Az őszi-téli hónapok beköszöntével megszaporodnak a légúti hurutok, a kisebb-nagyobb járványok formájában jelentkező náthás, influenzás megbetegedések. Ezeknek a betegségeknek kellemetlen kísérő tünetei, a láz, a légutak nyálkahártyáinak duzzanata, az orrfolyás, az orrdugulás, a torokfájdalom, vagy a köhögés, nagyrészt egyformák.
Ebből adódik, hogy a közvéleményben gyakran egy kalap alá vonják őket, pedig a betegség lefolyása, a szövődmények, és bizonyos fokig a teendők szempontjából is lényeges
különbségek vannak.
Miért pont ilyenkor?
Ebben az évszakban kevesebbet tartózkodunk a friss levegőn, kevesebb a napsütés, kevesebbet fogyasztunk friss gyümölcsökből, zöldségekből, ezáltal immunrendszerünk, szervezetünk védekezőképessége gyengül. A téli hideg levegő páratartalma kisebb, és ezt a lakások levegőjének fűtésével mesterségesen tovább csökkentjük. Ilyenkor szárazabb a bőrünk, könnyebben kiszáradnak a nyálkahártyáink, ami az orrban, torokban, légutakban csökkenti a helyi védekezőképességet, és megkönnyíti a vírusok, baktériumok behatolását szervezetünkbe. A kórokozók fő behatolási kapuja pontosan az orr-, száj-, garat nyálkahártyája.
A rendszeres levegőzés és a szellőztetés hiánya, a lakások túlfűtöttsége, a mozgásszegény életmód, a stressz, az időjárásnak nem megfelelő öltözék, a rendszertelen, vitaminhiányos táplálkozás, mind olyan tényezők, amelyek növelik a fogékonyságot ezekkel a hurutos betegségekkel szemben.
Megfázás vagy fertőzés?
A meghűlés, vagy egyszerű nátha – másnéven grippe -, banális vírusbetegség, kórokozói adeno-, rhino-, parainfluenza, vagy RS vírusok. A vírusok, baktériumok szaporodásához 33-35 fokos hőmérséklet az optimális. Ilyen hőmérséklet a test enyhe lehűlésekor alakul ki.
Az úgynevezett megfázás, a test lehűlése tehát nem oka a betegségnek, csak a védekezőképesség átmeneti csökkentésével segít a bejutott kórokozónak elszaporodni és betegséget okozni szervezetünkben.
Tünetei a pár napig tartó bő orrfolyás, a nehezített orrlégzés, a hőemelkedés, vagy ritkábban láz, és fejfájás. Gyakran társul hozzá a garat és kötőhártya gyulladása, torokfájással, könnyezéssel. Néha a gyulladás kiterjed az alsó légutakra is, köhögés jelentkezik.
Ezek a megbetegedések általában néhány nap alatt, különösebb kezelés nélkül meggyógyulnak. Az ágynyugalom, az egyenletes 22-23 foknál nem magasabb szobahőmérséklet, a bő folyadékfogyasztás, a meleg gyógyteák (hársfa, bodzatea), a bőséges C-vitamin fogyasztás, lehetőleg természetes formában (citrom, narancs, grapefruit présnedve) mind-mind segítenek a betegség mielőbbi leküzdésében.
A rettegett influenza
Az influenza is vírusbetegség, azonban sokkal hevesebb tünetei, és főleg, ha nem is gyakori, de esetenként igen súlyos komplikációi miatt külön említést igényel. A gyorsan kialakuló magas láz, az izomfájdalmak, a végtaggyengeség, az igen rossz közérzet, az általános levertség, sokszor már a tünetek alapján is segítenek az előzőktől való elkülönítésben. Szövődményei, elsősorban a néha akár vérzéses tüdőgyulladás, mely leromlott, idős szervezetben, vagy fiatal gyermekekben halálos is lehet.
Az influenzavírus majdnem tökéletes biológiai fegyver. A vírussejtek behatolva a szervezetbe, ott számtalanszor osztódnak, végül a fertőzött sejtek szétrobbanásával a betegség az egész szervezetben elterjed. Jellemzője a nagyfokú fertőzőképesség, ami a járványszerű terjedés egyik oka. Az influenzavírus jellegzetessége, hogy igen gyorsan változtatja saját magát. Ez a magyarázata annak, hogy az egyik évben valamely változat ellen kidolgozott védőoltás a következő évben már nem jelent 100 százalékos védelmet, bár segítségével a megbetegedések egy része kivédhető, a betegség lefolyása enyhíthető, és ami a legfontosabb, a veszélyes szövődmények zömmel megelőzhetők.
Az idei megbetegedéseket egy Panamából eredő vírus „fejlettebb változata” okozza. A járvány Panamából, Izlandon és Nagy Britannián keresztül jutott Európába. Portugáliában már járványos méreteket ért el, jelentős számú megbetegedést jelentettek Spanyolországból, de felbukkant már Ausztriában is. Ez a fajta vírus tehető felelőssé öt nagy-britanniai gyermek haláláért, akik mindannyian az elmúlt 2 hónapban vesztették életüket.
Mit tegyünk, és mit ne?
Legfontosabb a megelőzés, erről részben már szóltunk. Tartózkodjunk sokat friss levegőn, kerüljük a lakások túlfűtöttségét ( 22-23 foknál több semmiképpen sem egészséges, csak a kórokozók elszaporodásának kedvez!) Járványos időszakban lehetőleg ne tartózkodjunk emberekkel zsúfolt zárt térben, kerüljük a tömeget. Sajnálatos, hogy hazánkban a szájkendő az úgynevezett „orvosi maszk” viselése még nem terjedt el. Japánban egy tömegközlekedési járművön utazva senki sem lepődik meg azon, ha ilyen időszakban az emberek szájkendőt viselnek.
Teszik ezt védekezésből helyenként még akkor is, ha ők maguk egyébként egészségesek. Változatos, egészséges étkezéssel, bő C-vitamin bevitellel karbantarthatjuk immunrendszerünket. Még a szex is segít, egy pennsylvaniai egyetem kutatásai szerint a hetente legalább két alkalommal szeretkezők nagyobb immunvédelemben részesülnek!
Mint már említettük, a kórokozók szaporodásához a 33-35 fokos hőmérséklet a legkedvezőbb, ennél magasabb hőmérsékleten kevésbé tudnak szaporodni, sőt el is pusztulnak. A magasabb testhőmérséklet, a láz tehát természetes fegyver szervezetünk számára a kórokozókkal szembeni küzdelemben. A test védekező mechanizmusai közül jó néhány csak magasabb hőmérsékleten indul be. Fontos tehát tudni, hogy a hőemelkedést ( lázról csak 38°C felett beszélünk, ami ennél alacsonyabb, az hőemelkedés ) nem kell csillapítanunk. Bár tény, hogy a lázcsillapítással enyhíthetők a lázhoz társuló kellemetlen tünetek, például a fejfájás, de valójában azokban az esetekben indokolt, amikor a tartósan magas láz a pulzusszám, a vérkeringés meggyorsításával megterheli szervezetünket.
Többfajta lázcsillapító gyógyszert ismerünk, de fontos tudni, hogy a régen szinte közhelynek számító, „náthára, influenzára aszpirin…” megállapítás, ilyen formában biztosan nem igaz. Bebizonyították, hogy influenzavírus okozta megbetegedésnél az aszpirin használata, bár ritkán, de a máj és az agy megbetegedését okozó, súlyos idegrendszeri tünetekkel járó, esetenként halálos kimenetelű kórképet okozhat!
Az antibiotikumok csak baktériumokra hatnak, a sokkal gyakrabban előforduló vírusfertőzésekkel, így a náthával, influenzával szemben is hatástalanok! Bizonyított tény, hogy antibiotikumokkal az influenza szövődményei nem védhetők ki, ugyanakkor gyakori felesleges szedésük kapcsán a baktériumok kitermelik maguk közül azokat a fajokat, amelyek az adott gyógyszerre már nem lesznek érzékenyek. Így, egy adott antibiotikum esetleg már akkor sem lesz igazán hatásos fegyver, amikor valóban nagy szükség lenne rá. Ugyanakkor a felesleges antibiotikum-szedésnek egyéb nem kívánatos következményei is vannak: tönkreteheti a normális bélműködést.
Másodlagos, bakteriális fertőzés esetén, egyes szövődményfajták kezelésénél influenza kapcsán is szükség lehet antibiotikus terápiára, ennek eldöntése azonban minden esetben az orvos feladata!
Fontos tudni, hogy az antibiotikumok és a lázcsillapítók megakadályozzák, hogy testünk maga vegye fel a küzdelmet a betegséggel. Csak akkor érdemes bevetni őket, ha a szervezet már érezhetően nem képes megküzdeni a fertőzéssel!
Az összes lázzal járó légúti hurutos betegség kezelésében igen lényeges a bő folyadékbevitel!
(Láz kapcsán a szervezet párolgással igen sok folyadékot veszít!) A C-vitamin szerepéről már szóltunk. A csipkebogyó tea magas C-vitamin tartalma miatt előnyös, a hársfatea, vagy a hagymatea hasznosak a köhögésre, a homoktövis pedig újabban felfedezett, kiváló immunerősítő. Mindezek recept nélkül kaphatók, és előnnyel alkalmazhatók.
A szintetikus gyógyszerek közül az antihisztaminok alkalmazása legfeljebb orrcsepp formájában javasolható, csökkentve az orrfolyással, orrdugulással járó kellemetlen tüneteket.
Igen fontos az ágynyugalom, amivel csökkenthetjük a szervezet megterhelését és a szövődmények kialakulásának esélyét.
Dr. Bókay János
gyermekorvos
