Egyre több a bizonyíték arra, hogy a szigorú koplalásos diéta lelassítja az anyagcserét, s bár csökkenti a szénhidrát- és zsírfogyasztást, de az életműködések irányításában részt vevő létfontosságú vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, és legfőképpen az élelmi rostokhoz sem jut hozzá a szervezet. Pedig a megfelelő mennyiségű rostfogyasztás felgyorsíthatná a fogyást.

 

Hazánkban az átlagos rostfogyasztás kb. 15 gramm naponta! Ez kevesebb mint a fele annak, ami az egészséges táplálkozáshoz szükséges.

 

Fogyókúrázóknak

A megfelelő mennyiségű étkezési rostfogyasztás elősegíti az emésztést, a méreganyagok és a salakanyagok eltávolítását, ami az egészség védelme mellett felgyorsítja a fogyási folyamatokat is. A rostok vizet szívnak magukba, telítettség érzést generálnak, ami által csökken az étvágy és csökken a táplálékbevitel. Az étkezési rost csökkenti a zsírok felszívódását, javítja az anyagcserét és az emésztési funkciókat is.

 

Betegségek megelőzésére

A rostban gazdag étrenddel elkerülhetőek: a vastagbél különböző rendellenességei, a székrekedés, a vér magas koleszterinszintje, az arterioszklerózis, az epevezeték károsodásai, a vércukorszint ingadozása, és végül, de nem utolsósorban, a súlyfelesleg. Ennek ellenére Magyarországon az átlagos rostfogyasztás kb.15 gramm naponta! Ez kevesebb mint a fele annak, amit a táplálkozástan szakértői javasolnak, ezért egészségünk érdekében sokszor rostpótló kiegészítőkhöz kell folyamodnunk.

 

Éhségrohamok ellen

A rostokban gazdag étrend tovább javítja a króm felszívódását és hasznosulását a szervezetben. Sajnos, az átlagos étrend csak 30–40 mikrogramm krómot tartalmaz, ami messze elmarad a hivatalosan javasolt napi 50–120 mikrogrammtól. A króm hiányakor, vagy felszívódásának zavarakor nehezebben kontrollálható a vércukor egyensúlyának ingadozása. Az egyensúly felborulása éhségrohamokat okoz, melyek a legelszántabb fogyókúrázó akaraterejét is megtörhetik. A króm segít a szervezet vércukor egyensúlyának stabilizálásában, és megszünteti a néha ellenállhatatlannak tűnő édességevés iránti vágyat.

 

Rosttípusok

Nem csak a rostok mennyisége az egyedüli lényeges tényező, a különböző típusú élelmi rostoknak megfelelő arányban kell lennie. Négy típus különböztet-

hető meg: a cellulóz, a hemicellulóz, a lignin és a pektin. A táplálkozástan szakértői azt ajánlják, hogy az étrendi rostokat többféle forrásból szerezzük be, biztosítva, hogy a szervezet mind a négyféle rosttípusból megfelelő mennyiséghez jusson. A garcinia cambogia is egy rostféleség, amelyről tudományosan kimutatták, hogy hidroxi-citromsav szabadul fel belőle, ami természetes módon gátolja azokat a folyamatokat, amelyek során a szervezet szénhidrátokból zsírokat képez, ami ugye a hízáshoz vezet.

 

 

Élelmiszereink rosttartalma

(100 gramm élelmiszerben megadva)

 

Banán   3,4 g

Brokkoli           3,6 g

Bogyós gyümölcsök      4,7 g

Fehér kenyér    3,2 g

Teljes kiőrlésű rozskenyér         8,9 g

Kelkáposzta      3,8 g

Zabkorpa          9,8 g

Búzakorpa        48,1 g

Burgonya          2,5 g

Tészta   5,7 g

Barna rizs          2,4 g

Karfiol 2,6 g

Gyöngyárpa      10,7 g

Bab       4,0 g

Szárított gyümölcs         16,1 g

Graham-liszt      4,5 g

Sárgarépa         3,0 g

Fokhagyma       1,5g

Káposzta          2,3 g

Mogyoró          6,1 g

Póréhagyma      4,1 g

Fehér rizs          0,7 g

 

Forrás: Országos Élelmiszer Hivatal, Dánia