúlt 20 év mérései szerint, a magaslégköri ózon mennyisége földi átlagban, évtizedenként 2-3 százalékkal csökken, de csökkenési üteme a magasabb szélességi körökön, és az őszi évszakokban az évtizedenkénti 5-15 százalékos értéket is elérheti. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarország felett tízévenként 1,7 százalékkal csökken a magaslégköri ózon koncentrációja.
Az eddigiekben részletezett bőrt érő károsító hatások elleni védelem első vonala, a környezetrontó folyamatok hathatós csökkentése kell, hogy legyen. Ilyen kezdeményezés számtalan van már, de mindezek csak akkor lesznek hatásosak, ha mi magunk, a felnőtt társadalom jó példát mutatunk gyermekeinknek, és egy egészségesebb környezetben, egészségesebb nemzedéket nevelünk fel.
Amíg ezek megvalósulnak, addig is védeni tudjuk bőrünket az őt érő károsító hatásokkal szemben. Javasolt mindenkinek bőrtípusa, szokásai, munkájának jellege, szabadidős programjai és nem utolsósorban anyagi lehetőségei szerint kialakítani a védelmi stratégiáját. Általános érvényű tanácsokat rendkívül nehéz adni. Az biztosan megszívlelendő, hogy a levegőzés nagyon fontos, de szmogos időben a gyermekek, terhes anyák, légzőszervrendszeri betegek semmiképpen se menjenek a szabadba. A szoba levegőjének felfrissítésére a szellőztetés a kézenfekvő megoldás, de nagy hidegben az amúgy is száraz levegőjű szoba páratartalma tovább csökken, tekintettel arra, hogy a pára ilyenkor kifagy és a felületeken zúzmara formájában lerakódik.
A bőr felszínének párolgása, a fizikai törvényeknek megfelelően függ a hőmérséklettől, a páratartalomtól, és a pára felszínről való eltávolításától (pl. a huzat), tehát ezek figyelembevételével kell kialakítani a lakásunk levegőjét.
A bőr tisztítását kíméletes módon végezzük, majd utána használjunk a bőr saját védelmi zónáját helyreállító készítményeket. A nedvességmegkötő anyagok alkalmazása a kenőcsökben a szaruréteg víztartalmának növelésére alkalmasak, ilyenek az urea, glicerin, a tejsav és a glikolsav, de ezek egy része roncsolja a bőr barriert. Az emolliensek egy lezáró, olajos réteget képeznek a felszínen, ezzel mechanikusan akadályozzák a vízvesztést. A hagyományos emolliensek mellett újabban a főleg ceramidokat tartalmazó, úgynevezett barrier repair (helyreállító) lipideket alkalmazzák, melyek a fiziológiásnak megfelelő arányban tartalmazzák azokat, a ceramid-koleszterin-szabad zsírsavakat, melyek aránya 3:1:1. Ez utóbbi készítmények használata hosszabb időre védi a bőrt.
A napsugárzás megváltozását egyre többen érzik a bőrükön, a déli órákban derült ég alatt szinte éget. Érdemes megfogadni az úgynevezett árnyékszabályban foglaltakat: ha nálad rövidebb az árnyékod leéghetsz! A mai modern fényvédők a teljes UV spektrumot átölelik, kozmetikailag elfogadhatók, jól tapadnak a bőrhöz a vízben is, és ellenállnak a fénynek, fotostabilak. Helyes alkalmazásukkal megnyújthatjuk a szabadban töltött időt.
Ahogy az étkezésben is egyre többen fordulnak az egészséges táplálékok felé, érdemes figyelembe venni a környezeti ártalmak hatását bőrünkre is.
Dr. Asbóth Dorottya
