Nem is hinnénk, de a tájékozódási futás már több, mint 1OO éves múltra tekinthet vissza. Skandináviából erednek a hagyományai és talán a mai napig is ott a legnépszerűbb. Magyarországon is sok hódolója van, közel 34OO igazolt versenyzővel büszkélkedhet ez a sportág. A fizikai felkészültségen kívül nagyon szerepe van a szellemi képességeknek is.
A versenyzők segítségül saját tapasztalatukon kívül egy részletes térképet és tájolót használhatnak.
Beszélgetőtársam az az Oláh Katalin, aki Magyarországon egyedüliként volt képes arra a bravúrra, hogy kétszer is tudott felnőtt világbajnokságot nyerni. A csinos, fiatal kétgyermekes hölgy közel 2O éves versenyzői pályafutást tudhat maga mögött.
Mióta „űzöd” ezt a sportot?
Tíz éves voltam, amikor elkezdtem. Úgy csöppentem bele, hogy az iskolában tájfutó szakkörbe kerestek gyerekeket. A tornatanárom javasolta, hogy mivel szeretek futni, próbáljam ki ezt a sportágat. Akkor még nem tudtam, hogy valójában nem egyszerű terepfutásról van szó.
Miért izgalmas ez a sportág?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez egy jellegzetes sportág. Több távban is rendeznek versenyeket. Van sprint vagy parktájfutás. Ez 2-3 km nagyon egyszerű terepen, ahol elsősorban a gyorsaság számít. Ez időben 1O-15 perc, van a középtáv, ami 4 km hosszúságú és általában 3O-35 perc alatt lehet megtenni, és van a klasszikus táv, amelynél a számított győztes idő körülbelül 7O-75 perc. Itt tereptől függ, hogy hány km-t futunk. Ha nagyok a szintkülönbségek, akkor kevesebbet, de ha viszonylag lankás vagy sík a terep, akkor lehet 1O km-nél is több.
Vannak szabályok a versenyek rendezésénél?
Nincs meghatározva, hogy pontosan milyen messze legyenek egymástól az ellenőrző pontok a tájfutás során, de általánosan mondhatom, hogy sűrűbben vannak a kijelölt pontok, mint 1 kilométer, a klasszikus szakaszon. Amúgy minden terep más, más természeti elemekkel, ez országtól függ. Az a legfontosabb szabály, hogy a tereptérképen megadott sorrendben kell megérinteni az egyes ellenőrző pontokat. Régebben a hibáért csak levonás járt, ma már akár egyetlen hiba is a versenyből való kizárást vonhatja maga után.
Milyen kiemeltebb versenyeitek vannak?
Most már minden évben van Európa- és Világbajnokság is. Sokáig csak két évente volt világbajnokság, a köztes években világkupa futamok voltak. Most már minden van, tehát EB, VB és világkupa futamok, úgyhogy nagyon szoros a versenyév. Ezen kívül nemcsak férfi és női egyéni versenyek vannak, hanem váltó is. Ez talán egy kicsit izgalmasabb, mert nem tudjuk, hogy a másiknak hogy alakult az ideje.
Hogyan zajlik egy-egy verseny?
Általában 2-4 percenként indítják a versenyzőket egy részletes térképpel. Régebben az egyes állomásokon ellenőrök figyelték, hogy mindenki érintette-e az adott pontot, ma már számítógépes rendszer működik az egyes ellenőrző ponton, mintegy blokkolunk, így egyben meg is tudjuk, hogy milyen időt futottunk. Az egyes bejelölt pontok között mindegy, hogy milyen útvonalat választunk, éppen ez adja meg a verseny izgalmát. Nyilvánvaló, hogy nem csak a gyorsaság, hanem a taktikus útvonalválasztás is nagyon sokat számít.
Lehet készülni egy-egy pályára?
Pontosan nem lehet tudni, milyen lesz a pálya, de természetesen ismerjük az egyes országok terepviszonyait. Igen jellegzetes például a Skandináv országok vagy Svájc földrajza, a pályaviszonyok. A verseny szervezőinek kötelező tájékoztatást adni a versenypálya jellegéről, főbb terepviszonyairól, a szintkülönbségekről. A pályából általában mutatnak egy pici részt, ahol biztos, hogy később nem lesznek jelölő pontok. Így már egészen közeli „útmutatást” kapunk az elkövetkező versenyre.
Itthon milyen megmérettetések várnak a válogatott versenyzőkre?
Ugyanúgy, mint más sportokban van országos bajnokság. Ennek az eredményét veszik figyelembe a nemzetközi versenyekre való kijutásnál. Az utóbbi években azáltal, hogy megszaporodtak a versenyszámok, több versenyző is indul. A hazai eredmények alapján dől el, hogy kinek, melyik versenyszám fekszik jobban. A sprint, közép és a klasszikus táv mellett a váltó is szerepet kapott, így többen utazunk ki és mindenki a saját legjobb eredménye alapján indul az egyes versenyeken. Ugyanez vonatkozik a junior korosztályra is.
Hogyan alakult válogatott pályafutásod?
Viszonylag korán, 1982-ben már válogatott lettem. Magát a versenyzést 1979-ben kezdtem és szinte már junior koromban a felnőtt mezőny eredményeit produkáltam. Legnagyobb versenyzői sikereim, a két felnőtt világbajnoki győzelmem, 1991 és 1995-ben. Közben persze kicsit kihagytam, mert két gyermekem is született. A nagyobbik lányom 6 éves, a kicsi 16 hónapos.
Mennyi időt hagytál ki?
Mind a két babánál máshogy alakult. Az első kislányom nagyon nyugodt, csendes baba volt, már három hónapos korában visszamentem edzeni. Hiányzott a mozgás. Ahogy tudtam, elmagyaráztam neki, hova megyek. Nem vittem magammal, de mindig tudta, mit csinálok. A férjem nagyon sokat segített ebben. Érdekes, hogy most már elég nagy, de még most sem jön igazán velem, igaz nem is szoktattam így, pedig most már néha jó lenne. Azt azért nem akartam, hogy a gyerekek rovására menjen a felkészülésem. Így például a második baba, aki nyugtalanabb alvó, sokat fenn vagyunk vele, szinte hozta magával, hogy nem tudtam annyit edzeni, fáradtabb voltam. Nem éreztem tehernek persze az edzések kissé háttérbeszorulását, de az időeredményeim mutatták, mutatják a fáradságomat. Volt közben sérülés is. Most is itthon az élmezőnyhöz tartozom, de tudom, hogy a kinti eredményekhez vissza kell javulnom.
Hogyan, mennyit edzel?
Minden nap. Attól függ, milyen távra gyakorolunk. Lehet, hogy csak fél órát de általában két órát biztosan. Főleg a téli alapozó időszakban kell sokat edzeni. Ha lehet terepen készülünk, a Budai hegyekben, de én szeretek atlétikusan készülni. Ez azt jelenti, hogy atlétikai pályán „résztávozom”, ahol a futásra koncentrálok. Én abban hiszek, hogy minél gyorsabb vagyok, annál jobb. Először bemelegítés, 2-3 km, a főrész, ahol tempósan futok, az 5-6 km és végül a levezető futás. Összességében egy edzés akár 12-14 km is lehet. Ha nem tudunk terepre menni, akkor a Városligetben, Népligetben, Margitszigeten gyakorlunk.
A futás kitölti az egész életedet?
Most a gyerekek mellett teljesen, de én mindig is sportállásban voltam. Alapvetően Testnevelési Főiskolát végeztem, de mindig a versenyzés és a család töltötte ki az életemet.
Mennyiben befolyásolja a futás az életformádat?
Ha a táplálkozásra gondolsz, akkor azt mondhatom, hogy mindenevő vagyok. Igyekszem főleg fehér húsokat enni, sok zöldséget. Mivel a gyerekek miatt sokszor főzök, amúgy is figyelek erre. A folyadékbevitelre szintén nagyon ügyelek. Főként a nyári időszakban sok ásványvizet iszom, néha energiaitalokat is. Egyébként az az érdekes, hogy arra kell figyelnem, hogy eleget egyek. Sokszor a futás után inkább csak szomjas vagyok, és erőltetnem kell az evést.
Mik a tervek az elkövetkező időszakra?
Július közepén van az Eb Dániában, szeptemberben pedig a Vb. Szeretnék jól szerepelni, a végeredmény szempontjából pedig ismét az élmezőnyben végezni.
Telegdi Ágnes
