Az emberek feltételezték rólam, hogy nekem, mint a filmbeli Samanthának, mindig is mesés szex jutott osztályrészemül, noha az igazság épp az ellenkezője. Mint oly sok nő, én is későn értem el a szexuális beteljesülést…”- vallja be Kim Catrall, a Szex és New York szappanopera sztárja könyvében.
A könyvben, mely Amerikán és Európán egyszerre söpört végig, olyan sebesen, mint az orgazmus. A hölgy ugyanis arról ír. Nem titkolva, hogy bizony, most már jó neki. Célja az, hogy legyen másnak is jó, jobb, mégjobb. Pszichológusokkal, antropológusokkal beszélget, tabuk nélkül.
Szem + Szex Párzási bámulás
Gabriel García Márquez a Szerelem kolera idején-ben leír két szerelmest, akik első alkalommal látják egymást: „… a kislány felnézett egy pillanatra, és ez a véletlen pillantás akkora szerelmi kataklizmát idézett elő, ami aztán fél évszázad alatt sem tudott lecsillapodni.”
De hogyan juthatunk el a pillantástól a szerelmi kataklizmáig? – kérdezi Kim Cattrall és fellapoz egy-egy könyvet:
•Nancy Etcoff, A legszebb a túlélő szerzője szerint az adott személy vonzerejének nemcsak a felismerése, hanem a minősítése is a másodperc töredéke alatt játszódik le. Még lényegesebb, hogy a kutatók szerint már egy hosszabbra nyúlt pillantás is hajlamos szilárdan rögzíteni az így kialakított véleményünket. A nemi vonzerő esetében az első benyomás minden jel szerint maradandó is.
•A hosszas nézés az udvarlás általános kísérőjelensége az emberek és más főemlősök körében is – írja Helen Fischer A szerelem anatómiájá-ban. Az emberek sokszor másodperceken át szemlélik a kedvesüket, kitágult pupillával. Megjegyzi, hogy a fátyolviselés női szokása a szemérmesség álcájában valójában a csábítást emeli rafinált művészetté. A szemkontaktus, mondja Fischer, „agyunknak azt az ősi részét aktiválja, amelyik a két alapérzelem – megközelítés vagy meghátrálás – valamelyikét stimulálja.” Érdekes módon a bonobók (törpecsimpánz, az ember nagyon közeli rokona) az úgynevezett „párzási bámulá”-sal bűvölik egymást, mielőtt sor kerülne a közösülésre.
Talán mert a férfiak szerelmi sikerei „teljesítmény-kényszeresek”, a férfiaknak ez a fajta nézése is erősen kötődik a fiziológiai válaszokat vezérlő receptorok érzékeny hálózatához.
Amikor a férfinak „tetszik, amit lát”, hormonstimulátorok szabadulnak fel az agyában, és megnehezítik, hogy másfelé fordítsák a figyelmüket. (Nos, ez azért sok mindent megmagyaráz!) A vizuális stimuláció által kiváltott akaratlan, látszólag „varázslatos” fiziológiai válaszok hajlamosabbá teszik a férfiakat a fetisizáló szexuális viselkedésre (de persze nem kizárólag arra). Nagyobb valószínűséggel hagyatkoznak olyan tulajdonságokra, vagy akár tárgyakra, amelyekről bizonyosan tudják, hogy sikeresen váltják ki a nemi izgalmat.
A pasik lábra, vagy mellre buknak?
Dr. Robert J. Stoller pszichiáter, aki nemzetközi elismertségre tett szert a szex és a nemiség témakörében folytatott úttörő jelentőségű munkásságáért, így jellemzi a helyzetet: „A legtöbb kultúrában a férfiak többsége erotikus mini fetisiszták egész faját alkotja”. A férfiak előszeretettel beszélnek arról, hogy lábra vagy inkább mellre buknak, és sokan egész bámulatos részletekbe tudnak bocsátkozni a kitüntetett testrészről.
Mutasd? Rejtsd el? A leselkedés ösztöne
Thomas Moore A szex lelké-ben arra int, hogy nem választhatjuk el testünket a képzeletünktől: „Mindig egy történetben élünk, mindig képek vesznek körül, és mindezt a képzeletünkkel fogjuk fel.” Az egyik leghatásosabb mód, hogy hassunk arra, ahogy a testünk és a képzeletünk értelmezi egymást, az elfedés és a megmutatás összjátéka. Az öltözködés és a divat a legelső pillanattól a leselkedés ösztönét célozta meg az elrejtés és kitárulkozás csáberejével.
A gazdag egyiptomi nők híresen csábító látványt keltettek, ahogy méregdrága, áttetsző fátyolszövetben kóricáltak, amely alig-alig fedte, miközben szüntelenül cirógatta meztelen, vagy részben meztelen testüket. És ugyan mi más a fügefalevél, ha nem egy harsány cégér: „Hahó, itt van!”? A színe és az alakja éppen azt a célt szolgálta, hogy odavonzza a tekintetet – és titokzatossággal ruházzon fel egy egyébként teljesen meztelen alakot. Ami manapság a bikini és a fehérnemű dolga…
Az efféle „genitális leképezés” egyenesen evolúciós múltunkból ered, és az állatvilágban is célzatosan alkalmazzák. Legközelebbi genetikai rokonaink, a bonobo majmok lenyűgöző hatássorozatot húznak elő a reproduktív fegyvertárukból a szexuális nagyszerűségük megjelenítésére. Az egész állatvilágra jellemző a genitális leképezés, amelynek révén ivari minták kerülhetnek a fejre, a pofára vagy a test más részeire. Mi ugyanerre használjuk az öltözködésünket – övek, szegélyek, tömések, fodrok egyaránt az elsődleges és másodlagos nemi szervek kiemelését szolgálják.
nemi egyesülésre való előkészítésével fokozzák a kívánatosságot.
Szerelem és agykutatás
Mi a kapcsolat a nemi vágy és a romantikus szerelem között? Helen Fisher antropológus és a Miért szeretünk: A szerelem természetrajza és kémiája szerzője szerelmes emberek részvételével folytatott kutatást elektromos agyvizsgálatokkal, valamint kérdőívekkel. Célja, hogy megtudja: az agy mennyiben járulhat hozzá az ilyen és hasonló kérdések megválaszolásához. A tudósok már felfedezték, hogy a nemi vágy illetve a szerelem az agy különböző részeivel és különböző molekulákkal áll kapcsolatban. Fisher felfedezéseiből az derül ki, hogy mindkettő ugyanolyan alapvető hajtóerő, mint az éhség és a szomjúság. Például a romantikus szerelem a díjra (álmaink lovagjára vagy hölgyére) összpontosuló szükséglet vagy epekedés, amelyet nehéz kontrollálni, a központi idegrendszerben pedig a dopamin emelt szintjével jár – ami összességében inkább az emberi ösztönöket, mint az érzelmeket jellemzi.
Fisher hisz a szerelem nemi vágyból, szeretetből és érzelmi kötődésből, azaz a biztonság és az egység egy állandó társ iránt táplált érzéseiből álló szövedékében. Ezek az érzelmek ugyan szorosan összetartoznak, különböző viselkedéseket generálnak és az agy különböző vegyületeivel állnak összefüggésben: a nemi vágy a tesztoszteronnal; a szeretet a dopaminnal, és talán a norepinefrinnel és a szerotoninnal; az érzelmi kötődés pedig az oxytocinnal és a vazopresszinnel.
Ezt a három hajtóerőt a szex évmilliós evolúciós fejlődése égette az agyunkba. A nemi vágy indította az őseinket arra, hogy genetikailag megfelelő partnerekkel párosodjanak. A szerelem késztetésére összepontosították a figyelmüket egyetlen egyedre, hogy ne fecséreljék ide-oda rohangálva az időt és az energiát; és a kötődés járult hozzá, hogy az utód felneveléséhez elegendő ideig éljenek együtt egyazon társsal.
Kiválthat szerelmet a nemi vágy? Helen Fisher szerint ez kétféle módon történhet meg: „A szerelem kémiai folyamatai elindítják a nemi vágy kémiai folyamatait. A nemi vágy töltése feltölti a szerelem üzemanyagtartályát. Futó szexre pályázol, aztán egyszer csak fellángol benned a szerelem.” Elmélete szerint azért kerülhet erre sor, mert a szexszel kapcsolatos hormonok megemelkedett szintje elindítja a szerelemmel kapcsolatos vegyületek felszaporodását.
A tökös rétesre a pasik beindulnak?
Amikor a chicagói Szaglás- és Ízlelés Gyógykezelési és Kutatási Alapítvány tudósai vizsgálatot folytattak az illatoknak a férfi nemi izgalomra gyakorolt esetleges hatásairól, virágillatokat használtak.
•Az egyes illatokat kontrollként sült fahéjas kalács szagával választották el. Miközben az egyes csoportok a tesztillatokat szagolták, mérték a vérnyomást a férfiak péniszében. A kutatók meglepetésére a fahéjas kalács szaga fokozta a legerôsebben a kísérleti alanyok véráramlását.
•Egy másféle vizsgálatban a levendula és a tökös rétes fűszerek (fahéj, szerecsendió és gyömbér) keveréke bizonyult a „gerjesztési verseny” fölényes gyôztesének – azután következett a fahéjas kalács, az édesgyökér és fánk keveréke, a tökös rétes és a fánk keveréke, a vajas pattogatott kukorica, a narancsillat és pézsma. A régen afrodiziákumnak tartott levendula a szexuálisan legaktívabb önkéntesek esetében kapta a legmagasabb értéket, míg azon férfiak körében, akik a legelégedettebbek a nemi életükkel, az eper végzett az élen. Ami a vesztes illatokat illeti: a sort az áfonya, a csokoládé és a babahintôpor (ugye nem meglepô?) zárja. Nem tudni, miért éppen így reagáltak a kísérleti alanyok ezekre a bizonyos szagokra.
Dr. Alan Hirsch, az Illatszex:Hogyan használjunk illatokat nemi izgalom elérésére szerzôjének elmélkedése szerint az ételszag jó hangulatba ringatja a férfiakat, míg a levenduláról tudott, hogy csökkenti a szorongást. És könnyen lehet, hogy ösztönszinten a bôséges táplálék idôszakát még mindig a szexre nyíló több lehetôséggel azonosítjuk.
VULVAFOTÓZÁS – nem aktfotózás!
Dodson úttörő jelentőségű instrukciós videójában, a Viva
Alexandra Jacoby New York-i fényképész 2000 szeptembere óta készít felvételeket a nők legintimebb részeiről: a maguk spontán, retusálatlan valójában dokumentálja a vulvák végtelen változatosságát.
Amikor Jacoby fényképezni kezdte az „átlagos vulvát”, hamar rádöbbent, hogy ilyen egyszerűen nem létezik. Jacoby szerint „hihetetlenül egyediek, és a többségünk soha nem fedezhette fel, mennyire személyes és erőteljes testünknek ez a része”.
Kutatásunk során kiderült, hogy az embereknek a vulva látványát követő reakciói majdnem olyan változatosak, mint maguk a vulvák.
„Ijesztônek látszik, de érzésnek annál pompásabb.” –
„Amikor megnéztem tükörben a vaginámat… akkor történt, amikor nagyon teherbe akartam esni. Úgy két évvel ezelôtt. És, hát igen, azelôtt még sose néztem meg. És olyan nagyon gyönyörű volt! Egyszerűen
magába foglal
„Én az újszülött esetével állítom párhuzamba. Amikor az újszülött kibukkan az anyaméhbôl, mindenki gügyög:
‘Ó, de édes’, meg ‘Nézd milyen tündéri ez a baba’.
Mire én: ezek hülyéskednek velem, vagy nem ugyanazt nézzük? Ez a baba ronda! – Rony
„Azt hiszem, túl hosszú a kis szeméremajkam. Hosszabb a másiknál, és hajlamos kicsit kikukucskálni, ami eléggé zavar.” – Natasha
Natasha megjegyzése igazán sokatmondó. Szorosan kapcsolódik
a Betty Dodsonnal egy sajnálatos áramlatról folytatott beszélgetéshez:
„Nézzük csak a pornófilmeket…. Akinek hosszú, lengő, gyönyörűséges,
reneszánsz kisajkai vannak – egyébként ez a fajta a kedvencem –, fogja
magát, és megkurtíttatja, hogy tiszta, szimmetrikus kis vonalaknak látszódjanak. Ettől aztán nyilván mindenkinek az az elképzelése támad, hogy ilyennek kell lennie egy puncinak. Ugyanezt műveljük az arcunkkal is, hát nem? Átszabatjuk az orrunkat, kozmetikai műtétnek vetjük alá magunkat, soha nem sikerül megfelelőre a frizuránk…. És pontosan ugyanez történik a nemi szervekkel.”
3 intim központ
G pont
Bár mindent és
még mindig tartogat rejtélyeket. Ezek közül talán a G-pont a legvitatottabb. 1944-ben Dr. Ernst Gräfenberg nőgyógyász határozta és nevezte meg azt a helyet, ahol annyi millió férfi járt már előtte úgy, hogy mit sem sejtettek a létezéséről. Ez a kifejezetten anatómiai pont kis prosztataszerű szövet. A hüvelyünk felső harmadában rejtőzik az az édes hely, ahol egy kis érintés is hatalmas dolgokat indít el… A G-pont azonban még csak a közelébe sem ér a vulva legpáratlanabb kincsének: a csiklónak.
Csikló
Az egyetlen szerv, amely semmi másra nem szolgál, kizárólag örömszerzésre. Az állatvilágban nincs még egy ilyen jelenség… az ember az egyetlen faj, ahol a nők orgazmust érhetnek el. A szeméremcsont alatt, a szeméremajkak találkozásánál rejtőzik a csikló fitymája vagy feje, lényegében egy idegköteg. A kis szeméremajkak fogják közre a csiklónyelet, a hüvelynyílást és a húgycsőnyílást. Ezek alatt a struktúrák alatt találhatók azok a láthatatlan részek, amelyektől a csikló ugyanakkora, mint egy átlagos pénisz. (Azaz a nőnek nagyjából ugyanannyi barlangos szövete van, mint a férfinak!)
A csikló nyele a csiklófejtől úgy két–három centiméternyit tart a szeméremdomb felé, majd szétválik, és az ajkak alatt folytatódik a hüvelynyílás két oldalán. Nemi izgalom hatására a nyél megtelik vérrel és rendkívül érzékeny lesz, a barlangos szövetnek a belső ajkak alatti betüremkedései merevvé válnak. Az ötcentiméteres húgycsövet körülvevő barlangos szövetet nevezik parauretrális szivacsnak. Amikor megtelik vérrel, a szivacson a hüvelyfalra a szeméremdomb felé gyakorolt nyomással kitapintható a G-pont. Mindezek a láthatatlan struktúrák együtt alkotják a „orgazmus erőművet”.
Mint Dr. Michael Bader mondja: „Ha valaki belépést nyer a vaginába, az azt jelképezi, hogy az illető elég fontos – elég vonzó és elég erős – ahhoz, hogy megillesse e különleges hely kiváltsága. Ugyanakkor a vagina egy olyan helyet is jelenthet a férfi elméjében, ahol elnyelődhet, ahol impotensséválhat. És ezzel a gondolattal olykor nem képes megbirkózni.”
Agy
Az egyik szervünk a nemi izgalom tekintetében valamennyit felülmúlja, ez pedig az agy. Az inger feldolgozójaként, a hormonális hangulatszabályzó vegyületek célpontjaként, továbbá a képzeletünk, érzelmeink és önazonosságunk székhelyeként, vitathatatlanul az agy a legerősebb erogén zóna. Paul Abramson és Steven Pinkerton pszichológuso
