Farkas Zsófi nevét az egész ország megismerhette, amikor nemrégiben megjelent első szólóalbuma. Azóta már Balázs Fecó is felkérte egy duettre, s egyre több helyen hallhatjuk élőben is. A szakma egyöntetű véleménye, hogy tehetsége megkérdőjelezhetetlen, de a klasszikus értelemben vett sztárságig rögös út áll még előtte. Többek között erről is beszélgettünk.

 

-Tényleg igaz, hogy már az oviban felfigyeltek a hangodra?

-Igen (nevet), utána zenetagozatos általános iskolába kerültem és énekeltem az Operett gyermekkórusában. Zeneművészeti szakközépben folytattam, így az énekhangom képzése nagyon korán kezdődött és folyamatos volt.

-Emlékszel mikor álltál először színpadon?

-Tizenhét éves koromban részt vettem egy jazz-táborban, ahol ismert művészektől tanulhattunk. Ez egy koncerttel zárult, ahol mindenki megmutathatta mit is tud. Remegett kezem-lábam, de végül egész jól sikerült.

-A jazz-ben érzed otthon magad?

Abban is. De a fogyaszhatóbb műfajokat is kedvelem, persze nem kenyerem ez a mai „modern” műanyag zene.

-Újabb mérföldkőhöz érkeztél.

-Minden énekes számára fontos mérföldkő a saját album. Nálam különösen, ha figyelembe veszzük az elkészülésének nem mindennapi körülményeit.

-Mesélj!

-Aprólékos munkával felvettük a számok nagy többségét, majd egy technikai baki folytán eltűnt a rögzített anyag. Nagyon le voltam törve, de úgy látszik így kellett lennie, hisz amikor újra stúdióba vonultunk, egy átgondoltabb, érettebb produkció született. Semmi sem véletlen.

-Mi a véleményed a sztárságról? Annak érzed magad?

-Nézd, vannak akik megismernek az utcán, de messze nem tartom magam sztárnak. Ehhez képest a dolog negatívumaiból máris leckét kaptam.

-A VV Péterre gondolsz?

-Igen, a bulvársajtó összeboronált minket, pedig valójában csak az edzőm volt egy fitness-teremben. Egyszer elkísért az egyik kereskedelmi csatorna reggeli műsorába, és   egyesek fantáziája túl messzire szárnyalt. Később a nyomtatott sajtóban az is megjelent, hogy szakítottunk, ami végképp nonszensz, hisz soha nem volt köztünk semmi.

-Ha már fitnessre terelődött a szó, az a hír járja, hogy egy nagyobb fogyáson vagy túl.

-Bizony. Bár igazi titokról vagy speciális módszerről nem tudok beszámolni. Elég rendszertelenül ettem, az esti fellépések után gyakran vacsoráztam éjszaka. Ez persze megbosszulta magát. Nem is aludtam jól, meg egyébként is egészségtelen megszokás volt. Kicsit tudatosabbá tettem az életem és ez pont elég volt. Miután több régi ismerős csodálkozott rám, hogy mennyit fogytam, ráálltam a mérlegre, s majd 10 kilóval voltam könnyebb. Ennyit tett a rendszeres dunai evezés, és az étkezési szokások megváltoztatása. Persze jól jött a fogyás, azóta további pár kilóval vagyok kevesebb.

-Mindenevő vagy?

-Abszolút. Nagyon kevés olyan étel van, amit nem vagyok hajlandó megenni. Szeretem a finom húsokat, de a gyümölcsöket és a salátákat is kedvelem.

-Említetted, hogy evezel.

-Imádom a vizet, s minden sportot ami vele kapcsolatos. Korábban versenyszerűen kajakoztam, egy ideig vízilabdáztam is. A víz még hó formájában is jöhet, ha csak lehet, családostul síelünk telente.

-Szeretsz korán kelni?

-Régen előfordult, hogy sokáig ágyban maradtam, de mióta van egy kutyám, átalakult a napirend. Bugi igényli a sok sétát, így időben kelek én is.

-Hogyan alakul a pályafutásod, mik a terveid?

-Már második szezont töltöttem el az egyik nagy kereskedelmi televízió nyári road show-jával. Nagyon sokat tanultam, kapcsolatokat építettem. A közeljövőben több televíziós produkcióban is szerepelni fogok, s a menedzsmentem azon dolgozik, hogy minél több lehetőségem legyen bemutatni a lemezt.

 

Szarvas Zoltán