Az aerobik szak­má­ban több „Nor­bit” is is­mer­he­tünk, de ered­mé­nye­i­vel iga­zolt vi­lág­sztár csak egy van. Baucsek Nor­bert.

 

A sportban mi­lyen ered­mé­nye­ket ér­tél el?
1995-ben kezd­tem ver­se­nyez­ni. Az iga­zi si­ke­re­ket 1998-tól, Mé­szá­ros Ré­ká­val kö­zö­sen ér­tük el. A mis­kol­ci or­szá­gos baj­nok­sá­gon egyé­ni és pá­ros ka­te­gó­ri­á­ban el­ső he­lyen vé­gez­tünk és in­nen­től kezd­ve nem volt meg­ál­lás. To­kió Vi­lág Ku­pa I., Sizuoka World Top 3 (a há­rom leg­ered­mé­nye­sebb nem­zet ver­se­nye) I., Han­no­ver Mes­te­rek Tor­ná­ja I. (nyolc or­szág leg­jobb­jai), Ho­lly­wood ama­tőr VB I. és há­rom­szo­ros ma­gyar baj­no­ki cím. Hir­te­len en­­nyi ju­tott eszem­be, de en­nél sok­kal több ered­mé­nyem van. Ígé­rem, ha­za­me­gyek és össze­szá­mo­lom az ér­me­i­met.
Ez igen! Gyer­mek­ként aerobik ver­seny­ző­nek ké­szül­tél, vagy volt va­la­mi más vá­gyad?
Em­lék­szem még 16 éve­sen meg­ígér­tem szü­le­im­nek, hogy vi­lág­baj­nok le­szek, ne­kem fog szól­ni a ma­gyar him­nusz és lo­bog­ni a nem­ze­ti zász­ló. Mi­kor ez To­ki­ó­ban va­ló­ra vált, sír­tam a bol­dog­ság­tól. Ret­ten­tő büsz­ke vol­tam kis ha­zánk­ra, hogy 42 or­szág ver­seny­zői kö­zül mi bi­zo­nyul­tunk a leg­jobb­nak és meg­is­me­rik Ma­gya­ror­szá­got egy ki­csit kö­ze­lebb­ről.
Ha ilyen si­ke­re­sek vol­ta­tok, ak­kor mi­ért hagy­tá­tok ab­ba?
Sze­rin­tem egy él­spor­to­ló éle­té­ben az a leg­ne­he­zebb dön­tés, hogy mi­kor és ho­gyan fe­jez­ze be a pá­lya­fu­tá­sát. Úgy ér­zem, hogy si­ke­rült a csú­cson ab­ba­hagy­ni, így csak jó él­mé­nye­im van­nak.
Jól tu­dom, hogy ta­valy meg­mű­töt­tek?
Két­szer is, porckorongsérvvel.
Ezt a sé­rü­lést ho­gyan sze­rez­ted?
Iga­zá­ból ez egy hos­­szabb fo­lya­mat volt. Az utol­só két évet sé­rült ge­rinc­cel ver­se­nyez­tem vé­gig. Nem akar­tam tu­do­mást ven­ni ró­la. A prob­lé­ma nem múlt el. Le­ke­rül­tem Nyír­egy­ház­ára Dr. Láz­ár György ke­zei alá. A mű­tét után úgy dön­töt­tem, hogy új éle­tet kez­dek. Meg­is­mer­tem Claudiát. Ő lett az edzőm, fel­épí­tett sé­rü­lé­sem­ből. Ala­pí­tot­tunk egy kö­zös cé­get. Tel­je­sen el­ra­bol­ta a szí­ve­met.
Ak­kor a sport még ré­sze az éle­ted­nek?
Hát per­sze. Moz­gás nél­kül nem tel­jes az élet. Min­den es­te órá­kat tar­tok kü­lön­bö­ző fitnesz ter­mek­ben, telt­ház­zal. Ki­fej­lesz­tet­tem az ún. Boot Camp órát, ami egy kő­ke­mény ka­to­nai ki­kép­zést ta­kar. Per­sze át van ala­kít­va höl­gyek szá­má­ra, de sok fiú is jár. Mond­ha­tom, „ki­ké­szül­nek” a vé­gé­re.
Hogy néz ki egy ilyen óra?
Jó ala­pos be­me­le­gí­tés­sel kez­dő­dik. Majd ki­vá­lasz­tok 3–4 fé­le gya­kor­la­tot és azt ad­dig is­mé­tel­jük, amíg min­den­ki tel­je­sen el­fá­rad és ak­kor jö­vök én: „Még két kör!“ Ilyen­kor nem na­gyon ked­vel­nek. A lé­nyeg az, hogy min­den­ki­ből ki­hoz­zam a ma­xi­mu­mot. A „holt­pon­ton” ne­kem kell át­se­gí­te­ni őket. A má­sik fon­tos do­log a csa­pat­mun­ka. Ha va­la­ki lát­vá­nyo­san la­zsál vagy be­szél­get, ak­kor még egy kör. Óri­á­si fe­gye­lem van az órán, de meg is van az ered­mé­nye. Iz­mos, nő­i­es, for­más alak. Ez­után a far- és has­izom gya­kor­la­tok kö­vet­kez­nek. Több fiú is meg­je­gyez­te már, hogy az én órá­mon van­nak a leg­jobb fe­ne­kű lá­nyok. Pe­dig nem én vá­lo­gat­tam ös­­sze őket, ha­nem ez lett a ki­tar­tó mun­ka ered­mé­nye. A vé­gén pe­dig az el­ma­rad­ha­tat­lan, két per­ces pi­he­nés. Ezen már ne­kem is si­ke­rült el­alud­nom. A ven­dé­gek szól­tak: „nem ké­ne már hazamenni?”. Úgy ér­zem, hogy így tel­jes egy óra.
A szín­pad­tól vég­leg el­bú­csúz­tál?
So­sem tud­nék. Nagy­sza­bá­sú ren­dez­vé­nye­ken rend­sze­re­sen tar­tok nyílt­órá­kat. Ilyenkor a FreeStyler Team keretén belül lépek színpadra.
Nagy si­ke­re volt az elő­ző ka­zet­ta – so­ro­za­tod­nak. Ter­ve­zed a foly­ta­tást?
Igen, tel­je­sen új do­log­ra ké­szü­lök, de ez még ti­tok.