Az ember élete során csaknem 150 ezer kilométert tesz meg, ami elég lenne ahhoz, hogy majdnem négyszer megkerülje a Földet. A lába tehát jelentős megterhelésnek van kitéve, így nem is csoda, hogy a magyar lakosság csaknem húsz százalékát érintik a vénás betegségek. Különösen a 30-40 év feletti nők számítanak veszélyeztetettnek.

 

 

Prof. Dr. Daróczy Judittal, a Fővárosi Szent István Kórház osztályvezető főorvosával beszélgettünk.

– Mik a tünetek, és ezek mire utalhatnak?

– A vénás betegségek legfontosabb tünetei a gyakori lábfájás, a fáradt, nehéz láb, a boka és a lábszár duzzanata, az éjszakai izomgörcsök, a látható visszértágulatok a lábszáron és a combon, a bőr vöröses-barna elszíneződése valamint a bőrgyulladás és viszketés. E kezdetben inkább bosszantó, kellemetlen tünetek többféle betegségre, például érszûkületre, cukorbajra vagy reumára is utalhatnak, ugyanakkor a háttérben igen gyakran, a krónikus vénás elégtelenség húzódik meg, amelyből nem megfelelő kezelés nyomán visszérgyulladás, visszeres vérzés, trombózis vagy lábszárfekély is kialakulhat.

– Mik az első, figyelemfelkeltő jelek?

– Testünkben a vér az artériákban és a vénákban kering. Az artériák szállítják az oxigénnel teli friss vért a test különböző részeibe, míg a vénák szállítják az elhasznált és bomlástermékekkel teli vért vissza a szívbe. Az egészséges vénák rugalmas falúak, a lábszárizomzat pumpáló hatása és a vénákban mindenhol megtalálható billentyûk segítségével tudnak megbirkózni e feladattal. Különféle tényezők hatására azonban idővel kitágulnak a vénák, a billentyûk már nem zárnak tökéletesen, és a pangó vér sejtes elemei valamint a plazma elkezd az erek falán át a környező szövetekbe szivárogni. Ekkor alakul ki a nehéz, duzzadt láb érzése. A láb szövet közötti állományában felhalmozódnak a bomlástermékek, a bőr vérellátása romlik, és előbb-utóbb egy kisebb sérülés is elég lehet ahhoz, hogy kialakuljon a nehezen gyógyuló, fájdalmas lábszárfekély. A krónikus vénás elégtelenség (KVE) összetett tünet-együttes, amelynek kialakulásában több kockázati tényező is közrejátszik. Az utóbbi évek kutatásai szerint e betegségek kialakulásában igen komoly szerepe van a genetikai hajlamnak, ugyanakkor más okok is meghúzódhatnak a háttérben. Ezek közül a mozgáshiány és a sportolás hiánya (főleg az álló- vagy ülőmunkát végzőknél), a túlsúly, a túl szoros ruhák, nem megfelelő cipők viselése, a terhesség és a többszöri szülés valamint a túlzott meleg (pl. szauna vagy termálfürdő) a legfontosabbak.

– Milyen kezelési módokkal segíthetünk a problémákon?

– A betegség kialakulását megelőzhetjük intenzív mozgással, és néhány alapelv betartásával. Ugyanakkor az ülőmunka elterjedésével előtérbe került a gyógyszeres kezelés is. A gyógyszer erősíti a vénák falát és javítja az erek rugalmasságát, így jelentős segítséget nyújt a kellemetlen panaszok megszüntetésében. A betegségek kezelésére többféle módszer létezik. Ezek közül a legfontosabbak a kompressziós pólya vagy a kompressziós harisnya alkalmazása, a speciális gyógytorna, a bőrgyógyászati kezelés, a diéta, a sebészeti kezelés, visszérmûtét, a megfelelő cipő viselése valamint a gyógyszeres kezelés. Ezek célja a vénás nyomás és a vénás visszafolyás valamint a vénafalak átjárhatóságának csökkentése, a plazma kiáramlása, az ödéma és a gyulladás mérséklése, az izompumpa és a kötőszöveti nyomás fokozása.

– Hogyan kerülhetjük el a visszérbetegségek kialakulását, illetve súlyosbodását?

– Próbáljunk meg többet mozogni, főleg olyan sportot választani, amely a láb és a lábfej izmait is megdolgoztatja (pl. séta, úszás, kerékpározás)! A folyamatos állást és ülést időnként szakítsuk meg mozgással! Járjunk olyan cipőben, amiben kényelmesen gördíthetjük a talpunkat, ez ugyanis aktiválja az izompumpát és erősíti a lábizmokat! Reggelente hideg vízzel tusoljuk le a lábainkat és inkább a zuhanyozást válasszuk a fürdés helyett! Kerüljük a tartós szaunázást és termálfürdőzést! Próbáljunk megszabadulni esetleges túlsúlyunktól! Ne hordjunk túl szoros ruhákat és magas sarkú cipőket! Ha szükséges, viseljünk gumiharisnyát. A krónikus vénás betegségek jelentős mértékben befolyásolhatják a munkaképességet és az életminőséget. Kezeletlen esetekben szövődmények alakulnak ki, amelyek súlyos, életminőséget rontó állapotot okozhatnak, sőt az életet is veszélyeztethetik (gangréna vagy szepszis alakulhat ki). Ugyanakkor megfelelő kezelés segítségével gyógyíthatók az ilyen jellegû betegségek, a munka- és mozgásképességet vissza lehet állítani, illetve javítani lehet, meg lehet akadályozni az állapotromlást és a szövődmények kialakulását.

 

B. G.