Molnár Tamás, a Honvéd-Dominó vízilabdázója olimpiai bajnok, kétszeres Európa-bajnok, és Világkupa-győztes.

Azt gondolhatnánk, hogy Tamásnak ennyi sportolás mellett, szinte már nem is marad nagyon ideje másra. Márpedig a kiváló vízilabdázó a szegedi JATE jogi karán doktorált, és éppen a szakvizsgához szükséges hároméves gyakorlatát tölti.

Mellette pedig természetesen nap, mint nap edz, hétvégén pedig a mérkőzéseken játszik, valamint együtt készül a válogatottal a következő nemzetközi megmérettetésre.

 

Miért tartotta fontosnak a tanulást?

A vízilabda nem olyan anyagi biztonságot nyújtó sportág, mint mondjuk a futball. Az olimpia óta persze változott a helyzete, de még közel sincs olyan szinten, mint ahol lehetne. Ráadásul vízilabdázni sem lehet az idők végtelenségéig. Aztán, ha befejezem a sportpályafutásomat, akkor is kezdenem kell magammal valamit. Épp ezért úgy gondoltam, csakis a hasznomra válhat, ha tanulok, hiszen egy megtanult szakmát mindig lehet hasznosítani.

Miért pont a jogi pályát választotta?

Szegeden laktunk, és ott vízilabdáztam, ezért egyértelmű volt, hogy ott folytatom a tanulást valamelyik középiskolában. Szülői indíttatásra, a műszaki szakközépiskolára esett a választásom, de az egyik szakmai tanárom elvette a kedvem attól, hogy a pályán maradjak. Szerencsére az osztályfőnököm nagyon rendes volt, és igencsak következetes a tanításban, és az osztályzásban. Mivel ő magyart és történelmet tanított, ezeket a tárgyakat remekül tudtuk, ezért úgy gondoltam olyan helyre kell jelentkeznem, ahol ezek a felvételi tantárgyak. Így mentem a jogra.

Sikerült elsőre a felvételije?

A sokszoros túljelentkezés ellenére elsőre felvettek az egyetemre és joghallgató lettem Szegeden. Nagyon örültem, hiszen így továbbra is ott vízilabdázhattam, és tanulhattam. Nagyon fontosnak tartom a sportolást, de a tanulásra is hasonló hangsúlyt fektettem. Szerintem a kettő remekül megfér egymás mellett.

Hogyan tudta összeegyeztetni a tanulást a sportolással?

Igazából nagy gondot nem okozott, hiszen a reggeli és az esti edzés között ráértem iskolába járni. Aztán egyéni tanrendes lettem, így csak akkor kellett bejárnom, amikor ráértem. Az első két-három hónapban még szorgalmasan jelen voltam az előadásokon, de aztán szép lassan egyre kevesebb órára mentem be, később pedig már be se jártam. Amikor negyedéves voltam, akkor nem telt el olyan nap, hogy ne kellett volna több órát tanulnom, és akkor bizony elég nehéz volt mindent összeegyeztetni. Az ürömben annyi volt az öröm, hogy Szegeden anyagi nehézségei lettek az egyesületnek, így tudtam azzal revolverezni, hogy ha nincs pénz nem jövök minden edzésre. Persze ez csupán egy-egy edzés kihagyására volt igaz. No meg mondjuk belefért, hogy kicsit később mentem, vagy korábban jöttem el a tréningekről, de tulajdonképpen akkor is mindent megtettem amit az edző mondott, hiszen ez a sport alapja.

Nem érezte néha úgy, hogy elege van a rengeteg magolásból, tanulásból és inkább feladja?

Egy percig sem. A sport megtanít arra, hogy ha valamit elkezdesz, azt be is kell fejezned. Úgy gondoltam, hogy ha már ennyi energiát rááldoztam, csak azért mert most egy kicsit nehezebb, vagy mert elegem van, attól még nem szabad feladnom. Utólag azt mondom, jól döntöttem, és tudom ajánlani a tanulást mindenkinek.

Ledoktorált, most áll a szakvizsgája előtt. Tudja már, hogy melyik szakterületen szeretne dolgozni?

Igazából nem döntöttem még el. A szakvizsgához szükséges három gyakorlatban eltöltött éven már túl vagyok, de úgy gondolom, hogy a szakvizsgához még egy kicsit több kell. A szakvizsga talán még nehezebb, mint az államvizsga, úgyhogy arra nagyon fel kell készülni. Szerintem két éven belül sikerülhet leszakvizsgáznom, és akkor majd elgondolkozom azon, hogy merre induljak tovább.

A labdajátékosok közül önöknél a legnagyobb a diplomások aránya, preferálják az egyesületek azt, hogy önök képzik magukat?

A legnagyobb mértékben. ők is tudják, hogy csak ideig-óráig lehet megélni a sportolásból. Ha az edzéseken és a mérkőzéseken megfelelően teljesítesz, és látják rajtad, hogy a kihagyott egy-két edzés nem okoz komolyabb gondot, akkor támogatnak mindenben. Persze ehhez az is kell, hogy te is maximálisan állj a dologhoz. Nem szabad visszaélni a könnyített helyzettel, és akkor ők is segítenek, amiben csak tudnak.

J.H.