Június 30-ig kellett intézkedniük a földtulajdonosoknak a parlagfű mentesítésről. Aki mulasztott, az jóval szigorúbb szankciókra számíthat a tavalyinál. A büntetés mértéke akár kétmillió forintig is terjedhet, nem fizetés esetén súlyos kamatokkal kell számolni. Dr. Péterfia Éva kormánymegbízottal beszélgettünk.
A nyilvántartott asztmások száma hazánkban meghaladja a 160 ezret, az allergiában szenvedők száma 2 millió körülire becsülhető.
Légi felvételek is készülnek!
– Hogy a parlagfű elleni védekezés hatékonyabb lehessen a tavalyinál, szükségessé vált a jogszabályi környezet felülvizsgálata és szigorítása.
– Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a törvényi szabályozás – a nagyszámú allergiás beteg érdekében – az egészségeskörnyezethez való jogot a tulajdonjog elé helyezi, így az államigazgatási eljárás általános szabályait betartva a közérdekű védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhető.
– Kié a felelősség?
– A parlagfű elleni védekezés elsősorban a föld tulajdonosának, illetve használójának a kötelezettsége. A törvény be nem tartása esetén a hatóság feladata a közérdekű védekezés elrendelésére és a növényvédelmi bírság kiszabása.
– Honnan értesül a hatóság arról, hogy valaki nem tartja be a törvényt, és nem irtotta ki a parlagfüvét? Állampolgári bejelentésre alapoznak?
– A parlagfűvel fertőzött területek felkutatását a törvény a földhivatalok feladatává teszi. Az ellenőrzést a földhivatalok mezőgazdászai határszemlék során végzik – légi felvételek és az előző évi eljárások adataira támaszkodva – együttműködve a növényvédelmi hatósággal, az önkormányzatok jegyzőjével, a civil szervezetekkel és a lakossággal.
A határidő letelt
– Június 30-áig kaptak haladékot a tulajdonosok, addig intézkedhettek. Ezek után már szankciók következnek…
– Ez azért van így, mert a parlagfű virágzása általában július közepén kezdődik, és az első fagyok beálltáig, tehát október közepéig tart. Az ingatlan- és földtulajdonosoknak a virágzást meg kell akadályozni, így a törvény szerint a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtani, majd azt követően a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan meg kell akadályozni.
– Hányszor kell a parlagfű-mentesítést elvégezni?
– Az évnek ebben a szakaszában a védekezés legegyszerűbb módja a kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás. Kaszálásra októberig két-három alkalommal is szükség lehet.
Fontos tudnivaló, hogy a közérdekű védekezést nemcsak termőföldön folytatják le, – amelybe a zártkertek is bele tartoznak – hanem belterületen, ipari, kereskedelmi és egyéb telephelyeken, utak, vasutak, vízpartok mentén is. A másik nagyon fontos tudnivaló, hogy a parlagfűvel erősen fertőzött, rosszul művelt haszonnövény állományban is elvégezhető a kényszerkaszálás.
Patthelyzet kizárva!
– Ha valaki nem tesz eleget törvényi kötelezettségének, akkor szabadon virágozhat a növény a földjén? Nem eredményez ez patthelyzetet? Keresik a tulajdonost, aki nem intézkedik, körülötte pedig egyre több a beteg…
– Szó sincs róla, mert a törvény szerint június 30-a után az ingatlan tulajdonosának, használójának ismerete nélkül is el kell végezni haladéktalanul a közérdekű hatósági védekezést, amire halasztó hatálya még a benyújtott fellebbezésnek sincs.
A közérdekű védekezést elrendelő határozatot a helyi önkormányzatok hirdetőtábláján kifüggesztik, majd a védekezést haladéktalanul elvégzik. A földhasználót, illetve termelőt csak ezután keresik meg és felszólítják a közérdekű védekezés és ezzel kapcsolatos hatósági költségek megtérítésére. Késedelmes fizetés esetén a költségek a jegybanki alapkamat kétszeresével emelkednek. Nem fizetés esetén, a közérdekű védekezés költségei az adók módjára kerülnek behajtásra.A hatóságok a közérdekű védekezés elvégzése után növényvédelmi bírságot szabnak ki a földhasználóra, illetve termelőre, mely bírság húszezer és kétmillió forint közötti összegben az eljárás költségén felül kerül kiszabásra. A közérdekű védekezések elrendelésében belterületen a jegyzők, külterületen a növény- és talajvédelmi szolgálatok az illetékesek.
MI AZ ESÉLYE ANNAK, HOGY ALLERGIÁS LESZEL?
•Az allergiára való hajlam öröklődik.
•Ha a családban nincs allergiás, a születendő csecsemőnél 10% az esély az allergiás megbetegedésre.
•Ha mindkét szülő allergiás, a veszély mintegy 60-80%-ra nőhet. Ez a hajlam még nem jelenti azt, hogy a gyermek meg is betegszik, csak a megbetegedés esélyét hordozza magában.
•Vannak olyan tényezők is a környezetünkben, amelyek külön-külön, vagy együttesen beindíthatják a folyamatokat. Ilyenek a korai allergénbehatás – pl. a korán megkezdett tehéntejtáplálás az idő előtt felfüggesztett anyatejtáplálást követően, a földieper, mogyoró stb. idő előtti adása, vagy ha már a gyermek csecsemőkorától nagy mennyiségű légúti allergénnek (pl. macskaszőr, vagy szőnyegpadlós lakásban házipor atka) van kitéve.
•A korán közösségbe kerülő gyermekek számos vírus és baktérium okozta fertőzésnek vannak kitéve. A kezelésre alkalmazott antibiotikum az immunvédekezést gyengíti.
•A szennyezett levegő és a dohányfüst is veszélyezteti az ilyen gyermekeket.
Az allergia megjelenése nincs életkorhoz kötve. Nincs szabály, bármikor kialakulhatnak az első tünetek és közöttük átmenet is lehetséges. Vagyis ha valaki szénanáthás, nincs kizárva annak a lehetősége, hogy később asztmás lesz, illetve fordítva. Fontos, hogy a legegyszerűbb allergiás tünetekre, panaszokra se legyintsetek, hanem igyekezzetek azokat komolyan venni. Ismerjétek meg betegségetek alapjait, okát, a lehetséges kezelési módokat. Forduljatok orvoshoz, ugyanis igen fontos az időben elkezdett és megfelelően beállított orvosi kezelés.
