Egyed Krisztina tavaly a gyorskorcsolya Európa-bajnokságon sporttörténelmet írt. Először a női gyorskorcsolyázás történetében érmet szerzett az 500 méteres számban. Most kicsit fáradtan, közvetlenül az idei hollandiai EB után beszélgetünk a jégcsarnokban.

fáradtan, közvetlenül az idei hollandiai EB után beszélgetünk a jégcsarnokban.

 

Hogyan kezdtél el korcsolyázni?

A családunkban a korcsolyának vannak hagyományai, hiszen édesanyám jégtáncos volt (Mató Edit, a Mató – Csanádi jégtánc kettős női tagja). Két éves voltam, amikor először korit kaptam. Akkoriban hideg telek voltak, egy fóliát fellocsoltak vízzel, az megfagyott és azon csúszkáltam. Nagyon megszerettem és kicsi koromtól minden nap a nagymamámmal kijártunk a műjégre. Édesapám azt mondta, hogy előbb fogok megtanulni korcsolyázni, mint rendesen járni. Először jégtáncosnak akartak adni, de még párom sem volt. Egyszer a TV-ben láttam Hunyadi Emesét 1982-ben gyorskorcsolyázni és akkor 6 évesen eldöntöttem, hogy én is gyorskorcsolyázó leszek. Anyukám lement a műjégre és kerített egy edzőt, aki azt mondta, hogy hajlandó velem foglalkozni. Őt Görgényi Andrásnak hívták. Utána egy éven keresztül párhuzamosan csináltam a műkorit és a gyorskorit. Aztán egyszer a műkori edzésen az edzőm azt mondta, hogy úgy mozgok, mint egy medve. Ezek után végleg úgy döntöttem, hogy csak a gyorskorcsolyát folytatom.

 

Hol tudsz edzeni?

A Városligetben vagyunk mindig akkor, amikor a közönség elől zárva van a pálya.

Ez azért elég behatárolt. Szoktál külföldön is edzeni?

A szezont külföldön kezdjük, mert itthon nincs elég korán jég. Általában Bajorországban, Inzellben vagy Erfurtban. Ott fedett pálya van. Ez október-novemberben zajlik. Novemberben már megkezdődik a világkupa szezon, ahol a szintidőket meg kell futni a versenyekre. Ha ezeket sikeresen letudom, akkor kezdhetem az edzést.

 

Ki finanszírozza ezt?

Félig a szövetség, félig a szüleim. Sajnos komoly szponzor nincs. Néha-néha akadt, de most nincs. Ez nagyon komoly probléma. Nagy terhet ró ránk is.

Szerinted mennyire költséges sport a gyorskorcsolya?

A korcsolyacipő viszonylag drága, mert egyre inkább elterjed a lábra öntött korcsolya. Ez azt jelenti, hogy gipszminta alapján saját részre építik fel a cipőt. A pengének és a cipőnek derékszögben kell állnia egymáshoz képest. Ha nem így van, nagyon nehéz a megefelelő beállítás. Nekem őszszel a bokámon csonthártyagyulladásom volt, mert nem lett jó a cipő. Ezért újra kellett készíteni.

 

Mennyi ideig tart egy cipő?

Ha valóban jól sikerül, én állítom neked, hogy 4-5 évig is kitart.

Ez nagyon érdekes, mert a műkorcsolyázóké csak egy-egy szezont bír ki.

Igen, mert az övék tiszta bőr cipő. A miénk pedig karbon, különböző termoplasztok és bőr. A cipő formája is más, mert a miénk éppen csak boka fölé ér, a műkoris cipő pedig jóval boka fölött végződik. Ott lényeges a bokafogás. A gyorskorcsolyázónál nagyon fontos, hogy a boka szabadon legyen, hogy utána ezt a teljesen természetellenes pózt fel tudjuk venni. Azért nincs a boka fölött a korcsolya, mert akkor az ember nem tudja a térdét előrenyomni. A pengét felcsavarozzák a műkorisoknál. Nálunk is így van, de nem állítják fixre. Az a cél, hogy a penge állítható legyen. Előre és hátra is tolható. Ez határtalan lehetőséget rejt magában, de egyben rossz is, mert nem könnyű pontosan beállítani.

 

Visszatérve az általad is teljesen természetellenesnek nevezett testtartáshoz, szerinted mennyire terheli meg a szervezetedet ez a görbe pozíció?

Ez mindenképpen tönkre teszi a térdet és a derekat, már csak azért is, mert magát a tartást csak súlyzómunkával és súlyzóerővel lehet fejleszteni. Csak akkor tudja az ember ezt megtartani, ha a comb és a fenékizom elég erős. Ez önmagában egy elég erős statikus helyzet. Akkor a legjobb, ha a comb és a lábszár derékszöget zár be. Sok esetben ez sem elég, mert eljutottunk egy olyan sebességhez, ahol még lejjebb kell menni a testtartásban. Szinte vízszintes comb kell ahhoz, hogy megállhatóvá tegyük a sebességet. Kétféle ellenállás van, a jég súrlódási ellenállása és a légellenállás. Természetesen 80 százalékban a légellenállással kell küzdenünk. Ezért van ez a rendkívül furcsa póz.

 

Erre gondolom egy idő után már nem kell figyelni.

Persze, az a cél, hogy ez teljesen automatikussá váljon a versenyekre. Nem az a feladat, hogy az edző a versenyek alatt külön a testtartásért gyötörje a versenyzőt. Az igazat megvallva azonban soha nem elég mély a testtartás.

 

Hogy alakul a mozgás a verseny során?

Gyorsítani csak a penge belső élével lehet. Ezért szinte futó mozdulatokkal indulunk, lábunk kifele áll, mint Dagobert bácsinak. Így lehet viszonylag gyorsan nagy sebességet elérni.

 

Hogy néz ki egy napod a felkészülési időszakban?

Először száraz melegítés, utána jöhet csak a jeges melegítés. Majd jön az edzés, ami rendkívül változatos lehet. Lehet rövidtávra melegítés, rajtgyakorlás, 100, 200, 300 méteres távgyakorlás, de van olyan is, hogy fél órán keresztül fel sem emelkedem a jégről. Az intenzitás is változhat. Lehet csak lazább, amikor inkább csak technikát gyakorlok, de van, hogy szinte meghalok a végén. Ivánkai György 12 éve az edzőm, ő is többszörös magyar bajnok.

 

Mikor kezdtél el versenyezni?

7-8 éves koromtól. Viszonylag hamar jó eredményeim lettek, már junior korban. Volt olyan verseny, amelyen a többiek azzal foglalkoztak, hogy engem megverjenek.

 

Meddig lehet ezt szerinted csinálni?

Az idő előrehaladtával nem is annyira fizikai, mint inkább pszichés határai vannak a teljesítménynek. Azt szokták mondani, hogy a csúcspontot 22 és 32 éves kor között bármikor el lehet érni. Mindenkinél változó, hogy mikor kerül úgymond csúcspontra.

Külföldi edzésnél mennyi ideig vagy távol a családodtól?

Van, hogy egy-másfél hónapig is külföldön vagyok. Ilyenkor sms, e-mail és telefon marad a kapcsolattartásra.

 

Mennyire kell odafigyelned az étkezésre?

Próbálkoztam a lefogyással, mert nekem elég „ramaty” térdeim vannak, lazák a térdszalagok. Egy dietetikussal egyeztetve tudatosan táplálkozom. Naponta ötször, de keveset eszem így nagyjából sikerül tartanom a súlyomat Emellett a térdszalagok terhelését muszáj csökkentenem azzal, hogy a négyfejű combizmot erősítem. Ezzel kímélem is őket. Fontos ez az eséseknél is, hiszen itt nagy sebességről van szó. Meg kell akadályozni, hogy az ember nekivágódjon a kanyarvédelemnek.

 

Mi is történik esésnél?

Meg kell próbálni fékezni. A régi korcsolyánál az volt a szabály, hogy vagy az elejét, vagy a sarkát belevágni a jégbe. Most ha végképp nem tudunk fékezni, akkor „lábakat az égbe”. Nálunk nagyon vastag szivacs van a kanyarban, ez véd. A hollandok kifejlesztettek egy olyan körülbelül fél méter vastag szivacsot, amiben levegő cirkulál, ez elnyeli az ütközést. Nem fixen rögzített, hanem csak leteszik a jég szélére, ez még külön elvesz a lendületből. Szerencsére ritka a nagy sérülés, a nagy esés.

 

Volt komolyabb sérülésed?

Igen, nyáron. Szörfözés közben sérült meg a térdem. Szerencsére megúsztam egy részleges szalagszakadással, amit nem is kellett műteni.

 

Hogyan alakultak az eredményeid?

1991-ben Inzellben a sprint vb volt az első versenyem. 1992-ben Albertvillben a legfiatalabb versenyzőként indultam az olimpián, 1994-ben szintén az olimpián 1000 méteren felnőtt országos csúcsot futottam. 1997-ben az Eb-n 500-on 4. lettem. 1998-ban 1500-on országos csúcsot futottam Naganoban az olimpián, 2002-ben Salt Lake Cityben az olimpián minden távon országos csúcsot futottam. 2002-ben 1000m-en 600-nál még olimpiai csúcsidőn belül voltam. Aztán nagyon elfáradtam. Az olimpián fantasztikus volt a jég, szinte percenként döntötték meg a rekordokat.

 

A tavalyi Eb nagyon jól sikerült.

Életem legjobb szezonja volt. Első magyar női versenyzőként sikerült bronzérmet szereznem 500 méteren, Hollandiában.

 

Verseny közben kis táblákon miket mutatnak az edzők?

A részidőket, 500-on az első 100 eredményét, utána a körönkénti eredményeket. Ez az információ nagyon sokat számít. Hoszszabb távon az a jó, minél egyenletesebb a teljesítmény. De rövidtávnál, ott menni kell, ott nincs mese. Ott nem lehet tartalékolni.

Kedvencem az 1000 és az 1500 méter. Ez sprint is és taktika is. Az 1500 nagyon tud fájni. Az oxigénhiány miatt. Erős terhelésnél a termelődött salakanyagot a vérkeringés nem tudja elszállítani, egyre kevesebb friss oxigén jut el az izomrostokba. Ezt a terhelést kell gyakorolni, hogy minél később jelentkezzen a fájdalmas oxigénhiány. Ha nagyon fáradt a versenyző már az alap pozícióját sem tudja megtartani.

 

Kell levezetés a nagy sprintek után?

Igen, feltétlenül. A szobabiciklizés a legjobb, mert ott nem kell a testsúlyt megtartani, de a lábam azért mozog. Emellett nyújtani is kell, hogy az izomrostok újra fel tudják venni az alakjukat.

 

A civil életben van-e foglalkozásod?

Két diplomám van, Könnyűipari mérnökként utána pedig marketing szakértőként diplomáztam. Később, a civil életben szeretnék majd ezzel foglalkozni. Az, hogy meddig csinálom a versenyzést, az eredménytől és kedvtől is függ. Ha lehet, szeretnék az olimpián a legjobb 15-ben lenni, Eb-n pedig újra dobogóra állni. Sajnos az idei szezonban a felkészülés alatt sokat betegeskedtem, a szintidőt is lázas betegen futottam. A felkészülés majdnem teljesen elúszott, így az eredményem is.

 

Nagyon régóta űzöd versenyszerűen ezt a rendkívül fárasztó sportot. Mi tart még a pályán?

Talán azt mondanám, hogy amikor az eredmények hozzák magukat, akkor az ember azt mondja: na, hát mégiscsak megérte.

 

T. Á.