Ami­kor az em­be­ri szer­ve­zet az egyed­fej­lő­dés so­rán a víz ős­kö­ze­gé­ben lé­te­ző fa­jok­ból ki­ala­kult, a víz élet­adó sa­ját­sá­ga örök­lő­dött to­vább. A víz sze­re­pe az élő fa­jok szer­ve­ze­té­ben, be­le­szá­mít­va az em­be­rét is, nem vál­to­zott meg az élet sós víz­ből jö­vő, ké­sőbb édes víz­hez al­kal­maz­ko­dott el­ső te­remt­mé­nyei óta.

 

A ko­ráb­bi víz­ben élő fa­jok kol­lek­tív él­mé­nyei, hogy bár­mi­kor ki­szá­rad­hat­tak, szom­jan pusz­tul­hat­tak, stres­­szes ál­la­po­tot hoz­tak lét­re ben­nük. Ez a „stressz” egy erő­tel­jes fi­zi­o­ló­gi­át ala­po­zott meg, a test cse­kély víz­tar­ta­lé­ka­i­nak vál­ság­ke­ze­lé­sé­re. A mai „stresszelt” em­be­rek­ben pon­to­san ugyan­ez a fo­lya­mat és vál­ság­ke­ze­lés van ki­ala­ku­ló­ban. A fo­lya­mat el­ső­sor­ban egy szi­go­rú víz­tar­ta­lék-ke­ze­lést fog­lal ma­gá­ba.

A „víztartalék-kezelési rend­szer” az egyet­len mód a meg­bi­zo­nyo­so­dás­ra, hogy a meg­fe­le­lő men­­nyi­sé­gű víz, és az ál­ta­la szál­lí­tott táp­anyag­ok el­érik a lét­fon­tos­sá­gú szer­ve­ket. Tes­tünk­nek a „száraz száj” tü­net­nél sok­kal több jel­zé­se van a szom­jú­ság­ra. Tes­tünk­nek szük­sé­ge van, leg­alább na­pi 6-8 po­hár (2,5 de­ci­li­te­res vi­zes po­hár) víz­re.

Az al­ko­hol, a ká­vé, a tea és a kof­fe­in tar­tal­mú üdí­tő­ita­lok nem szá­mí­ta­nak víz­nek. A víz­ivás­ra leg­meg­fe­le­lőbb idő­szak­ok (a kli­ni­kai gyo­mor­fe­kély ke­ze­lé­sek­ben ta­pasz­tal­tak): reg­ge­li, ebéd és va­cso­ra előtt fél órá­val egy po­hár víz, két és fél órá­val min­den egyes ét­ke­zés után ha­son­ló men­­nyi­sé­gű víz. Ez a leg­mi­ni­má­li­sabb men­­nyi­ség, ami­re a tes­tünk­nek szük­sé­ge van. Tes­tünk víz­hi­á­nyá­nak meg­szün­te­té­sé­re ket­tő­vel több po­hár vi­zet kell in­nunk a leg­ne­he­zebb ét­ke­zé­sek kö­rül, vagy le­fek­vés előtt.

Az ét­ke­zé­si idők­höz be­ál­lí­tott víz­fo­gyasz­tás meg­elő­zi a vér be­sű­rű­sö­dé­sét, ami egyéb­ként a táp­lá­lék be­vi­tel kö­vet­kez­mé­nye len­ne, mi­vel vi­zet von el a sej­tek kö­rü­li tér­ből.

Ba­kos At­ti­la és Egedi-Kovács Me­lin­da