A szív- és érrendszeri betegségek napjainkban igen nagy gondot okoznak hazánkban. Vajon milyen szerepe van ebben a stressznek? Kivédhetjük-e helyes táplálkozással? Erről beszélgettünk Dr. Matos Lajos szívgyógyásszal.
– Mennyire aktuális ez a kérdés Magyarországon?
– Az ilyen jellegű betegségekben Magyarország a világ „élvonalába” tartozik. A fiatal férfiakat tekintve az első helyen vagyunk a WHO felmérései szerint. A mediterrán országokban sokkal megnyugtatóbb a helyzet, hiszen ott az életvitel jóval nyugodtabb, a táplálkozás egészségesebb, mint nálunk, vagy akár a skandináv országokban. A húsfogyasztás kedvezőbb képet mutat, hiszen több halat esznek, baromfi- és borjúhúst fogyasztanak, mint nálunk, a sertést pedig kihagyják az étrendjükből.
– Mi a helyzet a francia paradoxonnal? Franciaországban igen magas a zsírfogyasztás, azonban a felmérések szerint a szív- és érrendszeri betegségeket tekintve a világon a legegészségesebb ország. Ez vajon minek köszönhető?
– Köszönhető egyrészt a mediterrán étrendnek, ami a déli részen érvényesül leginkább. A sokat emlegetett francia borokat sem szabad kifelejteni. Itt főleg a vörösborra kell gondolni, amiből 1-2 dl-t fogyasztanak naponta. Példaértékű a franciák étkezési
szokása: aki teheti minden nap hazamegy ebédelni, ez az étkezés négy-öt fogásból áll, és két-három óra alatt eszi meg. Aki megteheti, még le is
pihen egy kicsit ebéd után, és csak 3-4 óra körül megy vissza dolgozni. Magyarországon ezzel szemben a félórás ebéd szünet a régóta „jól bevált” módszer. Úgy tömünk magunkba mindent, hogy utána azonnal dolgozni kezdünk. Igen elterjedt a sertéshúsfogyasztás. Az ízeiről méltán
híres magyar konyha a szív-érrendszeri betegségek szempontjából igen egészségtelen. Az állati zsiradékok túlzott alkalmazása a vérzsírszint emelkedését eredményezi, a sok konyhasó pedig elősegíti a magas vérnyomás kialakulását.
– Mennyiben segítenek a tejtermékek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében?
– Nagyon fontosnak tartom a tejtermékek fogyasztását. Az omega–3-mal dúsított tej a telítetlen zsírsavtartalom miatt segít ezeknek a betegségeknek a megelőzésében. Ezek a zsírsavak megtalálhatók még – igen nagy mennyiségben – a halolajban is, így ha hetente 1-2 alkalommal fogyasztunk halat, akkor pótolható a szervezet igénye. A tej, amellett, hogy a szív-érrendszeri betegségek elleni küzdelemben segít, jórészt fedezi a kalciumszükségletet is, ami meggátolja a csontritkulást és az időskori csonttörést.
– Hogyan hozható összefüggésbe a stressz a szív- és érrendszeri betegségekkel?
– A stressznek két fajtája van Hans Selye stresszelmélete alapján (Ez egy alkalmazkodásról szóló elmélet, amely azt vizsgálja, hogy az egyes élőlények hogyan tudnak alkalmazkodni ahhoz a világhoz, amelyben élnek. Selye általános alkalmazkodási szindrómának – General Adaptation Syndrome, GAS – nevezte el). Az egyik az, amire a szervezetnek szüksége van ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a külvilág ingereihez. Erre még a csecsemőnek is szüksége van idegrendszere normális kialakulásához. Ennek a stresszfajtának a neve eu-stressz. A másik fajtája a stressznek az ún. disz-stressz, amivel nem tudunk mit kezdeni, amit nem tudunk feldolgozni, ami szorongást idéz elő. Ezt a stresszt ismeri inkább a közvélemény, ezt hangoztatjuk annyit manapság. A stressz ellen is tehetünk, azzal, hogy megpróbáljuk megtanulni leküzdeni azokat a tényezőket, amelyek előidézik. A baj az, hogy az élőlények nagy része nem tanulja meg jól. Az ember pótcselekvésekkel igyekszik úrrá lenni a stresszen, rágyújt idegességében, vagy sós ropit eszik, valamit majszol. Ezáltal súlyos nikotinterhelésnek van kitéve, sok sót visz a szervezetébe, elhízik. Felmegy a vérnyomás, elmeszesednek az erek. Maga az idegesség nem okoz érelmeszesedést, Azok a veszélyeztetettek, akik nem tudják kezelni a stresszhelyzeteket, és rászoknak a pótcselekvésekre. Tavaly megjelent egy vizsgálat, amelyet Finnországban, egy kisváros gyárában végeztek el a munkahelyi stressz ártalmasságáról. Több, mint 25 éven át, két csoportra osztva figyelték a gyár közel 800 dolgozóját. Az első csoportban azok voltak, akiknek a munkája érdekes, lehetséges volt az előmenetel, kaptak pozitív visszajelzéseket, jó fizetésük volt. A másik csoportban azok a dolgozók voltak, akik kiosztott feladatot hajtottak végre, nem volt sikerélményük, és a fizetésük sem volt túl magas. Ezek a dolgozók folyamatosan szorongtak a teljesítmények és az elvárások miatt. A vizsgálat eredménye az lett, hogy a második csoport dolgozóinál kétszer olyan magas volt a szív- és érrendszeri betegségek és halálozások száma, mint az első csoport dolgozóinál.
– Milyen következtetéseket lehet mindezekből levonni?
– Nagyon szoros összefüggés van a rossz értelemben vett stressz és a szív-érrendszeri betegségek kialakulása között. Figyelnünk kell az életmódunkra, a sportra, a mozgásra és a táplálkozásra. Sokminden rajtunk múlik.
H. ZS.
