Napjainkra időszerűvé vált, hogy az oly sokat emlegetett testtömeget más szempont szerint is nagyító alá vegyük. A testtömeg és teljesítmény kölcsönhatásait vizsgálva lehetővé válik a testtömeg optimalizálása a teljesítmény szolgálatában, az edzésmunka hatékonyabbá válhat.

 

Eközben nem frusztrálja a sportolót a sanyargatás pszichológiai és fiziológiai aspektusa, a minél kisebb testtömegre törekvés, ami már-már a veszélyes végletek mértéket is elérheti.

Közismert tény, hogy minél nagyobb tömeget kell megmozgatnunk, azt egyre nehezebben tudjuk megtenni. Azt, hogy mire képes testünk a sportban, tudományosan motoros képességeknek nevezzük. Az alapvető erőnléti képességek mindenkor kölcsönhatásban jelentkeznek, az egyes képességek önmagukban, „tisztán” soha nem fordulnak elő.

 

Ezek egy része nagyon specifikus, ugyanakkor egymással összefüggnek. Így pl. a testtömegről elmondhatjuk, hogy számos fizikai képességünket és lehetőségünket meghatározza, több képességgel szoros az összefüggése. Nem elég önmagában a testsúlycsökkenéssel (és annak módszereivel, egészségre gyakorolt hatásával stb.) foglalkoznunk, az egészségtudatosság része, hogy figyelembe vesszük a mozgás és a testsúlyváltozás kölcsönkapcsolatait, a komplex terápia – táplálkozás és mozgás – sikerességének szempontrendszerével.


A teljesítményközpontú gondolkodás természetes, sőt szükséges akkor, amikor a sport lényegében véve a tömegeket szórakoztató foglalkozássá válik. Miután a győzelem, a rekord a cél, a teljesítmény értékmérő szerepet játszik. A teljesítményközpontú gondolkodást azonban fel kell váltania az egészségközpontú gondolkodásmódnak, ha a testkultúra egyik formálójának tekintjük a sportot. Az nem titok, hogy a köztudatban a minél soványabb alkatra való törekvés él. Amióta a soványság divat, legalább olyan gőzerővel dolgoznak a kutatók a csodaszer megtalálásán, mint az életelixír felfedezésén, s az emberek társadalmi szinten milliárdokat költenek e készítményekre, eszközökre, eljárásokra, módszerekre. Az „egészség” jegyében nem csak a túlsúllyal rendelkezőket, hanem a még soványabbakat is szeretnék az álomhatár felé soványítani.


A TESTÖSSZETÉTEL  FONTOSSÁGA

Gyakran sem a sportolók, sem a velük foglalkozó szakemberek nincsenek tisztában azzal, hogy felületes dolog testtömegről beszélni úgy, hogy közben a testösszetételről nem ejtünk szót. A testtömeg – mivel együttesen fejeződnek ki benne a növekedés során bekövetkező szöveti átalakulások és arányeltolódások –, csak a változásoknak az összegzett, látható eredményét közvetíti. Túlsúlynak a testtömeg valamilyen módszerrel meghatározott normál értékétől (optimumától) számolt többletet nevezzük. A mozgatórendszer nagyobb tömegéből eredő túlsúly még akkor sem tekinthető elhízásnak, ha az egyén testtömege tizenöt-húsz százalékkal meghaladja az életkorának, nemének és a testmagasságának megfelelő átlagos értéket. A kövérséget nem a testtömeg, hanem a test teljes zsírtartalma ismeretében ítéljük meg, és ezzel már minősítjük is. Az élettani megítélés szerint nem a túlsúly, hanem a kövérség a nagyobb veszély.


A sporttevékenységben a zsírtömegnek igen nagy jelentősége van, mivel a szervezet működésének egyik energiaforrása. Ezzel párhuzamosan definiáljuk a zsírmentes testtöme­get, mint önálló teljesítmény-élettani mutatót, ame­lyet úgy kapunk, hogy a teljes testtömegből kivonjuk a zsírszövet mennyiségét. Gyakori, hogy a teljesítmény bizonyos mutatóit, pl. a maximális oxigénfelvételt a zsír nélküli testtömeg kg-hoz viszonyítva határozzuk meg.


A TELJESÍTMÉNY ÖSSZETEVŐI

Állóképesség

A szervezet fáradással szembeni ellenállóképességét hosszan tartó mozgásos erőkifejtésnél állóképességnek nevezzük. Az átlagosnál nagyobb terhelésekkel szembeni ellenállást és a gyors helyreállítódást teszi lehetővé.

A testtömeghez való adaptációs folyamat (alkalmazkodás) eredménye tapasztalható, amikor az enyhe túlsúly az általános állóképesség növekedésében mérhető. Ugyanakkor zsírraktárainkat leghatékonyabban állóképességi jellegű, azaz viszonylag alacsony intenzitású, legalább tizenkét percig végzett fizikai tevékenységgel tudjuk a csökkenteni.


Gyorsaság

Adott feltételek mellett az érzékelési, megismerési folyamatok és az ideg–izomrendszer segítségével a lehető legjobb reagálói és mozdulatsebesség elérését teszi lehetővé. Az optimális testtömegre törekvés nem jár feltétlenül a gyorsasági képesség javulásával. Valamint nem igaz, hogy a sovány testalkat kifejezetten előnyös volna. Gyorsaság szempontjából kedvezőbb helyzetben vannak azok a normál testtömegűek, akik testtömegének izomszövet-aránya a zsírszázalék rovására magasabb.


Erő

Izomfeszüléssel létrehozott, közvetlenül teljesítmény-meghatározó képesség, amelynek segítségével viszonylag nagy ellenállást tudunk legyőzni. Talán az erő és a testtömeg kapcsolatára tud minden kedves olvasó a leghamarább példát mondani, gondoljunk csak a body builderekre vagy az erőemelőkre. Ez esetben szintén nem elég csak a testtömegre gondolnunk, a testösszetételnek is meghatározó szerepe van. A szumó birkózók magas testtömege magas izomszázalékkal párosul, sportágukban az erő domináns képesség. Erő szempontjából előfordulhat, hogy a túlsúllyal bíró személyek egyáltalán nem teljesítenek rosszabbul, mint a normál súlyú társaik.


KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK, AZ ÜGYESSÉG

Kilenc éves korig a túlsúlyosság csak az összetett motorikus ügyességben korlátozó tényező. Tíz éves kor után azonban a magas testzsírszázalék és egyensúlyozási képességben fordított kapcsolat van, ami az életkor előrehaladtával megmarad, s úgy ismert, mint a túlsúlyosok ügyetlensége, sérülésre való fogékonyságuk, ezzel is magyarázható, hogy miért szenvednek el gyakrabban balesetet.


Hajlékonyság, azaz ízületi lazaság

Ahhoz, hogy mozgásokat adott ízületnél nagy mozgásterjedelemmel végezhessünk, az izmok és a velük szoros kapcsolatban álló kötőszöveteknek optimálisan nyúlékonynak kell lenniük. Az enyhén magasabb testzsírszázalékkal bíró személyek hajlékonyabbaknak mutatkoznak bizonyos tesztekben, mint a normál vagy alacsony testzsírszázalékkal bíró emberek. Ez azonban nem az adaptáció eredménye, hanem feltételezhetően a megváltozott hormonszintekkel van összefüggésben.

A sportra (versenysportra) a teljesítményközpontú gondolkodás a jellemző, míg a wellness–fitnesz területét az egészségre és harmóniára törekvés jellemzi. Az ún. normál testtömeg több előnnyel jár, nemcsak a hétköznapi életben, de a sportban is, mint a soványság. Nemcsak régi megfigyelés, de számos kutatás is igazolta, hogy vannak olyan öröklött tulajdonságok, amelyek befolyásolják a teljesítményt.


Teljesítményt befolyásoló tényezők


Öröklött tulajdonságok

Nemcsak régi megfigyelés, de számos kutatás is igazolta, hogy vannak olyan öröklött tulajdonságok, amelyek befolyásolják a teljesítményt.


Alkat

Az ember testi és lelki tulajdonságainak összessége, amely az öröklött tulajdonságok és a környezeti hatások eredményeként alakul ki. Egyrészt az alkat olyan mértékben befolyásolja a teljesítményt, hogy meghatározó szerepe van az egyes sportágakra való alkalmasságban. Másrészt az évekig végzett, rendszeres izommunka (edzés) hatására megváltozhat az alkat is.


Nem

A biológiai különbségek nyilvánvalóak.


Munka jellege

Könnyen belátható, hogy az izommozgás jellege is befolyásolja a teljesítményt, ha belegondolunk, hogy minden egyes mozdulatunkban különböző típusú és mennyiségű izom vesz részt. A munka jellege olyan módon is befolyásolja a teljesítményt, hogy a különböző izommozgások különbözőképpen veszik igénybe a szervezetet.


Fáradás

A fáradás közismert jelenségcsoport megjelölésére szolgáló, általánosan használt fogalom, de nincs pontos tudományos meghatározása. A fáradás meghatározó tényezői: az idő, az aktivitás, az intenzitás, és a külső körülmények.


Edzettség

Az ember fizikai képességeit az erő, a gyorsaság, az ügyesség és az állóképesség jellemzi. Ezek rendszeres fejlesztése eredményezi az edzettségi állapotot. Tulajdonképpen az edzettség összetett fogalom, a szervezet általi, őt ért megterhelésekre adott választ mint alkalmazkodóképességet értjük alatta. A jól edzett személy teljesítőképessége nagy, amit optimális alkalmazkodóképessége és nagyfokú állóképessége révén ér el.

 

Lelovics Zsuzsanna